7. fejezet: Barátságos

1K 56 0
                                    


JULIA

Miután rendeltünk egy percre sem állt meg a beszélgetés, és meglepődtem, hogy egyáltalán nem éreztem kínosnak, hogy négy olyan fiúval eszek, akiket csak most ismertem meg. Az ebéd alatt megtudtam, hogy néhány hónapon belül turnéra indulnak, Mikey pedig nagyon maga alatt volt, amikor kiderült, hogy egy számukat sem ismerem. Megígértem, hogy meg fogom hallgatni a számaikat, mire ő a The Only Reason-t ajánlotta.

- Az a legjobb, mivel én írtam – tömött egy nagy szelet pizzát a szájába, de majdnem kiköpte, amikor Calum és Luke egyszerre hasba vágta.

Szerencsére Michael-nek nem volt szüksége a Heimlich fogásra, és az étkezés többi része viszonylag békésen telt, hiszen mindenki az evésre koncentrált. Azon gondolkoztam, hogy mennyibe kerül ez a rengeteg kaja, és hogyan fogjuk rendezni a számlát. De erre a kérdésre meg is kaptam a választ, amint visszaértem a mosdóból.

- Mi lett a számlával? – túrtam a zsebembe a pénzemért. – Itt van öö...

Ashton nevetve lökte el a maréknyi ötdollárosomat.

- Már ki van fizetve Julia – vigyorgott Calum miközben kidobta a kólás üvegét. – Ne aggódj emiatt.

De, igenis aggódtam.

- Komolyan srácok, nem hagyhatom, hogy ti fizessetek. Csak most találkoztunk nem rég, és Ashton már így is felajánlotta, hogy vesz nekem egy új telefont. Most meg az ételt is kifizetitek... - de megálltam, amikor láttam, hogy a fiúk csak szórakozottan néznek rám, és nem is figyelnek arra, miről hablatyolok.

- Nem akarok alamizsnát – sóhajtottam.

- Nem nagy ügy – mondta Mikey. – Fizethetsz nekünk máshogy.

Ezután csend lett, én pedig ijedten néztem rá. A szemem sarkából láttam, hogy Ashton ökölbe szorította a kezét, majd kiengedte, és zsebre tette.

Végül Calum felhorkantott, Luke pedig nevetésbe tört ki, és ekkor jöttem rá, hogy Michael csak viccelt.

- Haha, az én hasam is fáj a röhögéstől – mondta pléhpofával.

Ezek a srácok kikészítenek.

~

- Megérkeztünk az 5SOS házba – jelentette be Calum egyhangúan, majd a láthatatlan mikrofonjával hátrafordult az anyós ülésről. – Köszönjük, hogy az Irwin Airlines-t választották. Legyen szép napjuk.

Majd nevetni kezdett, és a többi fiúval kiszálltak a kocsiból. Én pedig követtem őket.

Ahogy beértünk a házba leesett az állam. Kívülről egy átlagos háznak nézett ki a nagy ablakokkal és szürke téglával, de belülről teljesen más volt a helyzet. Kissé rendetlen volt a hely, de ennek ellenére nagyon otthonos is. Joystick-ok voltak szerte szét, de az X-box játékok szépen voltak elhelyezve a polcokon. Illetve plüssállatok voltak mindenhol. Hatalmas mackótól kezdve kis sárkányokig mindenféle. És egy felfújható banán volt a sarokba támasztva.

Ashton félénk mosollyal fordult felém.

- Bocsánat a rendetlenségért. Ha négy fiúval van tele a ház, kicsit kicsúsznak a dolgok az irányítás alól.

Nevetés hallatszódott a konyhából, ahol Luke, Michael és Calum volt. Ashton a hang irányába vezetett. Mikey egy tál chip-szel a kezében a pulton ült, és azon vitatkozott Luke-kal, hogy mit nézzenek. Calum unottnak nézett ki, mintha ezt már nem egyszer eljátszották volna. Nem lennék meglepve, ha így lenne.

- Megnézhetnénk most az egyszer a Bajos Csajokat? – kérdezte Luke, és idegesnek tűnt, hogy Michael állandóan elutasítja.

Calum is felugrott a pultra, és bekapott egy szőlőt. Majd az állát vakargatva úgy tett, mintha tényleg elgondolkozna Luke ajánlatán.

- Még egyszer elmondom, hogy rajtad kívül senki sem szereti a Bajos Csajokat – vigyorogva felém fordult. – Julia, te szereted?

A többséghez hasonlóan én is már vagy ötször láttam a filmet, de nem tartozott a kedvenceim közé. Megráztam a fejem, és bocsánatkérően néztem Luke-ra, amikor Calum elégedett vigyorral nyugtázta a válaszomat.

- Akkor ezúttal valamilyen akció filmet nézünk – mondta Calum.

- Seggfej – dünnyögte Luke, amitől Calum csak még jobban röhögni kezdett.

- Oké szóval megnézzük a Will Smith-es Men is Black 3 –at? – kérdezte Michael chips-szel teli szájjal.

Úgy tűnik mindenki, még Luke is örült ennek az ötletnek. Végül a Will Smith-es film mellett döntöttek, én pedig nagyon kíváncsi lettem.

- Mi ez? Egy Will Smith fanclub?

- Hogy fokozhatsz le minket? Nem csak egy sima fanclub vagyunk, hanem sokkal inkább közeli barátok – mondta Calum komoly hangon.

Mickey is becsatlakozott.

- Még a közeli barátok sem megfelelő. Inkább testvérek. Külön anyától.

Próbáltam nem elnevetni magamat.

- Komolyan? - fordultam Ashton felé.

- Halálosan komolyan. Ez nem megszállottság, ez elkötelezettség – kacsintott rám, mielőtt a nappaliba indult, amit csak egy kis folyosó választott el a konyhától.

A többi fiú összegyűjtötte a kajákat, majd követték őt.

Ash és Calum a kanapéra ültek, Luke és Michael viszont a kanapé előtti a földet választották ülőhelynek. Én leültem a kanapéra Ashton mellé, de ahogy Calum elindította volna a filmet, Luke és Mikey vitatkozni kezdtek.

- Ha megint disznólkodni fogsz, nem eszünk egy tálból – panaszkodott Luke.

- Már elnézést, hogy próbálom a chips összes darabkáját megmenteni! Nem baj Hemmings, egyél csak külön tálból – sértődött meg Michael, és maga elé húzva a tálat tovább tömte a száját. És úgy takarította el az összes darabkát, hogy Luke is lássa.

- Elkezdhetjük most már végre a filmet? – kiabált Calum.

Luke Mikey-ra bámult, de aztán bólintott egyet, és a képernyőre szegezte a tekintetét.

Ashton közelebb hajolt hozzám.

- Csak figyeld, Luke pár másodpercen belül kimegy egy saját tálért – suttogta a fülembe.

Megborzongtam a közelségétől, de aztán sikerült úrrá lennem az érzésen. Pár pillanattal később pedig ahogy Ash megjósolta, Luke kiviharzott.

Körülbelül negyed órája nézhettük a filmet, amikor Ashton újra suttogva felém fordult.

- Meg sem kérdeztem, hogy neked is megfelel-e ez a film – nézett bocsánatkérően.

Ezúttal jobban kordában tudtam tartani magam, és nem figyeltem a borzongásra.

- Nekem igazából bármilyen film megfelel – suttogtam vissza, és a képernyőn tartottam a szemem.

Nem hazudtam. Bármilyen filmet szerettem nézni, csak ne aludjak el rajtuk. Amennyit eddig láttunk a filmből, akciófilmnek tűnt, úgyhogy nem lesz baj.

Azonban a film közepénél kezdtem néha elszenderülni. Annyi mindent történt ma, és elég fáradt voltam. Úgy gondoltam, hogyha egy kicsit pihentetem a szemem, utána rendben leszek, és tovább tudom nézni a filmet, de nem így történt. Amint behunytam a szemem, éreztem, hogy elalszom. A legutolsó dolog, amire emlékszem,hogy ezt bizony nagyon elcsesztem.



Nem saját történet, én csak fordítom! / This is not my story, I just translate it!

Eredeti író / Original writer: https://www.wattpad.com/user/electrifies

stutter || irwin (hungarian translation)Where stories live. Discover now