Pokoli Angyal

*7.rész*

Figyelem!!

Aki esetleg nem bírja, a vért az ne olvassa el ezt a részt, mert nagy számban véres jelenetek vannak benne!

Csak saját felelősségre olvasni!

Az eset után nem igen tudtam aludni ellentétben Delánival. Ő aludt rajtam, mint a bunda. Bár így is egy jó idő volt mire le tudtam nyugtatni. Nem fogom hagyni, hogy rossz legyen neki, de azt se hagyom, hogy az angyalok miatt a fajunk kihalljon.

-Valamit gyorsan ki kell találnom..-mondom hallkan.

-Nyugi édes kitalálunk valamit..-mondja álmában Deláni és ad egy puszit a bőrömre. Nagyot nézek.

Na jó meg kell szoknom hogy így is tud reagálni mindig..

Nehezen, de végül olyan hajnali négykor elaludtam.

Reggel:

-Te patkány kelj már fel!-hallottam meg egy ismerős hangot majd egy váza törik a fejemen darabokra, aminek a következményeképp felriadtam.

-Mi a frász?!-fogom a fejem.

-Ha megrontottad esküszöm ennél rosszabbat kapsz!-ordította az angyali kis Elizabeth..

-Mi a fasz bajod van??-kérdeztem értetlenül mire egy pofont kaptam.

-Deláni mért pucér?!

-Eh, ez jó kérdés.-nézem az édes kis álomszuszékot.

Tényleg ha nem ismerném kiskora óta, akkor nem nézném ki belőle, hogy még így is képes kinyírni. Egyszerűen olyan angyali. De hol vannak róla a ruhái??

Lassan és óvatosan kibújtam kezei közül, amik erősen közrefogtak. Persze majdnem felébredt, de egyből odatettem hozzá egy rólam mintázott párnát így ez nem történt meg. Mikor Elizabethre néztem annyit láttam, hogy furcsállja, hogy van ilyen is nálam.

-Ismerem és tudom, hogy néha tud nyálas is lenni és ezekre az esetekre készítettem egy ilyen párnát, hogy ne vegye észre egy ideig hogy elmentem.

-Gonosz vagy.. De most az egyszer ettől eltekintek, mert jóljött.

-Eh.. Kösz.?-nem értem ezt bóknak szánta vagy mi?

-Na, gyere, menjünk, baj van és ez szerintem valahogy nagyban hozzád köthető..-elindulunk az angyalok részlegéhez.

-Mért hozzám? Mi a baj?

-Hm hogy is mondjam.. Van egy halott, akinek a testébe fel van tüntetve a neved..

-Van ilyen.. Áldoztak nekem.

-De gondolom nem egy angyalt szoktak neked áldozni..

-Nem..

-Na ebből is gondoltuk, hogy baj van..-odaértünk. Meg kell hagyni közel volt a szobánkhoz.

-Mért kellett megölnötök?!-futott nekem az egyik angyal és le is tepert a földre majd a mellkasomat kezdte ütni én pedig a sokktól nem tudtam mozdulni.

Mi baja??

-Nyugi Léna!-szedte le az illetőt rólam Elizabeth.

-Dehát..!-folytatta volna, de szavába vágtam.

-Nem én voltam akárhogy azt hiszed! És biztosítalak, hogy nem is a mi részlegünk volt.

-Akkor ki tenne tönkre ennyire egy angyalt?!-ordította nekem majd rámutatott a halott angyalra.

Az angyalon nem volt semmi ruha és vérbe volt fagyva. Ehez még társult az a rémült arckifejezése is. Felsőteste fel volt nyitva, és ahogy láttam a bordáiból pár darab hiányzott is. Na meg aztán még a belsőszervei hát..

Hol vannak azok?

Körbe néztem és a falnál találtam meg azokat. Megfordítottam a lányt és a hátába pedig az én nevem volt kirakva angyal tollakból. A lánynak a tollait szépen beletűzdelték a hátába.

Szegény lány.. De ki tette ezt vele?? Az a lény, akit mi láttunk tegnap?? Nem az nem lehet hisz, hogy erőszakolta volna meg? Hisz tegnap mintha kopogóscipőt hallottam volna, amit márpedig a lányok hordanak. A nők pedig hogy erőszakolnának meg egy lányt?? Á ez sok..

Nyelek egyet és felállok a test mellől.

-Mindent megteszek, hogy elkapjam..-mondtam rezzenéstelek arccal és hanggal majd elindultam kifele.

-Michael!-szól utánam egy férfihang. Megállok és visszanézek Jackre.

-Ha nem találod meg te magad, akkor mi fogunk jönni, de azt te se akarnád..

-Tudom.. Ezt igyekszek ezt megelőzni..-elmegyek.

Visszatérve a mi részlegünkbe mentem tovább a szobánk felé mikor is egy srác jött hozzám.

-Michael baj van, gyere!-mondta idegesen. Meg sem várva válaszom egyből húzni kezdett egy irányba.

Mikor odaértünk egyből, ami feltűnt az a nagy tömeg. Befurakodtam előrre és amit láttam hát arra nem lehet felkészülni soha. Egy démon srác feküdt vérben úszva, mellkasába pedig egy pentagram volt beleégetve mintha valaki egy tüzes vasat nyomott volna a bőrének. A szárnyai neki is le voltak tépve viszont neki úgy helyezték el mintha egy keresztre feszítették volna az illetőt.

-Ezt egy démon se érdemli meg..-hallottam Deláni hangját és a benne lévő szomorúságot.

Igaza van..

Gondoltam, hogy egy angyal tette bosszúból, de a pentagram miatt ezt el is vetettem.

-Egy közülünk való hogy teheti ezt a társával?

-Közülünk való?-kérdezte Deláni és mindenki rám tekintett.

-Ha belegondolsz akkor nem tehette angyal. Igaz a kereszt arra utal, de a pentagramma?

-Michael..-hallottam meg Márk halk hangját mire odakapom a fejem. A nyakához volt fogva egy démoni tör. A mögötte lévőből megint nem tudtam semmit kivenni, mert megint sötétben volt, de a keze is csak annyira látszódott mintha ez egy árny lenne.

De ezt hogy?? Az árnyak már rég kihaltak a lények közül!

Összenézek Delánival. Látom, hogy nem akarja, hogy odamenjek és nekem sincs nagy kedvem hozzá hogy megtegyem.

Mond valamit az árny, amit nem lehetett érteni, de amit kivettem nehezen az is a nevem volt.

Megemberelve magam megindultam felé. Odaérve hozzá éreztem, hogy jéghideg lett a levegő. Éreztem, ahogy Márk fél, hogy meghal, amit nem is csodálok hisz még kisgyerek és nem lenne jó, ha most meghalna.

-Engedd el és megkapsz..-próbáltam nyugodtan mondani bár lehet nem igazán sikerült. Hallottam, ahogy mond valamit.

-Michael kérlek ne!-mondta Deláni mögülem. Csak némán álltam szemben az árnnyal.

Percekig nem volt változás és mindenki feszülten várta mi lesz. Hirtelen az árny egy könnyed mozdulattal elmetszi Márk nyakát, amiből a vér elkezdett spriccelni majd a test élettelenül a földre zuhant.

Pillanatokra lefagytam, hogy ezt most mért tette. Ezt kihasználva megragadta a karom és berántott magához. Ellepett a nagy sötétség.. Általában akkor mindig éber vagyok, de most egyre inkább álmosító hatása volt. Még utoljára hallottam Deláni meg a többi démon hangját majd minden elsötétült még az elmémben is..