Teacher, please

12.

Már vagy fél órája itt dekkolunk mikor Mr.Jeon megjelent. Kiöltözött. Most az átlagosnál is jobban nézett ki. Talán ennyire fontos neki ez a randi?

- Rosé, gyere már! - szólt rám Yonji.- A tanár úr elindult! 

Kicsit tartok a tervtől de Yonji olyan magabiztosan futott előttem. Talán mégis valami jó fog kisülni. Talán mégis valami jó fog kisülni. Barátnőm oda ment Jungkookhoz. 

- Elnézést! Nem tudna elvinni minket? - ment oda Yonji Jungkookhoz.

- De persze! Hova mennek? - kicsit látszott, hogy meglepődött miattunk.

- Öhm...az most nem érdekes. Ön hova tart? 

- Randevúm lesz a JW's Gril-ben! - mosolyodott el.

- Oh, ott tökéletes lesz minek kiraknia! Gyere szívem! - nézett rám a "férjem".

Félénken rá mosolyodtam Jungkookra aki ezt viszonozta. Csoda, hogy beleszerettem? Hát, nem! Beszálltam a "férjem" mellé.

- Önök ide valósiak? - hozta fel a témát.

- Persze, és te fiatal ember?

- Úgy szint.

Az út többi részén Yonji és Jungkook beszélgetek. Nem mertem megszólalni. Biztos felismerte volna a hangom. Nem?

Szöul egyik legdrágább és legkifinomultabb étterméhez értünk. Kiszálltunk majd tátott szájjal ott álltam az épület előtt.

- Hát, akkor viszont látásra! - köszönt el tőlünk.

- Várjon! Mi is beülünk! - kiabáltam utána.

- Oh, ez remek! Akkor jöjjenek! 

Yonjira néztem aki rám kacsintott és elindult Mr. Jeon után. Miért érzem úgy, hogy ez egy szörnyű terv?

Beljebb érve megpillantottam a tanárnőm. Gyönyörű volt.
- Itt is van a partnerem, ha nem gond akkor én most mennék!

Mr.Jeon és Ms.Park ott ültek.
Látványától elszomorodtam. Túl tökéletesek voltak együtt.
- Héj, mi a baj? - nézett rám aggódóan barátnőm.

- Jah, semmi. - töröltem le egy könnycseppet az arcomról.

- Hát jó, na gyere üljünk le! 

Helyet foglaltunk Jungkookék asztalához közel.

- Nos, mi a terv? - kérdeztem.

- Mindjárt jövök és megtudod. - nézett rém ördögi mosollyal.

Kis idővel később meg is jött barátnőm.
- Kész! -

- Mégis mi? - néztem rá kérdőn.

- Fogd be és megtudod! 

Az asztalukhoz pillantottam. A tanárnő épp a vizéből ivott mikor hirtelen leköpte az előtte ülő Mr.Jeont.

- Mit tettél a vízbe? - kuncogtam.

- Paprikaport. - nevetett ő is.

Jungkook hirtelen felállt és a mosdóba sietett.
- Mi a következő? - vártam az újabb nagy ötletet.

- Öhm...nem tudom. - vakarta meg tarkóját.

- Mi az, hogy nem tudod? - kiabáltam rá.

- Jól van, egy pillanat és meglesz a tökéletes ötletem. 

Ezt csak egy szem forgatással díjaztam.
- AIGOO, megvan! - üvöltött fel.

- Na? - érdeklődött.

- Mivel...én vagyok a pasi, mármint a férjed ezért oda pofátlankodhatnánk és elkezdenék udvarolni Ms.Parknak, te meg Mr.Jeonnak. Egy igazi zseni vagyok. - dobta hátra vállig érő haját.

- Mi? Flörtöljek Jung...akarom mondani Mr.Jeonnal?

- Pontosan. Na gyere! - fogta meg csuklóm és kezdett el az asztalukhoz húzni.- Szervusz fiatal ember! 

- Jó napot! Nem önök azok akiket elhoztam?

- De, nagyon kedves szándék volt tőled, de nyugodtan tegezhetsz! Nos, ki ez a bajos hölgy itt?! 

- Jó napot! Park Eun vagyok. Örülök a találkozásnak! - mutatkozott be.

- Ő itt a feleségem, Lee Jiyeon - mutatott rám  jó magam meg Kim Jinwoo. 

- Leülhetünk? - kérdeztem.

- Persze, nyugodtan. - mosolyogtak ránk.

Leültem Jungkook mellé. Egymás szemébe néztünk majd olyan érzésem támadt mintha felismert volna.