Kathryn Wilkinson Gimnázium - BEFEJEZETLEN

5.rész

Sziasztok!
Mint ahogy látjátok egy nap két rész. Igyekszem majd sűrűbben hozni a részeket és hosszabakat is írni. Hamarosan fel kerül az Asria új része, azt is lessétek majd!😉
Remélem tetszeni fog ez a kis szösszenet!! Jó olvasást és szép estét!❤

Szobámba beszűrődő nap sugarak miatt felébredtem álmomból. Nyögdécselve a hátamra feküdtem, majd nagy nehezen kinyújtottam kezemet az ágyam melletti éjjeli szekrényre, amin a telefonom volt. Megnyomtam rajta a gombot és megnéztem az időt.
7.45
Visszafordultam hasamra és mikor már épp elaludtam volna tudatosult bennem hogy 5perc múlva kezdődik a tanítás.
Gyorsan kippantattam az ágyból és a fürdőbe siettem. Megfésülködtem, megmostam az arcomat és a fogam, majd a visszarohantam a szobámba és ami éppen a kezembe akadt ruha azt fel vettem. Ebben az esetben egy fekete csőnadrág és egy fekete sima, egyszerű póló. Kezembe kaptam a táskámat, földszintre siettem felvettem a szinten fekete torna cipőmet és a pont ugyan olyan színű bőrkabátomat. Igen, azt hiszem ma is elég színesbe tolom. Az iskola tőlünk 20percre volt. Mivel eszembe jutott, hogy matek az első órám nem vettem sietősre a tempót, mert hat tudjátok milyen a tanárom.
8.20-ra értem be az iskolába.
Felmentem a 2.emeletre, ahol az óránk volt és bementem a terembe. Meglepődve láttam, hogy mindenki szorgalmasan jegyzetel.
- Örürök, hogy végre betoppant Bonnie. - nézett ki a tanár a szemüvege felett.
- Elnézést elaludtam. - mondtam kifejezéstelen arccal.
- Üljön le. - fordult vissza a tábla felé és folytatta a magyarázást. Körbe néztem a terembe és láttam, hogy a szokásos helyem szabad. Mielőtt leültem volna Kylianre pillantottam aki a mögöttem lévő padban ült, Greggel. Végig nézte mosollyal az arcán ahogy végig megyek a termen, majd helyet foglalok.
Az órából hátra lévő 15 perc 2évnek tűnt. Felírtuk, hogy pomtosan miből is lesz a jövőheti dolgozat. Persze én úgy írtam ezeket, mintha valami új nyelvet tanulnék. A csengő megszólalásakkor a tanár már csak a hült helyét találtuk. Összepakoltam cuccaimat, majd a szekrényemhez vettem az irányt. Beletettem a fölösleges cuccaimat és csak azt hagytam a táskámba, ami kelleni fog a következő 2órára, ugyanis az az utáni óránk tesi, szóval úgy is ide kell jönnöm. Ez a szünet 15perces. Ilyenkor a bukottakkal mindig a lelátóhoz megyünk, ahogy most is.
Szünetekem kívül nem igazáb találkozom velük, mivel alig van együtt óránk.
- Lattam tegnap, hogy meggondoltad magad Bon. - fordult felém nagy mosollyal Ruby.
- Mivel kapcsolatban? - néztem rá értelmetlenül.
- Kyliannel. Láttalak tegnap beszélgetni vele az udvaron. - húzogadta szemöldökét.
- Nem gondoltam meg magam. Még mindig úgy gondolom, hogy amit te terveztél az kihasználás. - kortyoltam bele a kávémba. -  Amúgy meg ő állított le beszélni. - tettem a fejemre a napszemüveget, amit a szekrényebe talaláltam, ugyanis nagyom durván sütött a nap és alíg láttam valamit.
- És mit akaaaaaart???? - érdeklőstek az ikrek egyszerre.
- Semmi érdekest. Csak korrepetálni akar matekból, de nemet mondtam. - kortyoltam bele még egyet kávémba.
- Mit csinaltal?!?!?! - akadtak ki kórusba, mire elnevettem magam.
- Ugye tudod, hogy arra mondtál nemet, hogy KETTEN legyetek. - hamgsúlyozta Ruby a 'kettent'.
- Nincs rá szügségem. - ittam ki utolsó kortyot műanyag poharamból.
- Legalább magadnak ne hazudj. -mondta Elisa.
És ez volt a végszó mindanyian felálltunk és visszamentünk a nyomorba. Mivel nem együtt van óránk elköszöntünk egymástól és mindenki indult a saját termébe. Dupla kémia. Ez talán az egyetlen tantárgy, amit szeretek. Kedves tanár, kísérletezések és csak azok a diákok vesznek részt az órán, akik tényleg akarnak, mivel egyénileg lehet felvenni. Igaz csak 12en vagyunk, de minél kevesebben annál jobb.
Elég gyorsan eltelt ez a két óra. Bezzeg mikor matek van olyan mintha örökké valóság lenne.
Lemásztam szekrényemhez bettem a táskámat a szekrénybe, kivettem a tesi cuccom és az öltözőbe mentem. Tesin együtt vagyok a lányokkal, aminek nagyon örülök, de a tudat, hogy Virginia és a majmolói is ott vannak kicsit elkeserít. Miután át öltöztünk leültünk az öltözőben lévő padokra és vártuk a tesi tanárt. Virginia folyamatosan szúrós tekintettel nézett. Nem értem megint mi baja. Arrol, hogy Kylian úgy beszélt vele nem én tehetek. És amúgy nem is beszélt vele csúnyán szóval nem értem.
Bejött a tanár, közölte velünk, hogy nincs kedve órát tartani, ezért kimegyünk nézni a kosárcsapat edzését. Virginia tapsikolva ment ki az udvarra, mindenkinek az orra ala tudja dörgölni, hogy az ő barátja a kapitány. Igaz, ezt mindenki tudja, de ezt ő élvezi.
Mikor kiértünk a srácok már elkezdték az edzést, mi a lelátóra ültünk. A lányok elbeszélgedtek vaalmiről én meg néztem a meccset. Pontosabban Kyliant. Annyira tökéletes még izadtan is. Akaratlanul is ajkamba haraptam, mikor nedves hajába túrt. Mivel a 2. sorban ültünk kiszurta, hogy ott vagyok és rám mosolygott. Vizembe kortyoltam, mikor edzőjük belefújt sípjába és 5perc szünetet adott nekik. Mindegyik plasztikhoz odament a csavója és nagy csókcsatákba kezdtek.
- Sziasztok lányok! - jelent meg előttünk széles mosollyal Kylian.
- Szia Kylian! - mondtak a bukott társaim egyszerre. Konkrátan elolvadva. Mindenki oda van érte. Ez nem csoda elég csak ránézni.
- Neked is szia durci. - guggolt le mellém.
- Mit akarsz Kylian? - próbáltam nem szemeibe nézni.
- Hát van pár dolog, de leginkább téged. - megfogta államat és maga felé fordította fejem. Így tekintetümk találkozot és teljesen elvesztem gyönyörű kék szemeiben. Mivel nem tudtam megszólalni elmosolyodott. - Akkor suli után hazavihetlek?
- Nem. - fordítottam el a fejem.
- Jó akkor megvárlak a parkolóban. - mikor ezt mondta az edző újra szájába vette a sípot és a pályára hívta a csapatot. Pár perc múlva már folytatták is a játékot. Mindegyik barátnőm engem nézett és várták, hogy mondjak valamit. Ha nem olyan színem volt, mint a paradicsomnak, akkor semmilyen. Talán még is bele kéne mennem ebbe a Kylianen keresztül tesszük tönkre Virginiát tervbe?!