"Én: Látni akarom.
A világ: Rendben van.
Én: Szeretni akarom.
A világ: Rendben van.
Én: Vele akarok lenni.
A világ: Túl sokat akarsz."
Kinyitottam a szemeim. Pislogtam párat, majd egy nagy vigyorral felkeltem. Éreztem, ahogy szétvet a fangörcs. Felálltam az ágyra, és vad ugrándozásba kezdtem.
-IGEN!-kiáltottam magyarul-Első reggelem Koreában! IGEEEEN! EZT NEKED ANYA, EZT APA, EZT NEKED IDŐS NÉNI, MERT MIATTAD NEM ÜLHETTEM LE A BUSZON! EZT NEKED VILÁG! ITT VAGYOK!-kiáltoztam könnyes szemekkel.
-Írói szemszög-
-IGEEEEN!-hallatszott ki Hanna üvöltözése a szobából, mire Hyun Su nagyot sóhajtott.
-Anya...biztos jó ötlet volt kiadni a szobát ennek az őrültnek?-kérdezte, mire Han asszony sóhajtott.
-Nem megmondtam, hogy viselkedj jól az új lakóval?-szidta le a fiát.
-De most nem is csináltam semmit!-kiáltott fel mérgesen.
-Aigoo...-mormogta rosszallóan az asszony-...szerinted a kisasszony miről beszélhet?-kérdezte, mivel nem tudott magyarul.
-Biztos megjött neki.-jelentette ki Hyun Su, mire az asszony nekivágta a fakanalat-Most mi van? Én csak reálisan gondolkodom.
-Hogy nevelhettem ilyen gyereket?-csóválta a fejét fájdalmasan Han asszony.
Nem kellett sok idő, mire Hanna kilépett a szobájából. Vigyorgott. Nagyon.
-Jó reggel Han asszony!-köszönt mosolyogva-Jó reggelt Hyun Su Oppa!-intett a következőnek-Jó reggel ház! Jó reggelt konyha! Jó reggel TV!-fordult oda mindenhez, majd kinyitotta az ablakot és kikiáltotta-Jó reggelt Szöul!
-Anya!-szólt oda halkan Hyun Su az említetthez-Hívd a diliházat!-mondta, mire újból csak egy fakanalat kapott válaszként.
-Jól aludtál?-kérdezte mosolyogva az asszony.
-Nagyon jól.-válaszoltam mosolyogva az életteli lány.
-És az nem érdekel, hogy én hogyan aludtam, anya?-kiáltotta oda Hyun Su, mire Han asszony mérgesen ránézett.
-Majd ha elkezdesz dolgozni, megkérdezem, hogy aludtál!
-Aigoo...-mormogott Hyun Su és leült az asztalhoz reggelizni.
Belekezdtek a reggeli elfogyasztásába.
-Ez nagyon finom.-mondta mosolyogva Hanna.
-Örülök, hogy tetszik.-mondta mosolyogva-Ma rendezed el az iratokat, ugye?-kérdezte.
-Igen.-bólintott Hanna miután összegezte magában mit is kérdeztek tőle.
-Mivel mész?-kérdezte az asszony és mellé mutogatott is, hogy Hanna jobban megértse.
-Áh...szerintem busszal.-válaszolta kicsit zavartan Hanna.
-Busszal? És tudod, hogy melyik hova megy? Vagy tudod egyáltalán hova kell menned?-kérdezte aggódva az asszony.
STAI LEGGENDO
tartózkodó kérelem (BTS fanfiction)
FanfictionEgy vonal. Ez az, ami elválaszt két embert egymástól. Én mégis bolond módon próbáltam minden egyes találkozásunkkor átlépni ezt a vonalat.