BOCSI HOGY SOKÁIG NEM VOLT RÉSZ DE NEM VOLT IDŐM :( DE MOST ITT EGY KICSIT HOSSZABB RÉSZ ^3^ JÓ OLVASÁST.
2017.5.15(Csütörtök)
-Hogy mi?-kérdeztem kikerdekedett szemekkel,de nem jött válasz.Jungkook lecsúszott az ágy szélen és ott ült,mint akiben megfagyott a vér.Én csak az ágy szélén ültemés nemtudam,hogy mit modhatnék.Egy kis idő után csak két szót tudott kipréselni a száján.
-Menjh elh.-mondta suttogva.
-De Kookie nem hagy...
-Húzz el Jimin!-fel kapta a fejét az öléből és idegesen,könnyes szemmel vágott a szavamba.
-De Kookie.-mondtam elszontyolodva.
-Tünés!-hajtotta vissza buksiát.
Ezzel fogtam magam és feltápászkodtam az ágyról és a kezem Jungkook válára tettem,de ő csak megvonta azt és az ajtóra mutatott.
Kisétlátam a szoba ajton még egy pillantást vetve rá az ajtófélfából,majd elidultam haza felé.
Egész úton Kookien gondolkodtam.Most mi lesz vele,velem csak most jöttünk össze és valami máris keresztbe tesz nekünk aish.-gondoltam magamba miközben apró könnycseppek gördültek le az arcomom.
Mikor haza értem az üres lakásba elő vettem a hűtőből egy kis kaját és leültem a nappaliba a TV elé.
Próbáltam SMS-t küldeni Jungkooknak de egyikre se válaszolt.
Vajon mi lehet vele?Nem szabadott volna ott hagynom akkor se ha ő azt akarja.Aish Jimin!-addig mérgelődtem magamba amíg el nem nyomott az álom.
Reggel dörömbölésre ébredtem.Mi a szar?
-Jimin!Ébredj elkésünk a suliból!Hallod te idióta.
Kikászkálódtam a besüppedt fotelből és az ajtóhoz léptem majd kinyitottam.
-Szia,Tae!Bocs de ma nem megyek suliba,szarul érzem magam.
-Mi a bajod Jimin?-mondta aggódóan majd homlokomra tette a kezét.
-Semmi,csak tegnap történt egysmás.
-Na mesélj!-ezzel bejjeb lépett az ajtón hozzâm túlságosan is közel kerülve majd a szemembe nézett aztán lassan a számra.
-Szép szád van.Szívesen megkostolnâm.-mondta mosolyra húzva a száját majd a nappali felé vette az irânyt.
Hogy mit kostolna meg?-kérdeztem ijedten magamban.
-Szóóóval mi történt?Beszélj Chim.
Leültem mellé de nem tudtam,hogy mondjam el neki hogy Kookieval együtt vagyunk.
Tudom,hogy Taehyung szerelmes belém de nem akarom őt megbántani,főleg nem elveszíteni.
-Naa?-kérdezte a gondolataimba vágva.
-Izé...őő..ő..az a helyz...
-Nyögd már ki!
-Hát Tae tudod Jungkook és én...
-Igeen?-mondta kikerekedett szemmel.
-Mióta megpillantottam Kookiet nagyon megfogott benne valami és minél többet voltam vele vagy beszéltem annál jobban kezdtem megszeretni és tegnap este átmentem hozzá és összejöttünk de...
-Elég!Nem akarom tovább ezt hallani.-ordított rám majd felállt és kiviharzott az ajtón.Utáná akartam menni de mire oda értem már nem láttam.
Aish Jimin,hogy lehettel ilyen hülye tudtam hogy fájni fog neki de hisz ő a legjobb barátom, azt hittem megèrti még akkor is ha többet érez irántam.
*ZZZZZZ*
Rezgett a telefonom.Lassan utána nyultam de mikor láttam hogy Jungkook írt hevesebb kezdett verni a szivem.
*Jungkook*-Szia jimin..srry a tegnapiert rlly
..de nkm ez igy n megy tovabb...sajnalom...foleg most h seoyeon is.meghalt...szeretelek tenyleg mindennel jobban de ez n megy.
Könnyek szöktek a szemembe miközben olvast és a kezemből kicsúszott a telefonom ami leeset a földre és perepedt a képernyője.
Csak ültem ott magam elé nézve és bámultam a földet.Egy idő után a telefonom után nyúltam és válaszolni akartam neki de mikor elakartam küldeni Kookienak kiírta a telóm hogy letiltott....így mégjobban megijedtem.~Taehyung szemszöge~
Elegem van!
9. osztályos korom óta szeretem de ő azzal a hülye fejével nem volt képes észre venni.Annyi próbálkozásom után még képes azt mondani hogy azzal a kreténnel van.Aish!Elég!
Az iskola helyett egy elhagyatott parkba vettem az irányt.Mikor oda értem leültem egy padra és benyúltam a táskám egyik eldugott zsebébe majd elővetten egy kést.
-Tudtam hogy még jó lesz valamikor.-suttogtam könnyes szemekkel.
Még öt percig ültem csedben majd feltürtem a pulcsim ujját és a késsel kisebb-nagyobb vágásokat ejtettem magamon.Láttam ahogy a vèrcseppek gyöngyöződni kezdtek a sebeimen.
Egyszer csak azon kapom magam hogy kezdek szédülni majd hirtelen lábaim összerogytak és leestem a padról.
Arra eszmélt fel hogy valaki az arcomat ütögéli.
-Hahó!Ébredj!Nem szabad most elaludnod!Hallod!
Nem mondtam semmit csak lassan felültem és a számomra egy ismeretlen srac az ölébe húzott.
-Kih vagyh teh?-nyögtem ki.
-Jung Hoseok.-mosolygott.-És te kivagy?
-Th..thheahyung.-nyöszörögtem.
-Szóval Taehyung miért csináltad ezr magaddal mi történt?-mondta aggódóan arcomat simogatva.
-Azt se tudom kivagy hallod ember!-próbáltam kijutni keze szorításából de mivel sokkal erősebb mint én így tervem kudarcba fulladt.
-Nem baj majd megismersz!-mondta elmosolyodva.-Szóval hadd haljam!-erőlködött tovább.
-Van egy fiú akit szerettem de ő ezt nem vette észre de már nem érdekel.
-Ténylelg?-kérdezte kikerdekedett szemmekkel és izgatott tekintettel.
-Ja!-mondtam miközben sírva fakadtam.
-Ne sírj na.-mondta,
majd hirtelen fel emelt és elindult velem egy nagy fekete autóhoz.~Hoseok szemszöge~
Jinnékkel épp a dorm felé tartottunk mikor az ablakon kibámulva megpillantottam egy srácot.Gyönyörű vörös haj volt és épp egy kést szorongatott,ezért ida rohantam hozzá ès elkezdtem paskolni az arcát mert elájulva feküdt a hideg földön amire felisébredt.Bemutatkoztam neki majd mikor felült az ölembe húztam egy kicsit ellenkezett de a végére már egész nyugodt volt.
Megérdeztem mibaja.Mikor elmodta hogy szeretett egy fiut rögtön melegség töltötte el szívem hogy ő is meleg.És azon gondolkodtam hogy az a srác hogy nem tudta észre venni ennek az aranyos fiúnak a próbálkozásait.Miután elmodta a problémáját a kezemben tartva vittem őt Jin autója felé.
-Mi..mit akarsz csinálni velem?-kérdezte miközben könnyes szemmel nézett rám fel.
-Nyugi elviszlek a dormba.-mondtam majd nyomtam egy puszit a homlokára,amire kicsit el is vörösdött.
Beültettem az autóba majd segítettem lekötni őt.
Ki ez a szerencsétlen?-kèrdezi Yoongi flegmán szokásához hìven mikor felkeltjük.
-Vigyázz a szádra Suga,Ő itt Taehyung szegény nagyom rosszul viselte ami történt vele.
-Mi történt?-kérdezte Jin gondoskodóan.
-Semmi semmi.-mondta Taehyung majd lehunyta a szemét.
Hyung nem nyaggata tovább TaeTae-t látta,hogy fáradt.Én beültem a Tae mellé és megfogtam a kezét de kicsit összerezzent.
-Ne félj itt vagyunk neked négyen,itt vagyok neked èn.-súgtam a fülébe amitől látszólag kicsit megnyugodott.
Mikor megérkeztünk a dormhoz újra karjaimba vettem a kis Tae-t és felvittem a szobámba majd lefektettem az ágyra.
-Már este felé jár.-mondtam neki miközben fölè hajoltam.
-Máris?-kérdezte pirossló orcákkal.
Olyan tökéletes.-gondoltam magamban.
-Lekéne feküdnünk aludni.
-Rendben.-mondta majd ásított egyett.
Én még mindig felett voltam és néztem ahogy szemei egyre csak csukódnak ès szája kicsit szét nyílik.
Nem bírtam uralkodni érzésimem ezért közelebb hajoltam majd megcsókoltam.
Egy kis idő után észrevettem hogy viszonozza és megadta az engedélyt hogy nyelvem megízlelje övét.Átkarolta a nyakamat én pedig a derekát és így folyattuk.
Csókunktat az oxigénhiány miatt abba kellet hagyni.
Én tudtam,hogy mérges lesz ezért könnyes szemmekkel száltam le róla de mikor megakartam fordulni ő megragadta a combom
és bele kapaszkodott.
-I-i-itt marad-dsz?-kérdezte ijedten ès dadogva.
-Persze,ha szeretnéd.-ezzel egy puszit nyomtam a szájára majd befeküdtem mellé és átkaroltam.^3^
-Jó éjt Tae!-mondtam a hasát simogatvan.
-Neked is.-mondta már fèlig álomban majd kezét a kezemre tapasztotta.REMÉLEM TETSZETT ÉS NEM LETT NAGYON UNALMAS ^-^
ELÉRTÜK A 100 MEGTEKINTÉS KÖSZÖNÖM SZÉPEN ^-^.
IRJ KOMIT HOGY ÉRDEMES-E FOLYTATNOM.♥♥