Windows-HU

14.Hwarang

Mióta beteg lettem egy Hwarang részt sem hagytam ki.A függője lettem,nem is biztos,hogy neki.Inkább Park Seo Joon-nak.Ő testesíti meg az ideális férfit számomra,á,de az ágyamba kívánnám.Ezzel nem is lenne baj,csak éppen dolgom lenne és már így is elkéstem róla.Az volt,hogy ma van a MAMA,ahol a fiúk fellépnek és én nekem pont ma kellett bealudnom.Gratulálok magamnak.Felkaptam a vörös estélyimet,amit Whonsik választott,gyorsan korrigáltam az arcom és behullámosítottam a hajam.De persze ez nem öt perces művelet volt,így gyorsan kellett hajtanom.Fogadni mernék,hogy nemsokára jön majd a csekk.Na mindegy,nem szabad mérgelődni.Persze az ilyenek mindig akkor jönnek,amikor csodás formában kéne,hogy legyél.Most biztos nem vagyok abban a helyzetben.Végül nagy nehezen odaértem és sok-sok biztonsági ellenőrzés és kóválygás után megtaláltam a főnököm,aki vörös fejjel méregetett.

- Ó,kit látnak szemeim-kezdte édesen-Végre nagysága ideért.Szebb látványra számítottam,bár a ruha tökéletes.

- Sajnálom,elaludtam-ismertem be,mire ő felhorkant.Így most rettentő alkalmatlannak éreztem magam.Egy ilyen fontos esemény előtt képes vagyok elaludni.

- Szerencséd van,hogy magam is képes vagyok elboldogulni.De nyugi ennek még lesz böjtje-akkor inkább be sem megyek hétfőn.

- Sajnálom.Mindent megteszek,amit csak kell-hajoltam mélyeket.

- Azzal már elkéstél,mindent elintéztem.Gyerünk,üljünk le és nézzük a Show-t-követtem őt,tapasztaltnak tűnt és tudta mi a járás,sok-sok emberrel megállt beszélgetni,majd mentünk tovább.Végül megérkeztünk a bejárathoz,óriási tér terült el telis-teli székekkel,páholyokkal.Mi egészen a színpad elé kerültünk kicsit oldalas,ezért nem láttad be az egész színpadot.

Épp egy lány banda volt a színpadon,egy cuki koncepcióban szerelmes számra énekeltek és láthatólag nagyon boldogok voltak.Én biztos nem tudnék állmosollyal végig csinálni egy egész show-t.De ők sokat gyakoroltak rá,több évet.Aztán véget ért és jött a házigazda,na most itt életembe már sokadszor leállt a szívműködésem.Mert előlépett Park Seo Joon sexy,kék öltönybe.A tömeggel együtt sikítottam fel és olvadoztam,addig amíg a főnök meg nem ütött.

- Állj le!Oké,cuki,de közöttünk befolyásos emberek ülnek-körbe néztem,de csak egyszerű embereknek tűntek,nem pedig pénzes üzletembereknek.Így hát magamban folytattam üdvrivalgásomat és le sem vettem szememről a jóképű színészt.Szinte már oda sem figyeltem a produkciókra,csak azt vártam,hogy mikor jön ő.De végül muszáj volt elhagynunk a nézőteret,mert nemsokára a fiúk következtek és előtte még valamit kellet beszélni velük.

Nem is hittem volna,hogy ennyi munkába telik egy pár perces előadás megszervezése,pedig de.Több száz stábtag sürgölődött közöttünk.Igazán jelentéktelennek éreztem magam mellettük.Végül is most csak dísznek voltam ott,hiszen a főnök pár szót intézett a fiúkkal,aztán mentek a színpadra.Hihetetlen hangulatot teremtettek,s úgy néztek ki,mint a mesebeli hercegek.Igazán fincsik voltak.De ami jó,hamar eltelik és mire kettőt pislogtam már jöttek vissza hozzánk.Kilenc izzadt pasival nem egyszerű,büdik,de nagyon dögösek póló nélkül.Végérvényesen nagyon jók voltak és díjat is nyertek.Büszke voltam rájuk és mindegyiket megöleltem volna,ha nem lennének ragacsosak és izzadtak.Végül mindenkinek öntöttem innivalót és kellemesen elbeszélgettük.Épp Chen mesélt valami teljesen lényegtelen sztorit,amikor kinyílt az ajtó.És bejött rajta ő.

Igen,a lélegzetem is elállt.Ott állt pár méterrel előttem maga a tökély.És észveszejtő mosollyal pásztázott minket.Elolvadtam.Az,hogy színpadon láthattam Park Seo Joon-t már egy élmény volt,s így,hogy még pár lépésre volt tőlem még borzongatóbb volt.

- Ó,üdvözöljük művész úr-hajolt meg a főnököm és nem is leplezte,hogy mennyire odáig van ő is a színészért.

- Sziasztok-köszönt rendesen és mindenkihez külön-külön odament,persze én voltam az utolsó és minden egyes pillanatot feszülten vártam.Végül elért hozzám is.Nem sokkal volt magasabb nálam,inkább pont jó volt,hihetetlen kisugárzása átjárta a testem és a mosolyától megrogytak a térdeim.Mindenki egyként köszöntötte az MC-t,aztán egyenként odament mindenkihez.Persze én voltam az utolsó és végig izgultam az egészet,nem tudtam mit csináljak.Úgy éreztem magam,mintha legalább is a királynővel találkoznék.Ezt hívják lányos zavarnak,amikor pipacsvörös leszel és nem tudsz mit kezdeni magaddal.