Egy álomvilágban éltem

7. Fejezet

~Bell szemszöge~
Egyenesen hozzánk haza futottunk.. Teljesen össze voltam törve, Alex miatt. Nem is tudom mit csinálhattam volna, ha nem lett volna ott Peti. Főzött nekem egy erős cappuchino-t, rendelt egy pizzát és gondoskodott rólam. Úgy döntöttünk megnézünk egy filmet, aminek a felén el is aludtam hisz nagyon fáradt voltam.
~Peti szemszöge~
-Annyira gyönyörű, amikor alszik, mint egy kislány.. Fel kéne vinnem a szobájába. - gondoltam magamban. Miután lejöttem a nappaliba hatalmas meglepetés fogadott a kanapén. Attila ült ott...
~Attila szemszöge~
Miután összekutattam mindenhol Petit meg Bellt gondoltam biztos náluk otthon lesznek. Aggódtam miatta és tudni akartam, hogy minden rendben van-e Bellel.
-Na? Mi a helyzet a csajjal?
-Mi lenne?! - flegmázott Peti - Amikor velem van mindig jól van. Chh..
-Ezzel most azt akarod mondani, hogy én nem tudok vigyázni rá?
-Pontosan. - felelte Peti
-Ez nem igaz! Én tanítottam meg a jó modorra Alexet, nem te! Te csak pátyolgattad.
-Igen, mert fontos vagyok neki!!!
~Bell szemszöge~
A szobámban ébredtem.. Csak bugyiban s pólóban voltam, biztos Peti vetkőztetett le s fektetett le aludni. Amikor ki akartam menni a mosdóba hangos kiabálásra lettem figyelmes a nappaliból.. Atty hangját is hallottam. Gondoltam lemegyek, megnézem mi ez a nagy feszültség ez a két hülye között.
-Szemétláda! Én vagyok neki a fontosabb! - hallottam Peti hangját.
-Idióta, gyere csak ide. Elintézlek fél kézzel! - ordított vissza Attila
-Nem mered!
-Hey, hey, heeey! Fiúk! Csillapodjatok. Mi ez a nagy veszekedés?!
-Beeeeeelllllll! - kiáltottak egyszerre, mint két kisgyerek.
-Igen, igen. De mi a.. - viszont nem tudtam befejezni, mert egyszerre rám ugrottak mind a ketten s elkezdtek szorongatni. Majdnem megfulladtam.
-Jaj, Bell úgy sajnáljuk, hogy felköltöttünk! - nézett bociszemekkel Attila.
-Összevesztünk egy banális dolgon.. Hát rajtad.. Igen.. - vallotta be Peti. - Nem tudtuk eldönteni melyikünket kedveled jobban.
-Jaj, ti hülyék! Tudjátok, hogy mindkettőtöket egyformán szeretem. Olyanok vagytok mint a testvéreim.
-Akkor béke? - nyújtotta a kezét Atty Petinek
-Béke van, tesa - mosolygott Peti. Ezután Alexra terelődött a szó..