Teacher, please

15.

Egész éjjel forgolódótam. Egy szemhunyásnyit sem aludtam de nem vagyok fáradt.
Miután elkészülődtem indultam is szokásosan az iskolába. Út közben csak Rá gondoltam. Valahogy elkéne felejtenem. Nem illünk egymáshoz és a legfontosabb mást szeret. Hirtelen egy könnycsepp futott végig orcámon. Miért szerettem belé?

- Rosé! Gyere ki a táblához! - szólt a tanár.
Istenem. Nem is figyeltem. Azt se tudom milyen órán ülök. Aish.
- Nos, akkor hol található Hawaii?
Áhh, szóval földrajz.
- Öm... Itt. - mutattam elvileg Hawaii-ra.
- Pontosan, akkor hol van a Nílus?
- Itt.
- Tökéltes!

- Yonji? - kérdeztem meg az egyik osztálytársamat, Boyoungot.
- Nem láttam ma! Miért?
- Ja, csak kérdeztem.
Hol lehet Yonji? Mit csinálok én nélküle?

- Rendben... Akkor most gyerekek kezdjük a testnevelésórát! A 11.c is velünk tart. Nos, akkor kezdjük is a futást!
Még sosem láttam őket. Ez lehet furán hangzott de soha nem néztem meg őket olyan jól.

Már javában tart a tesi óra elég unalmasan mint szokott de egy valamin mindig megakad a szemem. Valaki figyel. Nem tudom, hogy ki Ő de világos barna haja és elég idióta mosolya van. Nem mondom, hogy nem helyes mivel akkor hazudnék.

Végre vége van az órának. Indultam is át öltözni. Hiányzik Yonji. Magányosnak érzem magam nélküle mint régen.

Felöltözés után indultam is a következő órai terembe.
- Héj, várj! - hallottam meg egy hangots mögülem. - Szia, Kim Taehyung vagyok! - mutatkozott be az a srác aki egész végig engem bámult.
- Szia, Kim Rosé! - mutatkoztam be.
- Rosé... nagyon szép neved van! - mosolygott rám.
- K-köszönöm! - jöttem zavarba. Ezt még senki se mondta.
- Öm... Találkozhatnánk! - mondta.
- Miért is ne... - adtam be a derekam.
- Komolyan?! - kérdezte boldogan. - Akkor a holnap neked jó?
- Persze.
- Reggel megkereslek és megbeszéljük a többit! - hallatta majd közelebb lépett és szorosan magához ölelt és elment.
Körbe néztem és láttam, hogy Mr.Jeon engem nézz. Vajon látta az előbbit? Ha igen, féltékeny?

/ JUNGKOOK SZEMSZÖG /

- Jungkook? Ma csinálunk valamit? - kérdezte Joohyun.
- Nem tudom. - válaszoltam.
Mrs. Park egy nagyon szép és kedves nő. Más örülne, ha ilyen barátnőjük vagy feleségük lenne. De én nem közéjük tartozom. Eleinte úgy gondoltam össze illünk, de rájöttem, hogy más világ vagyunk és mások az érdeklődési köreink.
- Joohyun, beszélnünk kéne!
- Igen?
- Őszintén sajnálom...
- Mi történt?
- Szerintem ezt nem kéne folytatnunk!
- Te most szakítasz velem? - üvöltött rám.
Én csak bólintottam és éreztem egy csattanást az arcomon. Nagyon sajnálom, hogy megbántottam Joohyunt, de rá kellett, hogy jöjjek, hogy mást szeretek...