Bad reputashawn

00 | Prológus

Még mindig a kormányra hajtott fejjel ülök az autómban. Ölembe ejtett kezeimet nézegetem, a csuklómat díszítő fekete karkötőimet piszkálgatom.

Akárhogyan is próbálkozom, nem tudom összegyűjteni a bátorságot arra, hogy kiszálljak. Már vagy tíz perce játszom azt, hogy az ajtókilincs felé nyúlok, aztán úgy húzom vissza a kezemet, mintha megégettem volna.
A nyári meleg eközben egy hatalmas szaunává változtatta az Audimat, s jégkrém módjára kezdek olvadni.

Felsóhajtok. Legszívesebben most azonnal beindítanám a motort és hazahajtanék. Talán akkor megkímélném magam egy rakatnyi kínos szituációtól, és tovább élhetném az életemet. Kihasználhatnám az utolsó nyaramat, amíg szabad vagyok, a nyaramat az egyetem kezdete előtt.
Aztán eszembe jut, hogy felesleges ilyenekkel áltatnom magam, mert amikor éppen nem dolgozom, akkor a lakásomban lapítok; az ágyamban fekve csokoládét majszolok, miközben a kedvenc sorozataimat bámulom a laptopomon. Nincs életem.

Nyöszörögve lejjebb csúsztatom a homlokomat, hogy erőt vegyek ahhoz, hogy végre kihúzzam a hátam, de úgy tűnik, elszámítottam a mozdulatot. Az autóduda élesen hasít a szokatlan csendbe, s úgy ugrok fel, mint egy űzött vad. 

Reménykedve nézek körül; talán senki sem volt szemtanúja annak, hogy belefejeltem a dudába. Nem látok járókelőt. Hatalmas mázlim lenne, ha az épületben bent váró sárkány sem hallotta volna meg. Viszont az túl nagy kegyesség lett volna az égiektől. A sárkány mindent hall, és biztos vagyok benne, hogy amint a szeme elé kerülök, boldogan fogja megemlíteni előttem újabb baklövésemet. Habár amire most készülök, annál nagyobb hibát sosem követtem el életemben.

Száraz csontváz vagyok csupán, amikor kiszállok az autóból. A levegőt nem mondanám fülledtnek, mivel a jó öreg kanadai szél nem engedi, hogy a meleg leülepedjen egy helyen. Itt, a hatalmas épületek előtt még viszonylag elviselhető a klíma, nem úgy, mint Toronto szívében, ahol az emberekről csöpög az izzadság.
A nap tűz, s én a karommal takarom a szemeimet, de csak azért is felnézek. Az ég felhőtlen, olyan tökéletesen kék, hogy kedvem lenne ecsetet ragadni és kikeverni a színét, hogy aztán lapokat töltsek meg vele. Hogy maradandóvá tehessem. Imádom a kéket.

Megpaskolom felforrósodott arcomat, mikor beérek a bejárat nyújtotta árnyékba.
A fejem felett egy közepes méretű tábla hirdeti a Sandbox Studios-t. Semmi giccses, semmi feltűnő, csak a felirat. Ezért szeretem ezt a helyet. Profi és letisztult.

Mielőtt ténylegesen belépnék a stúdióba, megakad a szemem az ajtóra kiragasztott plakáton, amiből már több tucatnyit láttam elszórtan a városban is. Boltok falain, lámpaoszlopokon, de hatalmas reklámfelületeken is hirdették a tehetségkutatót.

A plakáton a lila az uralkodó szín, a figyelemfelkeltő háttér előtt pedig feltűnő betűtípussal írt, fekete szöveg olvasható. Még sosem néztem meg közelebbről, mindig csak futó pillantásokat vetettem a hirdetésekre, de most megálltam és alaposan megvizsgáltam a felhívást.

„Születésedtől fogva őstehetség vagy? A hangod elképesztő, és még a színpadon is otthonosan éreznéd magadat? Kerülj be te is Kanada legnívósabb zenei tehetségei közé! 2018-ban vár téged a Singing Souls első évada! Légy Te az első, aki megnyeri többek között a pénzjutalmat, a wellnesshétvégét, egy vadiúj autót, és egy előadói szerződést legfőbb támogatónknál, az Island Recordsnál! Érdeklődj az alábbi telefonszámon, és vegyél részt a meghallgatáson, ahol megmutathatod tehetségedet a műsor öt zsűrije közül háromnak, akik eldöntik, hogy bekerülhetsz-e a barátságos körülmények között folyó harcba az első helyért! Találkozz kedvenceiddel és fogadd személyesen elismerésüket! Kapj lehetőséget arra, hogy duettezz a sztárokkal, mutasd meg tehetségedet! Az ítélőid Drake, Avril Lavigne, Shawn Mendes, Chad Kroeger és Alessia Cara! A meghallgatásra előzetes bejelentkezés szükséges, amit elintézhetsz online, vagy személyesen, a Sandbox Studios-ban, Torontoban. A határidő július 6.-a. Ne maradj le a három napos meghallgatásról, ami megváltoztathatja az életedet!”