U Got Me • befejezett

1.rész

A nevem Taylor Lee Kim. Igen a szüleim jópofának tartották, hogy amerikai nevem legyen. 18 éves vagyok és 16 éves korom óta dolgozom a JYP Entertainmentnél apám ajánlatára, de most érzem, hogy ennek vége.

Az a szép látvány fogadott engem, mikor kiléptem a folyosóra, hogy Mr.Park Dae az egész vállalat vezetőjének az arcát egy szép kupac főtt tészta és valami szósz fedte be. A három ludasunk, pedig ott állt sűrű mentegetőzések és bocsánat kérések közepette. Engem pedig a sírógörcs kerülgetett. Pedig csak a mai napot kértem, hogy legyenek normálisak. Miért olyan nagy kérés ez? Mellettem álló Jackson visszafolytott röhögéssel nézte a jelenetet.

-Mondjátok, hogy nem ti voltatok, hanem valami gravitációs hiba lépett fel és magátol borult az étel Mr. Park Dae fejére.-néztem rájuk kétségbeesetten.

Youngjae, Junior és Mark habozva nézett rám. Arcukról leolvastam, hogy nincs szerencsém a tettesek ők voltak.

-Hogy sikerült ezt ilyen szépen összehoznotok?-kérdeztem elképedve, közbe pedig próbáltam leszedni a tésztát az igazgató fejéről.

-Hát az úgy volt, hogy..-kezdte Junior.

-Megéheztünk, elmentünk kajáért. Épp jöttünk felfele a lépcsőn, amikor..-mondta Youngjae.

-Telóztam, nem figyeltem és véletlenűl beléjük hajtottam.-folytatta Mark.

-Felborultunk a kaja meg kirepült a kezemből és akkor jött meg Mr.Park és telibe kapta.-fejezte be Junior gyorsan. Észrevette, hogy kezd vörösödni a fejem és gyilkos tekintettel néztem mind a háromra. Behúzták fülüket farkukat.

A háttérben láttam, hogy Jackson jól szórakozik, BamBam és Yugyeom tátott szájjal meredtek ránk. JB-t halvány gőzöm se volt, hogy hol nyerte el őt a föld.

Mielőtt hozzászólhattam volna a Mr.Young lépett be. Állva elhűlt a látványban. Egyszer meg is dörzsőlte a szemét, hogy nem álmodik-e, de miután rájőtt, hogy nem füstölögve jött oda.

-Mi a fészkes fene történt?-kérdezte. 
Én addigra már eltávolítottam az étel nagyrészét Mr.Park arcáról, de még így is úgy nézett ki mint, aki belefejelt egy tányérba.

-Az, hogy a drága kölykök adtak nekem egy ingyen arc pakolást.-mondta, de nem volt a hangjában düh.

-Oh tisztelt igazgató úr kérem bocsásson meg. Ilyen nem szokott itt történni, csak biztos fáradtak és ez lett belőle. Persze ez se magyarázat, de..-kezdte, de Mr.Tészta fejű belé folytotta a szót.

Nem szokott ilyen történni? A fél hetem avval szokott elmenni, hogy helyettük bocsánatot kérek a fél épülettől, hogy ezek kit ütöttek ki vagy kit ajándékoztak meg egy folttal a polóján vagy éppen melyik stúdiót teszik egy atombomba helyszínévé.

-Semmi baj. Most már biztos, hogy egésznap friss leszek és nem fogok elaludni a gyűlésen.-mondta mosolyogva.

Ember magát most csapták arcon egy kiló étellel és semmi baj?-hültem el magamba.

A három jómadár már mosolyogva nyugtázták, hogy minden rendben. Na csak a két főnök vonuljon arrébb. Végetek van.

Ezután a főnök és Mr.Park bementek az irodába és hála égnek nekem is megmaradt az állásom.
Megfordultam és mint, egy vulkán úgy törtem ki.

-Ti hárman, ha nem tanultok meg viselkedni én szétcsapok köztetek. Most mi lett volna, ha ez az igazgató nem egy bohóc, ha nem véresen komolyan veszi is kirúg titeket? Adok idők ezen gondolkodni mind hárman be a pihenőbe és fél óráig ki se merjetek onnét bújni.-szóltam rájuk és a szoba felé mutattam.-Jackson te pedig húzzál a fotózásra. BamBam és Yugyeom ti pedig a sminkeshez. És az isten szerelmére hol van JB?-kérdeztem. Ránéztem Markra mivel azzal az ürüggyel húzott el, hogy megy neki segíteni.

Persze, hogy a közelébe se volt, mert megrázta a fejét ezzel állítva, hogy nem tudja, hogy hol van.

-Remek akkor én elmegyek megkeresni. Ti pedig tudjátok a dolgotokat szóval mozgás.-hesegettem őket.-Ja és ha lehet próbáljátok meg bajmentesen csinálni.-néztem hátra még.