Pokoli Angyal

*13.rész*

Viszont egy valami nem hagyott nyugodni.

Mit tettek? Ilyen hirtelen nem szoktam így reagálni semmire.

Miközben ezernyi kérdés fogalmazódott meg bennem a helyzetemmel kapcsolatosan meghallottam mellőlem nem messze lévő cellatársam halk morgását, ami azt jelezte, hogy kezd ébredezni vagy esetleg már ébren is van. Feléfordítottam a fejemet, és ahogy láttam próbált felkelni a talajról legalább ülésbe, de ez se nagyon ment a rengeteg lánc miatt, amik a földnek szegezték testét.

-Mi történt? Hol vagyunk?-kérdezte halk rekedt hangon gondolom tőlem.

-Valahol az angyaloknál lehetünk. Azt pedig hogy mi történt ne tőlem kérdezd ugyanis te ütöttél ki.-mondtam majd megrántottam a jobb kezemet visszatartó láncot gondolva, hogy tudja meg a helyzetemet, és ha ő is képes rá akkor térképezze fel a szobát.

-Akkor te tudom mit keresel itt de az már kérdéses hogy én még mit keresek itt.-mondta az elején egy kis nevetéssel amiből inkább köhögés lett. Kíváncsian néztem rá, hogy mit titkol miközben magamban már tervezgettem, hogy hogyan is szedhetném ki belőle a kellő mennyiségű információt.

-Ahj.. Mért nem tudok átváltozni?-morogta leginkább magának a kérdést és megpróbálta a nem emberi alakját felvenni, ami persze sikertelenül ment.

-Gondolom amiatt a nyakörv miatt, ami a nyakadban lóg. Lehet a kövön olyan varázslat van ami ezt akadályozza.-gondolkodtam hangosan.

-Akkor csak le kéne szedni. Viszont ez nem lehetséges ilyen állapodban, hogy megmozdulni se tudok ezektől a láncoktól.-mondta.

-De talán én tudok segíteni.

-Ugyan. Ne nevettess. Te? Ugyan hogy tudnál? Te is ahogy észrevettem nem vagy valami mozgásra képes helyzetben.

-De én előbb szabadulok cica.

-Cica?-kérdezett rá egyből becenevére, ami engem is meglepett pedig az én számból jött ki.

-Amúgy pedig a segítségemet nem adom ingyen szóval vagy dalolsz, hogy mit keresek itt vagy pedig nem segítek kiszabadulni.

-Na persze. Méghogy segítenél.-nevetett.

-Tudod, Michael egy alma se esik messze a fájától, ami miatt te se vagy másabb, mint amilyen az apád volt.-folytatta és érezni lehetett a hangjából, hogy egy gúnyos mosolyra húzódik a szája széle.

-Az apámat a szádra ne vedd te semmirekellő kis utcaszéli szuka.-morogtam és akkorát rántottam a láncokon hogy az már nekem fájt. Erre az ő reakciója pedig csak egy nevetés volt majd mikor abbahagyta megszólalt azon az idegesítő, de számomra már unalmas hangján.

-Csak nem érzékeny pont neked a drága kis apuci?

-Fogd be..-morogtam csupán ennyit, de persze nem tette ezt.

-Méghogy te leszel a pokol uralkodója. Egy ilyen alak legyen, akinek a család hallatán felszökik a vérnyomása, és aki ráadásul angyal is?-emelte ki az angyal szót. Inkább nem foglalkozva szavaival gondolkoztam hogyan is szabaduljak, ki mielőtt azok az angyalok visszajönnek.

Talán ha elég erősen húzom a láncokat lehet vagy kiszakadnak a helyükről vagy pedig szétszakadnak.

Gondoltam és becsuktam a szemem majd mikor kinyitottam már az egyik fekete volt, míg a másik pedig élénk kék színben ragyogott annak érdekében, hogy a fenti légkör ne gyengítse le a démoni részemet mikor húzom a láncokat. Hirtelen nagy erővel elkezdtem húzni a láncokat és hallottam, ahogy azok megfeszülnek, míg a csuklóimat már szinte nem is éreztem. Lassan viszont a bőrömön megéreztem, hogy folyik végig valami, ami gondolom a vérem lehetett mégis folytattam. Mikor pedig lépteket hallottam közeledni mintha erősebben húztam volna a láncokat ezzel gyorsítva a kijutásomnak az esélyét. Hallottam, ahogy az ajtó zárja kattan és a fény pedig utat törve magának felvette az eddigi sötétségnek a helyét a szobában és megláttam két angyalt talpig felszerelkezve páncélba a kezükben egy-egy karddal. Nem szólaltak meg csak szemüket végig vezették rajtunk meg a szobán majd jobb illetve bal oldalra léptek kettőt ezzel utat nyitva a mögöttük álló lányra, akinek sötétbarna haja lágyan omlott vállaira. Barna szemeivel végignézett rajtam majd Dianára vezette tekintetét és róla vissza rám egy ravasz mosollyal kísérve igéző tekintetét.

-Ki vagy te?-morogtam, de ő csak szótlanul közeledett felém majd megállt tőlem pár centire.

Jobban szemügyre véve olyan 160 cm körül lehetett a magassága viszont az alakja annál inkább jó volt. Persze az idomait angyalhoz méltóan finoman, de így is kiemelte viszont a tekintetemet még így se kapta el varázsa maximum 2-3 másodpercre. Ezt észrevéve pedig csak egy féloldalas mosoly ül meg ajkainak a szélén.

-Valaki, aki alkudni jött. Dönthetsz, hogy vagy teszed amit akarunk tőled vagy pedig az itt töltött időd rosszabb lesz, mint amilyen kicsiként volt bármelyik lent töltött napod.-mondta egyhangúan és a jobb kezében lévő kis pengével megvágta alkaromat mire a sebből előbuggyant a friss sötét vörös színű vérem. Szemembe nézve elmosolyodott kicsit és az egyik ujját végig húzva a seben szájához emelte majd lenyalta a rajta lévő vért.

-Nos hogy döntesz Michael?-kérdezte most már játékosabb hangon.

-Ha innen kiszabadulok, ti meghaltok..-morogtam arcába és megrántottam a láncokat. Becsukta szemeit és lehajtotta fejét, míg hátra lépett egyet majd ingatni kezdte azt.

-Csak hogy innen nem szabadulsz ki legalábbis élve nem. Ezt garantálom.-mondta egy kisebb gonosz mosollyal majd mikor megláttam íriszeit mintha egy árnyalattal sötétebbek lettek volna.

-Mi vagy te?-kérdeztem halkan mégis hallatszott egy kis düh a hangomban.

-Hogy mi? Angyal, ahogy ők is és mindenki aki fent van és szabad.-válaszolta majd végig simított az arcomon de valamiért olyan érzés volt mintha égették volna ott a bőrömet.

Megfeszültek kezeim, ahogy az álkapcsom is és szinte lyukat égethetett volna a tekintetem is a testében úgy néztem rá. Hátat fordított majd megindult a két őr felé, míg ők utat engedve neki még mindig nem mentek közelebb egymáshoz csak mikor már a lány mögöttük volt. Nem ment tovább csak megállt nekem hátat fordítva és a fejét elfordította oldalra így láthattam arcának egy részét. Pimasz mosoly ül még mindig ajkai szélén.

-Gondolkozz Michael. Bár nincs nagyon min gondolkoznod hisz úgyis megszerezzük amit akarunk.-mondta lágy hangon majd előre fordította fejét és elindult ki.

-Dianával pedig azt tesztek amit akartok.-mondta még majd eltűnt a kinti folyosón.

Összenézett a két őr majd odament az egyik Dianához és elengedve a láncok fogságából felkapta a földről és magával rángatva kimentek a szobából. Hallottam, ahogy Diana még próbál szabadulni, és ahogy ordít majd lassan kezdett a hang halkabb lenni végül már nem is hallottam.

Megölik, vagy mit csinálnak vele?

A fenti képen az angyal látható ☝