Melletted -Dzsudzsák Balázs & Németh Krisztián Fanfiction- |Befejezett|

47. rész

*Varga Laura*

A szokásos ünneplés 1-1-es döntetlen esetén elmaradt. Valahogy senki nem volt megnyugodva, így, hogy nem nyertünk, mert tudtuk, hogy a következő ellenfelünk Portugália lesz. Ahol mindent bele kell adnunk. Jelenleg csoportelsőként állunk a tabellán, és reméljük, hogy ez így is marad.

-Basszus - jön ki Dzsudzsi az öltözőből - nem hiszem el, hogy azért lett döntetlen, mert ők kaptak attól a köcsögtől egy tizenegyest! Ez nem karácsony, hogy ajándékozzuk egymás, bazdmeg!- fakadt ki, nekem meg fogalmam sem volt, mit kéne tennem. Mert nem az volt a baja, hogy döntetlen lett, hogy nem nyertünk. Hanem az, hogy így. Így, egy jogtalanul kapott tizenegyessel. Nem így kellett volna végződnie.

-Balázs - megyek oda hozzá - te is, én is, mindenki nagyon jól tudja, hogy ezt a meccset igazából ti nyertétek meg, még ha hivatalosan nem is. Így, hogy döntetlen lett a meccs, semmit nem veszítettetek, továbbrs is csoportelsők vagytok. Ha így sikerült egy döntetlent kiharcolnotok, akkor a portugálok ellen is menni fog, legalább ennyi! És megértem, hogy szarul esik, hogy a spori vaksága miatt lett döntetlen, de az élet nem mindig igazságos. És most veletek szemben nem volt az - próbálom nyugtatni, és látszólag sikerült. Az egyre lassuló, normalizálódó lélegzete, a már felfelé görbülő szája legalábbis ezt bizonyítja.

-Köszönöm! - ölel meg - Köszönöm, hogy te mindig itt vagy nekem! - temeti arcát a vállamba. És úgy álltunk kint, a folyosó közepén, miközben mindkét öltözőből csak a kiabálást hallhattuk. A meghitt pillanatunkat még ez sem tehette tönkre. Mert úgy éreztük, megnyugodhatunk a másik karjában.

A buszon visszafelé csendben utaztunk. Mindenki emésztette a dolgokat, értékelte magában a meccset, és a teljesítményüket. Lehet, hogy jobb is, hogy nem kezdte el senki hangosan kifejteni a véleményét, mert a fele már lehet nem lenne válogatott. Én Némó mellett utaztam, és láttam rajta, hogy nagyon bántotta, hogy Storck megint nem adott neki esélyt, de nem kezdett el hisztizni. Tudta, hogy a szövetségi kapitányuk mindig azt csinálja, ami szerinte a legjobb a csapatának, ezért nem is szólt bele. Nem csak őt bántotta, hogy nem volt benne a kezdőben, hanem az összes többi focistát is, akik a kispadról figyelték a meccset, de senki sem szólt. Bíztak Storckban, a döntésében, aki ezúttal sem tévedett. Összeállította a csapatot úgy ahogy kell, és ezért mindig is csodálni fogom. Átlátja, hogy ki-kivel alkotna jó párost, ha egymás mellé állítaná őket, és e szerint állítja össze a csapatot, akiknek mindig a legjobbat akarja.

A szállodába érve is folytatódott mindenkinek a duzzogása, ezért jobbnak láttam, ha most nem szólok senkihez. Viszont a drága barátnőm gondolt rám, és megszánt egy üzenettel.

,,Mi a fasz volt ez a meccs?" - köszönjük, Kitti.

,,Nem tudom, de ne tudd meg, hogy hány összeesküvési elmélet van készen a fejemben a kopasz ellen... Arra is gondoltam, hog ott helyben megfojtom a sípjával"

,,Mennyiben szerepel fehér galamb?" - túl jól ismer.

,,Mindben. És a legtöbben második világháborús fegyverek alkalmazása is"

Ekkor kaptam még egy üzenetet, de nem attól, akire számítottam. Tipp, hogy kitől? Segítség: mindig a legrosszabbkor bukkan fel, és azon van, hogy ok nélkül megkesegítse az életem. Igen, jól gondolod, P az.

,,Drágám, remélem tetszik az állás, amit felajánlottak. Nem tudom, hogy érdemes-e rajta gondolkoznod, hiszen bármikor kiderülhet a piszkos kis titkod... És akkor már senki sem lesz olyan jó lelkű, ha megtudják, hogy a ma született bárányuk igazából nem is olyan ártatlan... Ó, és még a másik munkahelyedről sem tudnak semmit... Még... -P"

De ő erről mégis honnan tud? Honnan tudja, hogy mit csináltam? Honnan tud mindent a múltamról, jelenemről, de talán még a jövőmről is?

Sziasztok! 😊
Nem, nem fogok magyarázkodni, hogy miért nem volt rész. Ihlethiány, meg úgy általában összejöttek a dolgok, úgyhogy nem igazán volt de kedvem, se erőm írni. De most összeszedtem magam, és írtam nektek egy (elég lapos) részt. De azért remélem nektek tetszett. Ha így volt, ha nem, jelezzétek valahogy! ❤

xoxo Dóri       2017.05.15.