Why is he? (Niam Horayne) [BEFEJEZETT]

17. fejezet

Eric
A fiam Liam karjaiba simult a csók közben... nem akartam, hogy megint bántsa a fiamat, így szétválasztottam őket, majd Niallt a hátammögé lökdöstem. A fiam magához tért és bele kapaszkodott az ingembe. Liam gyilkos pillantásokat vetett felém, de nem hátrálhattam meg... A fiamat kell most megvédenem.
-Add át a fiam kurváját!-kiáltotta Liam apja.
-Ne hívd kurvának!-kiáltotta Liam.-Soha többé ne merd így hívni! Ő a szerelmem, ő az egyetlen személy, akit szeretek ezen a világon. Miattad nem akarom elveszíteni!
-Hidd el fiam, mind kurva!-mormogta Liam apja, majd rám szegezte a pisztolyt. - Most pedig állj el annak a ribancnak a fia elől!
Niall elengedte az ingem, majd elém állt. Sírt és remegett, pont úgy, mikor megölték az anyját.
-Nem volt ribanc az anyám...-suttogta Niall.-Ne merészeld így hívni, te gyilkos...
-Mi?!-pillantottam riadtan a fiamra.
-Azt hiszed, hogy nem tudom, hogy te voltál?!-szipogott Niall.-Ne higyjétek, hogy nem tudom... Liam, te is ott voltál.
-Niall... én még gyerek voltam... nem tudtam, hogy mit csinálok. Apám mondta, hogy mit tegyek...-suttogta Liam, miközben Niallhez lépkedett, lassan, óvatosan. Niall ellökte magától Liamet, majd odament a fegyvert tartó férfihoz.
-Lőjj le, a szemem közé célozz, mint ahogy anyámnak.-suttogta Niall. Liam apjának a keze remegni kezdett, mire Niall a remegő kézre helyezte sajátját.-Menni fog.

Louis
Harry aranyosan csókolgatta az arcom, miközben a kórházi ágyamba mászott befelé.
-Hé!-nyafogtam, mire a számra tapadt.-Ennyivel nem tudsz elhallgattatni...
Harry a kezét becsúsztatta a takaró alá, majd a nemiszervemre simította a kezét... élesen szívtam be a levegőt, mire csak felnevetett és elhúzta a kezét, majd az arcomra simította azt.
-Szeretlek.-suttogta.-Mindennél és mindenkinél jobban. Nélküled halott ember lennék...
-Én is szeretlek.-suttogtam az ajkaira.

Matthew/Máté
-Elegem van! Menj innen!-kiáltotta Éva, miközben a cuccaimat vágta hozzám.
-Mit is csináltam?-kérdeztem, mire sírni kezdett.
-Menj haza Rebekához!-csapta be az ajtót az orrom előtt.
-Éva, engedj be!-dörömböltem az ajtón.-Nem tesz jót a gyereknek, ha ideges vagy!
-Hagyj békén!-kiáltotta.-A gyerek csak az enyém, semmi közöd hozzá!
-Nem teheted ezt!-kiáltottam, de nem válaszolt.

Zayn
Adam kisietett a kiabálásra és én követtem őt. Eva kidobta Matthewt és ő kiabált, de nem válaszoltak neki. A szerelmem kopogtatott, de a lány nem akart válaszolni, ìgy egy pótkulccsal mentünk be. Eva ereit felvágta és már nem mozdult, továbbá a szép fehér szőnyeg csupa vér lett. Soha nem lesz többé fehér már... A kórházba siettünk, ahol csak egy kérdést tettek fel...
-Az anyukát, vagy a babát választják?-kérdezte a doki.