Az új osztály rosszfiúja

18.rész Megválaszolatlan kérdések

-Elég régen elhatároztam egy dolgot,és ezt most szeretném neked elmondani.-letérdelt elém,majd egy kis vörös dobozt húzott elő a zsebéből.Azt hittem csak egy kis nyaklánc,esetleg karkötő.-Ayame,hozzám jössz feleségül?

Ahogy meghallottam a kérdését egyből megállt bennem az ütő.Miután pedig újra működött kihagyott egy ütemet.Ez egyszerűen hihetetlen.

-Ezt most ugye nem gondoltad komolyan?-néztem rá hitetlenül,mire csak lehajtotta a fejét.-Chunji,még csak gyerek vagy,és én is.

-Igazad van.-nagy sóhajtások közben felállt.-Szerintem ezek után nem is kell nálad próbálkoznom,de azért ez a szerelem örök marad a részemről
.-a szívem megszakadt ahogy ezeket kimondta.Azt hittem kicsit kitartóbb.Mondjuk ez tőlem is függött.Elindult a nekem ellenkező irányba,majd utána szóltam.

-Chunji,várj!-megállt és megfordult.Odafutottam hozzá és megálltam előtte.-Nem engedtem meg,hogy ne próbálkozz többet-mondtam egyszerűen.Megragadtam a felsője nyakát és magamhoz rántottam egy csókra.Biztosan nagyon meglepődött,mert én is.Mindent gondolkodás nélkül csináltam.

-Ö-öhm....Ayame...Mióta vagy ilyen...Zavarba ejtő?-kérdezett meglepetten,mire teljesen elvörösödtem.

-Én csak...csak..megsajnáltalak-hazudtam szégyenemben.

-Biztos?Nem mást akartál mondani a végén?-közelebb lépett és állam alá nyúlt és felemelte a fejemet-Nem azt akartad mondani hogy:Szeretsz?

Kimondta a bűvös szót.De ezt akartam mondani,csak nem mertem.Végig csak a szemébe tudtam nézni,mert még mindig tartotta az állam.Nem tudtam hazudni.Elmosolyodott és egy puszit nyomott az arcomra.

-Szóval most már mondhatom azt,hogy hivatalosan is a barátnőm vagy?-vigyorgott öntelten.

-A-Azt m-mondtam hogy még próbálkoznod kell-dadogtam

-Nem,azt mondtad:Nem engedtem meg,hogy ne próbálkozz többet-vigyorgott még mindig.-Másrészt,ezt most vegyem úgy hogy nem akarsz velem járni?-szomorodott el.A kis sunyi,tudja mivel vágódhat be nálam.Annyira aranyos volt,nem tudtam nem megemlíteni.

-Annyira aranyos vagy ilyenkor-mikor ezt kimondtam,a számra tettem a kezem.Chunji mosolyogva rám nézett és kinyújtotta a nyelvét.Jó,eldöntöttem.Igent mondok a rég feltett kérdésre.Leszek a barátnője.

-Chunji,most nagyon figyelj!Válaszolok egy kérdésedre.Ugye megkérdezted hogy leszek-e a barátnőd.Mostanra eldöntöttem.-láttam az arcán az ijedtséget.-Leszek a barátnőd.-ahogy ezt kiejtettem a számon hatalmas meglepettség ült ki az arcára.Láttam hogy kinyitja a kis dobozt amiben a gyűrű volt.Vagyis én azt hittem.Két karkötő volt benne,rajta monogramunkkal.Nekem azt adta ide amin az övé van.Felcsatolta a kezemre.

-Most már hivatalosan is hozzám tartozol-jelentette ki.-Én pedig hozzád.

-Nekem haza kéne mennem-jelentettem ki hirtelen.

-Hazakísérsz?

-Hazakísérhetlek?-mondtuk egyszerre.

-Persze-válaszoltam mosolyogva.Elindultunk a házunk felé.Lassan haladtunk,kihasználtuk egymás társaságát.Igaz hogy senki nem szólt egy szót sem,de jó volt vele lenni.Kellemesen éreztem magam mellette.