Diabolik Lovers one-shots °magyarul°

Reiji-Véres tánc

Ismeritek az érzést, mikor 1 hetetek van megtanulni valamit, ami olyan távol áll tőletek, mint Föld és ég? Így vagyok én a tánccal... Már 4 éve járok ebbe az iskolába, így itt az ideje a szalagavatónak, amit 1 hét múlva rendeznek meg.Ennyi időnk lesz táncot tanulni.  Az osztályunk úgy döntött, valami romantikusat kellene, így kitalálták a tangót. Mivel nincs elég fiú a köreinkben ehhez, ezért másik osztályokból kértünk segítséget. Ez az osztály persze, hogy a Reijiéké. Csak annyit remélek, nem vele fognak összesorsolni, mert ha igen azt eléggé megszívtam. Ez egy újabb alkalom lenne rá,  hogy megszivasson. Nos, most egyelőre annyit tehetek, hogy bízok a szerencsémben.

Másnap

-Ez egyszerűen nem megy!-ordítottam teljes torkomból a laptopomnak, és a hülye online videóknak. Hogy mit csinálok? Úgy döntöttem a talpamra állok, és megtanulok tangózni.

-Hogy lehet ilyen hülyeséget kitalálni? Komolyan mondom, jobb lett volna valami egyszerűbb.-már pont hagytam volna a fenébe, de egy rideg hang közbeszólt. 

-Lehet, hogy nem a mozdulat a nehéz, hanem te vagy szerencsétlen?-mégis mikor nyílt ki az ajtó? És mióta állt ott? Látta az összes bénázásom? Az arcom teljesen elvörösödött a szégyentől. Miért pont Mr. Tökélynek kellett rámnyitnia? 

-T-Te meg mit keresel itt Reiji? Kérlek, menj ki most fontos dolgom van! Sokat kell gyakorolnom!

-Haha. Azt látom, többet, mint hinnéd. De...-hirtelen előttem termett, amitől megtántorodtam, és pár lépést hátráltam, a falnak dőltem. -mi lenne ha kötnénk egy egyezséget?-elém sétált, kezeit a fejem két oldalára szorította, így csapdába zárva engem. 

-Veled biztos nem egyezkedem Reiji!-egyből rávágtam a válaszom, próbáltam határozottnak hallatszani, de nem hinném, hogy sikerült.Durván az államhoz nyúlt és feljebb emelte a fejem. 

-Ez eléggé udvariatlan volt (név). Még nem fejeztem be a mondandóm. Nem illik mások szavába vágni. Nos, ott tartottam, hogy megtanítalak tangózni akár 2 nap alatt is, ha hajlandó vagy 6 hónapig bármikor, és bárhol felkínálni magad nekem amikor akarom.-megragadott egy tincset a kiengedett hajamból, maga elé emelve beszívta az illatát, míg éles, vörös szemeivel ridegen méregetett, mégis ördögi mosollyal az arcán. 

Őszintén? Azokba a szemekbe nézve majdnem elfogattam az ajánlatát egyszerűen csak elvarázsolt. Nem tudom m történt velem. Mintha hipnózisba ejtett volna. Szerencsére hamar magamhoz tértem, és nemet mondtam.

-Szó sem lehet róla. Ennyire nem szorulok a segítségedre!Ráadásul biztos lesz valaki más is,  aki ugyan-úgy nem fogja tudni, mint én. - elengedte a hajam és közelebb hajolt, ajkai szinte az enyémet súrolták.

-Ha...úgy gondolod? Szerinted a drága osztálytársaid miért egy ilyen nehéz tánctípust választottak? Gondolhatod, hogy nem kezdők.-...hazudik.

-Adok egy nap haladékot, lásd a saját szemeiddel.-a fülemhez hajolt-Tudod, hol találsz.

A nyakamhoz hajolt és végignyalta azt. A hideg futkosott a hátamon tőle. Hmögött egyet, majd elhajolt. Villantott egy vigyort és csak úgy elsétált. Simán ihatott volna a véremből, de csak ugrat engem. Tudom mi jár a fejében. Ez csak egy játék, hogy megadom-e magam. De nem fogom. Ebben biztos lehet.

Másnap

Igaza volt...Amikor a próbára értem és megláttam a többieket földbe gyökerezett a lábam. Elképesztőek voltak és ezzel nem túlzok. Gyönyörű volt. Hogy miért kezdték el nélkülem? Legyen elég annyi, hogy Ayatoék feltartottak kissé. Így megcsúsztam az idővel, de legalább itt vagyok. Beléptem a terembe és megláttam Reijit a padon ülni. Ez csak egy dolgot jelenthet.....Ő LESZ A PÁROM? Odarohantam hozzá: