Kathryn Wilkinson Gimnázium - BEFEJEZETLEN

12.rész

Miután hazaértem ledobtam táskámat a cipős szekrény mellé és a konyhába loholtam. Könyékig a hűtőbe másztam kaja után kutatva, mikor végre találtam valami ehetőt kivettem. Tegnapi carbonara spagetti volt. Megmelegítettem, tettem rá jó sok sajtot és, mint aki három napja nem evett volna elfogyasztottam. Elmosogadtam tányérom, ittam egy pohár vizet, majd a szobámba siettem. Mivel még elég sok időm volt ledőltem az ágyamra, elővettem telefonom és a nagy világhálót keztem el böngészni, De nem találtam semmi olyat, ami lekötött volna. Mondjuk ez lehet azért volt, mert nagyon izgulok a ma este miatt.
Felhívtam anyát, hogy ma későn érek haza, de nem nagyon zavarta
Szerintem örült, hogy tud szánni magára pár órát.

Kinyitottam szekrényem és elkeztem kutatni valami elviselhető ruha után. Mivel nem nagyon járok bulikba nem igazán vannak olyan ruháim. Egy óráig kerestem a megfelelő hacukát, mire végre rátalaláltam. Egy háromnegyed ujjas, comb középig érő ruha, a mellkasomtól egészen a derekamig szűk, majd onnan bővebb. Mielőtt felvettem volna elmentem lefürödni és hajat mosni. Miután kész lettem a fürdőben visszamentem a szobámba, feltettem egy kis sminket, felvettem fekete ruhám, a hajamat megcsak engedtem hagy lógjon vállamra. Lábamra egy fekete vans cipőt vettem. Lehet, hogy nem nagyon illik a ruhámhoz, de kényelmes és amúgy se szeretem a magassarkúkat. Szekrényeból kivettem egy kicsi oldaltáskát, amibe épphogy telefonom és még pár dolog belefér, majd a földszintre futottam, mert közben kopogtak az ajtón.
Mikor kinyitottam egy sötét barna, majd  hogy nem fekete szempárral találtam szembe magam.
- Szia! - mosolygott rám Mark. Sötét szőke haja tökéletesen be volt állítva, testét pedig egy fekete farmer es egy szürke kabát védi, az őszi hidegtől.
- Szia! - mosolyogtam rá én is. Leakasztottam kabátomat a fogasról bezártam a házat, majd indultunk is.

A kutyák ugatásának és a kocsik motorjának köszönhetően az utunk csendessége nem vállt kínossá. Tizenöt perc séta után beértünk egy szűk utcába, ahol halk zenét hallottam meg. Minél beljebb mentünk a zene annál hangosabb és hamgosabb lett. A zaj forrása egy ház volt, ami előtt láttam kirajzolodni hat alakot. Mikor odaértünk hozzájuk az utca fényinek köszönhetően felismertem a bukottakat.
- Na végre itt vagytooook!!!- ugrált Ruby.
- Sziasztok. - köszöntünk nekik majd ők is nekik.
- William? - kérdezte Mark.
- Azt hittük ti tudjátok mi van vele. -mondta Paul.
- Mostanában elég furán viselkedik. - jegyete meg Donald és a többi fiú is egyetértően bólintott.
- Nem tudom mi van vele, de ha nem ér ide 2 percen belül én kicsinálom. - vacogott Emily.

- Sziasztok! - lépett oda hozzánk pár perccel később az említett személy.
- Na végre Will!!! - csapta össze kezét Carol.
- Bocsi, dolgom volt. - vonta meg vállát.
- Ú csak nem csaj dolog? - kérdezte Donald nagy mosollyal.
- Hát valami olyasmi. - jelent meg a srác arcán is egy halvány mosoly.
Jézusom remélem nincs barátnője. Mármint nem zavarna, ha lenne, csak hát smároltunk és elég gáz lenne.

A bejárati ajtóhoz vettük az irányt. Mikor beléptünk a házbaegcsapott az alkohol szag, a zene pedig dobhártya szaggatóan üvöltött.
- Hát ti meg mit kerestek itt?? - állt meg előttünk lenézően Virgina. Hál' istennek alíg hallottam vinnyogó hangját.
- Én hívtam őket. - jött oda egy nem túl nagy termetű fekete hajú srác. Virgina meg csak puffogva eltűnt a látó körünkből. Hú ez érdekes volt.
- Csá Robin!!! - pacsizott le Paul az előbb említettel.
- Sziasztok lányok ti még nem ismertek, Rob vagyok. A kábatotokat tegyétek csak ide - mutatott a fogasra. - Pia a konyhában, cigizni az udvaron és érezzetek magatokat itthon. - mosolygott, majd kezet fogott a többi sráccal is és eltünt a tömegben.
Nem hiszem el, hogy itt vagyunk, mi bukottak. Már az asztal foglalás is elég nagy vizet kavart mi lesz most!?

Levettük kabátjainkat, majd a konyha felé vettük az irányt. Poul tisztára úgy mozgott a házban, mintha otthon lett volna, gondolom nem először van itt. Mikor beértünk az említett helységbe már a kezembe is nyomták a piát, amit egyszerre húztunk le. Majd jött a következő, a következő és a következő.
- Menjünk tácolni!!!! - rángatott minket Ruby, majd beadva derekunkat a nappaliba mentünk a táncoló tömegbe.
Testemet átjárta az alkohol melegsége. Nem is irányítottam testem, csak ment a zenével. Valaki megragadta hátulról a derekamat majd karját átkulcsolta rajta. Hátra néztem és Mark vigyorgó fejét pillantottam meg. Megfordultam, eltoltam magamtól és folytattam a táncot. Nem akartam hogy konfliktus legyen, mert látom Rubyn, hogy nem közönbös neki a srác. Inkább tartom a távolságot.
Újra megragadta derekamat, és újra közel húzott magához, de én megint eltoltam, majd arrébb mentem.
Oldalra pillantottam és szemem megakadt egy páron. Testüket egymáshoz simítva ringta a zenével. Kylian kehe Nina fenekén pihent, míg a lány a keze a srác haját piszkálta. Mosolyogva néztek egymásra, beszélgedtek és néha csókokat adtak egymásnak.
- Minden rendben? - takarta el a kilátásomat egy test.
- Persze. - mosolyodtam el halványan, miközbe gyönyörű szép zöld szemébe. Göndör fürtjei szanaszét álltak, egy elég dögös sötét kék inget viselt, amin nem volt végig gombolva és egy farmert.
- Gyere igyunk valamit. - fogta mega  karomat Will és a konyhába húzott.
Kezembe nyomott egy sört, amit egy bólintással megköszöntem, majd szerzett egyet magának is.
- Kérdezhetek valamit? - kortyoltam bele sörömbe.
- Persze, de kimegyünk cigizni? - bólintottam egyet, majd elimdultunk az udvar felé. Átvergőgtük magunkat a táncoló tömegen, ügyelve a sörünk biztonságára.
Kint csak pár ember tartózkodott, de a hideg miatt ők sem voltak sokáig. Leültünk egy padra, majd Will elővett zsebéből egy cigisdobozt.
- Kérsz? - nyújtotta felém.
- Nem köszi. - utasítottam vissza, mire megvonta vállát. Szájába vett egy szálat, majd meggyujtotta azt.
- Mit akartál kérdezni? - fordult felém.
- Nem arról van szó, hogy a magán életedbe akarok turkálni, de neked most van barátnőd? - mikor ezt a kérdést feltettem eléggé megdöbbenve nézett rám. - Úristen nehogy félre értsd! Nem akarok tőled semmit! Csak elég szarul érzem magam amiatt a csól miatt. - zavaromban a cipőm orrát kezdtem el pásztázni.
- Van egy négy éves kapcsolatom. - mondta komolyan.
- Tenylég!? - néztem rá nagy szemekkel.
- Dehogy!!! - nevetett fel. - Azért késtem mert a húgomra kellett vigyáznom. - mosolygott.
- Nem volt vicces seggfej... - löktem őt meg.
- Nekem tetszett. - szívott bele egyet cigijébe, ami már nagyon a végét járja.
- Hogy hívják a húgod? - kérdeztem kis idő elteltével, mikor már elszívta a cigijét és kínos csend kezdett uralkodni közöttünk. Hiába hideg volt, ebbe a szoknyába majd meg fagytam, de nem akartam bemenni a sok ember közé.
- Lilynek. - mosolyodott el, mire nekem is mosolyra húzódott a szám.
- Kit látnak szemeim!? - hallottunk egy hátborzongató hangot. - Tehát igaz a pletyka: a bukottak buliznak. - közeledett felénk Nina. Elnéztem mellette és Kilyant pillantottam meg az ajtónál, épp cigijét gyujtotta meg. - Hogy van ennyi bőr a képeteken? - állt meg előttünk.
- Mért van az, hogy a plasztikok mindig balhét akarnak?! - álltam fel a padról és elkezdtem ropogtatni ujjaimat, mire Kylian is közelebb jött.
- Mért van az, hogy ilyen kis senki, mint te azt hiszed, hogy vagy valaki? - flegmázott.
- Mért gondolod, hogy ti bármennyivel is többek lennétek? - nevettem fel.
- Csak nézz magadra és megtudod...
- Ó igen!? Néztél már tükörbe?! Úgy nézel ki, mint aki megfejelt egy festő palettát... és büszke lehetsz magadra, hogy tizenhat évesen plasztikáztattad az orrodat.
-  Csak féltékeny vagy ribanc.
- Én féltékeny!? - nevettem fel.
- Igen, Kylian engem választott és nem téged. - kulcsolta össze ujjaut az előbb említettel.
- Nem vagyok féltékeny. Inkább csalódott. Nem gondoltam voltna, hogy ennyire félre tudok ismerni valakit. - néztem Kyl szemébe.
- Gyere Bon hagyjuk inkább őket. Oke? - fogta meg Will az idegtől és a hidegtől remegő karomat.
- Na a hős lovagod is megszólalt végre?! Már vártam. - tette csípőre kezét. Esküszöm neki megyek...
- Gyere cica sétáljunk egyet. - emelte fel szájához összekulcsolt kezüket Kylian, majd megpuszilta azt.
- Majd még telizunk. - dobott egy puszit és eltüntek a sötét udvaron.
- Esküszöm legközelebb megütöm. - szűrődtek ki fogaim közül a szavak.
- Bonnie. - fordított magával szembe és vállaimra tette kezét. - Legközelebb szaggasd szét. - mondta full nyugodtan, mire felnevettem.
- Azt hittem, hogy most majd mondod, hogy jajj ne foglalkozz vele, nem éri meg és a többi, de ez jobban tetszik. - mosolyogtam rá.
- Azt egyből gondoltam. - nevettet fel. - Nem megyünk be? Szarrá fagytam. - dörzsölgette vállait.
- De menjünk és basszunk be!
- Kezdelek megkedvelni. - mondta mikor elindultunk az ajtóhoz.
- Csak kezdesz? - kérdeztem vissza.