My Mistake ✅

•6. rész: Reflektorfényben•

Annyira rosszul voltam, és a futás sem segített. Próbáltam nem a hányásra gondolni, és csak hazafutni. Már csak pár perc volt hazáig, és én is már az ájulás szélén jártam. Apa még otthon volt. Fenébe! Nem számított, nem eshettem szét a járdánkon. Berontottam a házba. 

- Cass? - nézett rám a kanapéról. Mit sem törődve vele, szélvészként rohantam a fürdőszobáig. Az ajtóban lévő kulcsot elfordítottam, majd nagy lendülettel térdre rogytam. Szuper. Kék és zöld lesz. Ismét. A Wc csészébe kapaszkodva engedtem utat  hányásnak. Szédülni kezdtem. A szemeim becsukódtak, el fogok ájulni. Négykézláb csúsztam a kádhoz és gyorsan megnyitottam a hideg vizet. Abban a pillanatban megfordult velem a szoba és gyorsan a csobogó jéghideg víz alá hajoltam. A hűs víz nem engedte, hogy megbicsakoljon testem és elterüljön a padlón. Erősen szorítottam a hideg csapot amiből megmentő folyadékom származott. - Cassidy, mi a baj? - dörömbölt az ajtón. - Azonnal nyisd ki! - A fejem kitisztult. Pillám eddig szorosan összepréselve nyugodtak, de most résnyire nyitottam őket. 

- Jól vagyok. - nyögtem. 

- Cassidy, azonnal engedj be! 

Nem szóltam. A fürdőszobában állt a víz és elég tragikusan nézhettem ki. Gyorsan előhalásztam egy törölközőt és felitattam a vizet a padlóról. A hajamból folyt a víz, a sminkem lefojt, és hulla színem volt. Most ezt, hogy magyarázom ki? Gyorsan becsavartam a hajam egy törölközőbe, levetettem a ruháim és magamra terítettem egy köntöst. A sminkemet lemostam és egy rózsaszín arcmaszkot kentem fel. Hozzáteszem, szörnyen és túl vastagon is. Elfordítottam a kulcsot majd apába botlottam. 

- Mi a fene volt ez? 

- Az utolsó óránk tesi volt - mondtam közönyösen. - Leizzadtam, így hát lefürödtem. 

- Még csak nem is köszöntél - na jó. Ezen nem sértődhet be.

- Bocsi - húztam mosolyra a számat. - Akkor pizza? 

- Már megrendeltem - bólintott. 

Szobámba érve fáradtan dőltem az ágyamra. Tettem vettem, beágyaztam és összepakoltam a szekrényben is. Imádtam a szobámat. Még tavaly nyáron rendeztük át Jassel. Az ajtóval szemben állt az író asztalom felette polcokkal, mellette jobbra nyílt egy kis terasz ajtó. Az ajtótól jobbra lévő falat, a beépített szekrény ajtaja terítette be. Az egyik ajtót tükör borította. Szemben a szekrénnyel egy francia ágy állt. Nem volt sok bútorom, de képekkel, fotókkal terítettem be a falakat. Égősor futott végig az ágytámlámon. Sok díszpárna és ágytakaró fedte az ágyamat. Az én terepem volt. Halvány lila falakkal és virágos szőnyeggel. 

- Cass hozzád jöttek! - kiáltott fel apa. 

- Küldd fel - alig vártam Jast. Várjunk csak... Estét beszéltünk vele...

- Szia - mosolygott rám csábosan Aiden. A hajam még mindig törölközőben állt a fejem tetején, Köntösöm nem a szép selymes tapintású volt, hanem egy nagy szőrös puha köntös ami több mint térd alá ért. És egy rózsaszín, eperszagú maszk virított a fejemen. 

- Aideeeen! - sikítottam majd elfordultam tőle. - Menj innen - takartam az arcom, mivel a tükörben még mindig engem nézett. 

- Dehogy megyek, vattacukor - utalt az arcomra. 

- Anyád a vattacukor. - fordultam hozzá dühösen. 

- Eddig meg akartalak csókolni, de így... - húzta a száját. 

- Honnan veszed, hogy engedtem volna? - nevettem hisztérikusan. Aztán elgondolkodtam.... - Aideeen - nyávogtam. Oda lépkedtem elé majd nagy szemeimmel ránéztem.