Az első, az utolsó meg a többi

Az SVK tanár lánya

Scorpius Malfoy hivatalosan is másodéves lett. A legjobb barátaivá a Johnson ikrek váltak, akik még a Tiltott Rengetegbe is követték volna Scorpiust. A fiúk jómódú, aranyvérű családból származtak, az édesapjuk jóhírű auror volt, édesanyjuk pedig a Minisztériumnál dolgozott. Elég volt ennyi, hogy elnyerjék Scorpius bizalmát. Idén új Sötét Varázslatok Kivédése tanáruk lett, az előző nyugdíjba ment. Simmons professzor szigorú volt mindenkivel, kivéve egy embert. A lányát. Mirella Simmons harmadéves volt. Barna haja mindig liliom illatot árasztott, smaragdzöld szemei felcsillantak, amikor valami olyanról beszélt, amit szeretett. Tipikusan az a lány volt, akire még Scorpius is azt mondta, hogy gyönyörű. Egy gond volt vele. Nem volt aranyvérű. Az édesapja ugyan varázsló volt, de az anyukája egy egyszerű orvos a mugli világban. Meg hát, idősebb is volt Scorpiusnál. Igaz, csak egy évvel. És egy tanár volt az apja. Konkrétan ez a definíciója az elérhetetlennek. De aztán történt valami az egyik SVK órán, amikor Mirella édesapja épp távol volt betegség miatt. A helyettesítő tanár még Simmons professzornál is szigorúbb volt, minden egyes hangosabb lélegzetvételért üvölteni kezdett. Scorpius Tommynak panaszkodott a tegnapi kviddics meccs eredménye miatt. A Mardekár ugyanis kikapott a Griffendéltől. Közben Mirella a barátnőjével csevegett a tervezett roxmortsi hétvégéről.
- Miss Simmons, Mr. Malfoy, amennyiben nincs ma estére legalább olyan sürgős programjuk, mint a beszélgetés, amit most folytatnak, várom önöket a takarító szertárban kilenckor. Maguké a hetedik emelet- szólalt meg a professzor teljesen nyugodt hangon.
- Maga tudja, hogy ki az apám?- szólalt meg Scorpius és Mirella teljesen egyszerre. Zavartan összenéztek, aztán újra a professzorra bámultak vádló tekintettel.
- Legyen egy hét? Rendben, ha annyira akarják. Egy percet se késsenek- azzal megszólalt a csengő, a tanár pedig kiviharzott a teremből.
Scorpius pontban kilenckor hagyta el a klubhelyiséget, csak hogy idegesítse a professzort. A takarítószertár előtt már ott ácsorgott Mirella, de a tanár még nem volt sehol.
- Késtél, szépfiú- vigyorgott Mirella. Talán ő volt az első, aki szépfiúnak szólította Scorpiust. De természetesen nem az utolsó.
- Direkt, hercegnő- vonta meg a vállát a Malfoy fiú.
- Nem hiszem el ezt az egészet. Büntetőmunkát kaptunk azért, mert szóltunk két szót a barátainkhoz. Nevetséges. Főleg apám tantárgyából- grimaszolt Mirella.
- És most takaríthatjuk a retkes folyosót egy hétig. Merlinre, lenne jobb dolgom is este kilenckor- dünnyögte Scorpius.
- Olyankor már aludni kell az olyan kisfiúknak, mint te- pillantott rá a lány provokálásképp.
- Tudod ki a kisfiú- mormogta.
- Hát én biztosan nem- vágta rá Mirella.
- Amúgy se vagy sokkal idősebb nálam.
- Mit jelent nálad a sok?
- Figyu, hercegnő. Maximum fél évvel lehetsz idősebb.
- Az még épp elég, hogy kisfiúnak nevezzelek- kacsintott a lány. Scorpiusnak ennyi kellett, elkapta a lány csuklóját és visszahúzta magához, amikor el akart szaladni. Bár Scorpius volt a fiatalabb, magasabb volt Mirellánál legalább tíz centivel.
- Engedj el- kérte a lány.
- Nem- rázta meg a szőke fürtjeit Scorpius.
- Miért nem?
- Azt hiszed, elengedlek bármiféle fizetség nélkül?- kérdezte a szöszi.
- Azt. Minden pillanatban itt lehet a professzor- nézett körbe Mirella a folyosón.
- Eleget késett már. Szerintem bealudt. Na, mondj egy indokot, miért engedjelek el?- érdeklődött a fiú, miközben még mindig fogta a lány kezét.
- Mert apukám a tanárod és megbuktathat SVK-ból?
- Hmm, nem elég jó.
- Akkor azért, mert idősebb vagyok nálad?
- Nem és nem- csóválta a fejét vigyorogva Scorpius. Egyértelmű volt, hogy nagyon élvezi a kialakult helyzetet.
- És ahhoz mit szólsz, hogy felpofozlak, ha nem engedsz el?
- Oké, ezt már mondhatjuk indoknak- Scorpius óvatosan elhúzta a kezét, de még mielőtt Mirella elindulhatott volna vissza a szertár elé, újra megragadta a csuklóját, adott egy puszit Mirella arcára, aztán mielőtt még a lány mondhatott volna valamit, Scorpius felkiáltott.
- Nézd, a professzor mégis él még!- tizenegyig takarítottak a hetediken, aztán hulla fáradtan tértek vissza a klubhelyiségbe. Másnap az udvaron találkoztak. Mirella megkérdezte Scorpiust arról a pusziról, de Scorpius csak annyit mondott, hogy véletlen volt. Amolyan viccként puszilta meg Mirellát. Persze Mirella más magyarázatot várt, de egy Malfoytól senki sem várhat érzelgős szövegeket. Scorpius úgy döntött, hogy húzza egy kicsit a lány agyát, mielőtt bármi is történne. Hónapokkal később, Scorpius tizenharmadik szülinapján aztán megtörtént az a bármi. Kviddics meccsről tartottak vissza a diákok a kastélyba, amikor Scorpius észrevette Mirellát. Odalépett mellé és átkarolta a lány vállát.
- Rég nem beszéltünk- mondta Scorpius.
- Valóban- mosolyodott el Mirella.
- Mi újság hercegnő?
- Hiányoztál, pisis- a lány teljesen komoly volt. Scorpius azonnal tudta, hogy most nem viccel.
- Te is nekem- és attól az estétől fogva, Scorpiusnak lett egy új barátnője. A második. Az SVK tanár lánya. Scorpius érezte, hogy ez most más, mint Pamelával volt tavaly. De nem volt az igazi sem. Fiatalok voltak mindketten. Együtt voltak az év végéig, de aztán a nyáriszünet második napján Scorpius írt egy levelet Mirellának.
"Hercegnő;
Ez nem fog működni. Azért majd néha segíthetsz az SVK háziban.

S.M"