5 Év ◇ChanBaek◇ ●BEFEJEZETT●

Három

Halkan dobol mutatóujjával az íroasztalon, miközben újra és újra átolvassa új szerzeményének sorait.

Egyre rosszabbul megy neki a dalírás. Sablonos, szenvedő, szerelmes dalok. Ez nem rájuk vall. Az EXOnak nem depressziós dalok kellenek.

De ő nem tud mást írni!

Hisz szenved. 5 éve. Amióta belépett a terembe a kialvatlan, kócos hajú, félregombolt inges Byun Baekhyun.

Nagy rajongótábora ellenere sosem szűrte össze a levet a lányokkal. Hiszen nem érdekelték őt. A fiúk annál inkább.

15 éves volt, amikor összejött első barátjával, majd a banda miatt kénytelen volt vele szakítani. De ennek ellenére jó barátok maradtak.

Hiába előtte héten ment szét akkori nagy szerelmével, Baekhyun egy perc alatt a szívébe lopta magát. Nem bírta levenni róla a szemét.

Ez az idősebbnek is feltűnt.

Hosszú percekig nézték egymást, az igazgató beszéde alatt is többször összetalálkozott tekintetük.

Mindezek ellenére csak legjobb barátok lettek.

Félt kimondani. Nem tudta, hyungja is így érez? Vagy az ő részéről csak barátság az egész?

Hiába mondják a rajongók, a bandatársai, még a saját anyja is, ő nem hisz nekik.

Baekhyunnak volt barátnője. Mar amikor egy banda voltak. Egy csinos, aranyos lány.

Chanyeol nem tudja, hogy az igazgató unokahúga volt, akinek Baekhyun a biasa és megkérte bácsikáját, hadd randizzon az idollal. Hiszen sem Baekhyun sem a lány nem mondhatta el.

Inkább feladta. Feladta és magában tartotta. Egy idő után viszont egyre nehezebb lett.

Nem bírom tovább. Egyre jobban tönkretesz és végleg felemészt. Viszont a félelem nagy úr. És én félek. Az elutasítástól. Hogy koppanni fogok. A barátságunk pedig fontosabb ennél.

Guys. Megint csak annyit tudok mondani, hogy azta. A kommenteket nagyon szépen köszönöm. El sem tudjátok hinni mennyire boldog vagyok amikor meglátom, hogy valaki írt egy részhez 💕

Ha tetszett csillagozz és komizz ^w^

Anci