Az első, az utolsó meg a többi

A kviddics játékos part 2.

- Scorp...-kezdte Adley, de a fiú a mutatóujját a lány szája elé emelte, jelezve, hogy hallgasson.
- Hallod ezt?- kérdezte, miközben gyanúsan nézett körbe.
- Mit? Csend van- értetlenkedett a lány.
- Épp ezaz- bólintott Scorpius komolyan, de a szája sarkában egy apró vigyor bujkált.
- Malfoy, te rémesen idióta vagy- rázta meg a fejét Adley bosszúsan, aztán tovább indult volna, de Scorpius nem így gondolta. Megragadta a lány csípőjét és visszahúzta magához. - Megüsselek, vagy inkább elátkozzalak?- érdeklődött a lány kedvesen, miközben  próbálta elkerülni a fiú tekintetét.
- Nem mernél megütni- suttogta Scorpius.
- Talán nem. Próbáljuk ki- Adley próbált kiszabadulni, de a fiú olyan erősen tartotta, hogy esélye sem volt- Tudod hogy hívják ezt? Bántalmazásnak.
- Sosem bántanálak- Adley jóval alacsonyabb volt Scorpiusnál, így a fiúnak le kellett néznie rá.
- Na persze. És amikor meglöktél a meccsen?
- Muszáj volt. Túl jó voltál- Adley megforgatta a szemeit.
- Képzelem. Hány lány ágyába hízelegted be magad így?
- Megmondanám, de az elrontaná a pillanatot- mormolta Scorpius, miközben közelebb hajolt Aldeyhez.
- Ez a pillanat azzal el lett rontva, hogy egyáltalán itt vagy- füstölgött a lány.
- Te sosem maradsz csendben?
- Nem, általában nem.
- Hát, akkor majd én teszek róla, hogy csendben maradj- már csak alig pár centi választotta el őket egymástól.
- Ha ezzel arra utalsz, hogy kinyírsz, akkor...- de nem fejezhette be. Scorpius az ajkait a lányéra tapasztotta, ami miatt a terv szerint, Adley abbahagyta a beszédet. Egy pillanatra lefagyott, de amolyan "most már minden mindegy" alapon visszacsókolt. Amikor elengedték egymást, mindkettejük arca égett.
- Azt ne hidd, hogy ettől változik bármi is, szépfiú- motyogta Adley, mire Scorpius magabiztosan rámosolygott.
- Azt ne hidd, hogy elhiszem, amit most mondtál, tündérke.
- Pedig így van. Attól még, hogy volt képed megcsókolni, nem fog megváltozni a véleményem rólad.
- Mi a véleményed rólam?- kérdezte Scorpius.
- Az, hogy egy felfuvalkodott, önző, idióta, kicsinyes, idegesítő, primitív, komolytalan, szemét...- hadarta Adley, de természetesen ezt a mondatot sem fejezhette be, ugyanis Scorpius újabb csókokkal halmozta el. Adley próbált ellenállni, de aztán megadta magát.
- ...barom állat vagy- mondta végül, amikor ismét szétválltak.
- Mondanám, hogy ez fájt, de elképesztően aranyos vagy, amikor mérges vagy- cukkolta a lányt. Adley mérgesen nézett fel Scorpiusra, de nem sokáig bírta, elnevette magát.
- Rendben, van pár feltételem. Először is, fordítassz időt arra, hogy megismerj, mert biztos vagyok benne, hogy még a kedvenc színemet se tudod- magyarázta.
- Kék?- tippelt a szöszi, mire Adley megrázta a fejét.
- Arany. Látod, erről beszélek. A második, hogy nem kavarsz más lányokkal. Tudom, furának tűnhet, de egy normális kapcsolatban csak két ember van.
- Ki beszél itt kapcsolatról?- szólt közbe Scorpius, de ezúttal Adley hallgattatta el. Előkapta a pálcáját és sajnálkozva nézett a fiúra.
- Ha nem vagy hajlandó meghallgatni...Silencio- szólt, mire Scorpius megnémult. Szó szerint.
- Tehát, ez még édes kevés egy kapcsolathoz és valószínűleg életem végéig bánni fogom, hogy ebbe belementem, de ha normálisan viselkedsz, akkor sikerülhet. Ja és kérek legalább egy hónapot, ami alatt megismerhetjük egymást és utánna majd mondhatjuk, hogy járunk meg ilyesmik- Adley befejezte a monológját és feloldotta a némító varázst.
- Nekem is lehetnek feltételeim?- kérdezte Scorpius.
- Természetesen- biccentett Adley, miközben újra elindultak a kastély felé.
- Oké. Csak egy van.
- Mi lenne az?
- Akkor csókolhatlak meg, amikor csak akarlak- mondta, mire Adley hirtelen levegőt venni is elfelejtett, de aztán beleegyezett.
Amint letelt az egy hónap, mindenki megtudta a Roxfortban, hogy Scorpius és Adley összejöttek. Egészen májusig klappolt minden a kapcsolatukban, de aztán elromlott minden. Scorpius sosem javul meg, nem tudott ellenállni a többi lánynak. Egy májusi délután egy szokásos üzenetet talált a padján.

" Adley Scootch=A sokadik trófea.
Rohadj meg. De úgy igazán.

~A volt barátnőd"