vámpírok közöttünk vannak-JustinBieberFF

"Jó téged újra látni"

Remegő kézzel nyitottam ki az ajtót...

Nem hiszek a szememnek...
1 év után... Újra felbukkant..

Miért?

Rám nézett Kiara, majd mosolyogni kezdett, aztán vigyorogni
Mosolyogtam
Kiara:" Jó téged újra látni "-erre vigyorogni kezdtem
Én:" Kiara..."-kiengedtem a levegőt, majd szorosan megöleltem,

Először meglepődött, de aztán visszaölelt és a nyakamba túrta az arcát, amit mindig is imádtam benne.

Elkezdett kuncogni Kiara,
Oops, elfelejtettem,hogy tudja olvasni a gondolataim.

Kim:"khm khm"-elengedtük egymást
Én:"hello Kim"-mosolyogva bólintott,

Majd láttam egy lànyt és két fiút a házam előtt...kik ők?

Kiara:"Mia, Noah, Mason"-rá néztem
Én:"mmm"-mondtam összezavarodottan.
Kim:"Mindent érteni fogsz, pár perc múlva "-bejött az ajtón szó nélkül
Rá néztem Miáékra,akik integettek..visszaintegettem ügyetlenül

Amire Kiara nevetni kezdett
Kiara:"nos akkor"
Én:"Oh igen, sajnálom "-kinyitottam neki jobban az ajtót elpirulva

Kim leült a tv elé tvzni
Kiara:" Annyira hiányoztál Justin "
Én:"Te is nekem "
Kim:"Oh-oh"-rá néztünk, de ő mást nézett, így oda néztünk ahova ő néz...
És...Amalia.. A lépcsőn minket bámulva könnyes szemekkel..

Én:"A-amalia, ez nem az aminek látszik"
Amalia: "Oh igen? Már pedig ez az aminek látszik!"-felfutott a lépcsőn, amire utána futottam, mielőtt kinyitottam volna az ajtót, rá néztem Kiarára, akinek a szemében fájdalmat találtam
Miért? Hisz ő hagyott itt...
Ráztam a fejem, majd bementem a szobába, arra hogy Amalia pakolja a cuccait

Kiara szemszöge:

Fájt Justint így látnom..
Igen, féltékeny vagyok!
De nem bántam meg,hogy elhagytam Justint.. Szükségem volt egy kis időre, arra hogy rá eszméljek,hogy Justin az az ember, akivel együtt akarok lenni.

De látom ... Elkéstem..

Kim:" sista"-rá néztem,majd mellé teleportáltam, és próbáltam visszatartani a könnyeim, ezt látta Kim, így megölelt
Halkan elkezdtem sírni
Kim:"shh"
Kim:"Justin meghallhat"-elkezdtem nevetni
Én:"Igazad van"-elváltam ölelése közül, majd letöröltem könnyeim
Én:" én hagytam el, neki kell sírnia nem nekem"-sóhajtottam
Én:"legalább megfogadta tanácsom,hogy lépjen túl rajtam"
Kim:"Nem lépett túl rajtad"
Én:"De! Ez a lány a bízonyíték"
Kim:"Bízz bennem Sister"-sóhajtottam mára már 5789755x

Hallottam lépéseket így hátra néztem,majd láttam a lány síró szemekkel lejön a lépcsőn egy táskával a kezében.
Justin: "Amalia kérlek, ők csak a barátaim"
Amalia: "Egy barát mióta néz úgy a másik barátra, mint aki az egész világot neki adná?"-Justinnal egymásra néztünk
Justin:" Ő csak egy régi barát"-vissza nézett Amalia-ra.

Ouch.

Amalia:"Ja persze, barátok extrákkal ?! Huh? 1 éve vagyunk együtt, és soha nem meséltél még róla, róluk"-ránk nézett,majd vissza Justinra
Kim:"Jézusom, mekkora egy hisztis"-nevettem
Justin: "Amalia sajnálom, hányszor mondjam el?!"
Amalia:"Nem érdekel a bocsánatod és te se"-ránk nézett
Amalia:" Remélem boldog vagy...Ribanc"-kinevettem Kimmel együtt
Justin: "Kiara nem ribanc"-mondta nem rám nézve,amire mosolyognom kellett,

Kim megütötte egy kicsit a lábam amire vigyorogni kezdtem
Amalia:" Oh Szóval mostmár inkább őt véded a barátnőd helyett?"
Justin:"Nem veszed észre magad Amalia"
Amalia:"ezt,hogy érted?"
Kim:"kezd érdekes lenni a szitu"
Justin:"Sose szerettelek,"-erre még mi is Kimmel a szánkra tettük a kezünket

Amalia: "micsoda?!"-mondta idegesen,csalódva
Justin:" Az én szívemben csak egy lánynak van helye"

Kim:"kíváncsi vagyok ki az a lány"-elkezdett lökdösni
Én:"ssshh"-nevetett

Justin: "És az a lány pedig az,akit leribancoztál"-rám nézett idegesen Amalia, amire integettem
Kim a reakciómon nevetni kezdett
Amalia:" Te rohadt kurva"-ledobta a táskáját, majd én felém kezdett jönni, de Justin megállította

Justin: "az életeddel játszol Amalia"
Amalia: "miről beszélsz?"-rázta a fejét Justin majd elengedte Amaliat
Amalia:" Ha őt szeretted,akkor én mire voltam jó?"-elkezdett sírni
Justin: "Szerettelek...de nem annyira mint őt.."-rám nézett,amire szomorúan mosolyogtam majd a földre néztem
Amalia:" Hogy tehetted ezt velem?!!"
Justin: "Azért kellettél,hogy eltereld a figyelmem"

Kim:"ouch"

Amalia: "Mekkora egy f.szfej vagy"-pofon vágta Justint.
Kim:" uuhhhh"
Justin: "Ezt megérdemeltem"-megfogta az arcát, de Amalia ismét felpofozta
Justin:" Ezt is"
Amalia:" MIÉRT JÁTSZOL MÁSNAK AZ ÉRZÉSEIVEL ? NEKED EZ JÓL ESIK, HA MÁSNAK ÖSSZETÖRÖD A SZÍVÉT ? MERT MOST AZ ENYÉM DARABOKRA TÖRT, TE MIATTAD! A SZÍVEMET ODAADTAM NEKED AZ EGÉSZET ! Amikor megkérdeztem tőled h-hogy szeretsz...azt mondtad igen...akkor te..?"-lenézett a földre Justin, amire sírni kezdett mégjobban
Amalia: "hát persze"-mondta sírva, rekedtes hangon
Justin:" saj-"
Amalia: "NEM!"
Amalia: "NE MONDD AZT,HOGY SAJNÁLOD, MERT NEM! NEM SAJNÁLOD! aki itt egyedül sajnálni tud..az én vagyok... Sajnálom azt,hogy megismertelek"-Justin könnyes szemekkel nézte Amaliat
Justin:" tudom,hogy mit érzel most Amalia.. De hidd el, ezt te nem mondtad komolyan "
Amalia: "DE! HIDD EL KOMOLYAN MONDTAM UTÁLLAK JUSTIN! AMENNYIRE SZERETTELEK,ANNYIRA GYŰLÖLLEK MOST!"-ismét felakarta pofozni, de megfogtam a kezét

Amalia:" T-te hogy kerültél ide ilyen gyorsan?"-elengedtem a kezét, úgy hogy eldobtam
Én:"Amit te érzel most, a 10x-esét élte át Justin, szóval ne úgy add ki a dühödet Justin iránt,hogy megütöd, mert senki sem érdemli meg,hogy így bánjanak vele"
Amalia:"Mit tudsz te az életéről, 10x? Azt megnézném"
Én:"Hidd el...10 volt az"

Kim:" jó az 20-nak is"

Én:"mesélős kedvemben vagyok, szeretnél hallani egy mesét?"
Amalia:"Nem! Elég volt belőletek és e-"
Én:"okay akkor üljünk le"-megfogtam a haját majd a kanapéig húztam
Amalia szünet nélkül sikítgatni kezdett

Kim:"Ahogy Justin mondta, az életeddel játszol"
Justin:"l-lányok nem hiszem hogy amit ti csináltok jó ötlet"
Én:"Sshh Justin, egy történetet próbálok elmesélni"