❤ÚJ TESTVÉR, ÚJ SZERELEM❤ 《Befejezett》

💓Part2💓

Elég szar ez a lakás, meg csöndes meg mindenhol nyikorog a padló. Elvileg ma jönnek az ismeretlen rokonaim(xd), de eléggé izgulok. Egy csomó kérdés járt a fejemben... Vajon ez a nő most a pótanyám lesz vagy mi??? Mi lesz ha utálni fog???
Kopognak!!! Ne!!! Basszus!!!
Erőt vettem magamon, és csoszogva lesétáltam a lépcsőn hogy kinyissam a jövőbeli mostoha anyámnak és a mostoha testvéremnek a bejáratot. Nagy nehezen kitárult előttem a szoruló ajtó és szembe találtam magam az "újakkak".
Khmmm... mit látnak szemeim... a nő nagyon bájos és kedvesnek tűnt, a mosolyán látszódott kissé a félénkség, de külseileg minden rendben volt vele. Majd átpillanottam a mellette álló fiúra.
A tökéletesség árdat belőle! Teljesen belezúgtam ebbe a pasiba esküszöm!! A testvérembe basszus! Belenéztem gyönyörű szemeibe, és álltam a nézését. Nemtudom meddig nézegettük egymást, de mire észhez kaptam, a nő már beljebb is ment, hogy körülnézzen. Én is bementem a "nappalinak" mondható helyiségbe, hisz még be sem mutatkoztunk egymásnak. Odamentem apuhoz, aki mellett az ismeretlen nő állt és szájoncsókoltak egy mást. (??) Najo...mióta nem talákoztak, azóta apnak lett felesége meg gyereke is és egyből csókkal kezdik???
-Kislányom mutatkozz be szépen!-utasított az apám, mint valami katona.
-Sziasztok! Hara vagyok, 17 éves és kb ennyi...- aggyából ennyi jutott eszembe, meg tényleg, mi mást mondjatnék? Nincs életem!
-Helló! Yoongi vagyok!-szól bájos és kissé férfias, mégsem teljesen pasivá alakult hangján. Ahh annyira édes!! De a testvérembe mégsem lehetek azért szerelmes! Visza kell fognom magam. És végül a szép hölgy is bemutatkozott:
-Örülök a találkozásunknak, Nee Chan vagyok de szólíts csak anyunak!- célozta nekem az üdvözlést. Mind nagyon szinpatikusak voltak, remélem jól el leszünk majd, mint egy normális család.
Vacsoráztunk, meg minden, de Yoongival nem nagyon tudtunk beszélgetni... sőtt, le se szarta a létezésem. Viszont nem is akartam nagyon feltűnő lenni, mert a végén észreveszik, hogy nekem tetszik Yoongi.
Szóval amikor pont lett volna rá alkalmam hogy beszélgessünk vagy nemtom, mindig elrontotta valami. Sose jött össze. Utána már mintha kissé feladtam volna, mert azért szentem úgy a helyes, ha a pasi udvarol, nem a csaj, ezért kicsit inkább visszafogtam magam. Kicsit elszomorított a dolog, de inkább beletörődtem mint hogy egész nap bőgnék emiatt.

Már nagyjából megszoktam az új lakást, lassan 2 hete hogy ebben a mocsokban élek, de az a jó, hogy "anyu" nagyon is kedves velem és Yoongival ellentétben nagyon sokat beszélgetek vele, és mindig felvidít ha szomi vagyok. És tényleg anyámnak tekintem Nee Chant. Ezt most fura mondani de sokkal jobban szeretem mint az igazi anyumat. Szóval legalább van egy jó előnye, hogy ide költöztünk. Azóta párszor szóba álltam Yoongival és mint kiderült, ő is egy elég kedves ember, csak nem egy beszédes vagy nemtudom...