~Noragami~ Szívből Szeretni

15.rész

Mivel másnap egészen jól voltam, le tudtunk menni a strandra. De ne szaladjunk ennyire előre!:D

*Reggel, 9:30*

Nem is fáj a mellkasom. Úgy döntöttem, lemegyek a nappaliba, és láttam, hogy Yato és Yukine is még alszik. Remélem nem felejtették el a mai fürdőzést! Nagyon meleg van, szóval az időjárás is nekünk kedvez! Vigyorogva előkerestem a bikinimet, ami még jó volt rám. (Tiszta fekete.) Magamon hagytam, majd felvettem egy egyszerű fekete pólót rá, és egy nadrágot, majd elkezdtem csinálni a reggelit. 

-Jó reggeeeelt!-Rontottak be a fiúk.

-Nektek is! Már kész is a reggeli!-Tettem le eléjük a kaját, amit azon nyomban benyomtak.

-Na mikor indulunk strandolni?-Vigyorgott Yukine.

-Hiyori, nem fáj a mellkasod?-Kérdezte aggódva Yato.

-Nem, nagyon jól vagyok, szóval akár már most is indulhatunk, mivel én már kész vagyok!-Erre a kijelentésemre egy nagyot néztek, majd vállat vontak és elvonultak, gondolom öltözni.

*1 óra múlva*

-Nyomás a vízbe!-Ugrott egy fejest Yato.

-Nos, biztos hogy ő egy Isten? Mert inkább úgy viselkedik, mint egy kisgyerek...-Vakargattam a tarkómat. Igazából csak mi hárman voltunk a parton.

-Nem tudom, de ez engem is érdekelne! Na gyerünk!-Fogta meg a karomat, majd berángatott a vízbe.

-Hé, ne fröcskölj nagyon!-Tartottam a fejem elé a kezemet.

-Miért ne, csak nem félsz hogy vizes leszel?-Lökött bele "véletlenül" a vízbe Yato. Bosszúból én is belelöktem, de teljesen véletlenül!

-Asszony, ezt még megbánod!-Röhögött. 

-Asszony a térdkalácsod!-"Jöttem dühbe."

Kicsit később úgy döntöttünk, elmegyünk innivalókért a helyi boltba. Amikor éppen nézelődtünk, valaki hirtelen nekem jött.

-Upsz, bocsi!-Vakarta a tarkóját egy barna hajú, szemű srác. 

-Semmi gond.-Fordultam a többiek felé, és azt vettem észre,hogy Yato nagyon nem bocsátotta meg neki ezt. Sőt...

-Mi a neved?-Fogta meg a vállamat a kezével, és Yato majdnem le is lökte volna, csakhogy gondolom a srác nem vette észre őket, ahogy senki sem...

-Bocsi, de van barátom.-Löktem le ÉN a kezeit, majd elmentünk. A nap hátralévő részeiben Yato nagyon furcsán viselkedett. Gondolom a fiú miatt. Talán ennyire nem is bízik meg bennem...?

*Otthon*

-Yato, mondd mi volt a bajod egész délután?-Korholtam le. Yukine nem volt itthon, megint, mert elment az egyik haverjához. 

-Semmi, semmi.-Morogta. Már megint kezdi a féltékenykedést, hát ezt nem hiszem el!!

-Féltékeny vagy már megint?! Nem bízol talán meg bennem?-Mentem be a szobámba. Kicsivel később nyílt is az ajtó.

-Sajnálom, csak ez a párkapcsolatos dolog még nagyon új nekem, és néha nem tudom,hogy kéne viselkednem. Nem akarom, hogy másé légy, de megbízok benned!-Ült le mellém az ágyra. 

-De idióta vagy, komolyan..-Lélegeztem fel, majd megöleltem.

-Hát de nem tehetek róla.-Motyogta az orra alatt.-Egyszerűen már láttam az arcán hogy fel akar falni réged a tekinetével, de te csakis az enyém vagy!-Húzott közelebb magához. Hirtelen azonban lefektetett az ágyra, majd felém hajolt.-Nagyon szép voltál ám a fekete bikiniben...-Suttogta ajkaimra, majd megcsókolt. Kezeimet nyaka köré fontam, és mire feleszméltem már a nyakamat kezdte el csókolgatni,szívni.
-Yatho...-Nyőgtem ki,bár igazából alig tudtam megszólalni, erre azonban felkapta a fejét.-Én...félek.
-Mitől?-Kerekedett ki a szeme.
-Hogy...Ha meg is kapsz engem valamikor, akkor el fogsz hagyni...-Fordítottam el a fejemet, és már felkészültem rá,hogy valami olyat mondd, hogy "Igazad van, ezt tenném." vagy valami, de nem.
Egyik kezét az arcomra helyezte, majd lassan maga felé fordított.
-Most te vagy az idióta..-Mosolyodott el-Én soha nem hagynálak el téged, érted? És bármeddig képes leszek várni rád.-Puszilta meg a homlokomat, majd felült. Illetve, csak akart, de hirtelen megragadtam a pulcsiját,majd magamra húztam, és megcsókoltam. Nagyon meglepődött,de azonnal visszacsókolt. Újból elkezdte a nyakamat szívni, és szerintem tudjátok,hogy a következő órában mit csináltunk.

💞🔞🔞🔞💞