Egy Különleges Szirén

12.

Leültünk a fekete bőrkanapékra és elkezdtünk beszélgetni, de Victor előbb felhívta valamire a figyelmünket.
-Rögzítem a beszélgetésünket, amennyiben nincs ellene kifogásotok. -közölte, majd elővett egy diktafont és elindította rajta a felvételt- Erre biztonsági okokból van szükség- tette hozzá.
-Rendben, megértjük, senki sem tudhatja manapság, hogy kit fogad be magához. -mondta David.
-Igen, igen, így valahogy. -mosolygott Victor, aztán folytatta- Tehát, honnan jöttetek, miért és mire számítotok itt? Illetve ezek előtt még a teljes neveteket kérném.
-David Williams vagyok, a 8-as zónából, megszöktünk az elhurcolás elől és igazság szerint csak véletlenül botlottunk magukba, de ha már itt tartunk, elégtételre vágyunk. -vitte a beszélgetést.
-Megértem, rengetegen jönnek ezzel az okkal. Na, és ő? -nézett rám Victor fürkésző tekintettel.
-Oh, bocsánat, csak...elgondolkoztam. Maya Johnson vagyok és ugyan az amit ő mondott. -löktem oda a mondatokat, mintha csak valami kézzel fogható tárgyak lennének.
-Értem kisasszony, de megtennéd, hogy elismételed? Csak a formalitás végett -kérte türelmes hangon.
Megforgattam a szemeimet majd folytattam.
-Maya Johnson vagyok, a 8-as zónából, megszöktem az elhurcolás elől és szeretnék elégtételt venni.
-Köszönöm. -majd leállította a rögzítést és folytatta- Akkor most térjünk át személyes részére. Az elnézéseteket kérem a formaságok miatt, de egy vezetőség nem mehet fejnélkül, ha értitek.
-Hát nem igazan. -válaszoltam grimaszolva.
-Mármint, egy felkelésben is rendet kell tudni tartani, különben nem leszünk jobbak mint az elnyomóink.
-Apropó, hamár itt tartunk, hogy felkelés, maguk mióta élnek...itt? -ezután körbenézett és ismét vissza a férfira.
-Hát egy ideje, és egy ideje növekszik a létszámunk is. Lassan elegen leszünk ahhoz, hogy lépéseket is tegyünk. -válaszolta Victor.
-És kik ezek az emberek? Kikből állnak a felkelők? -érdeklődtem.
-Lényegretörő! -helyeselt- Túlnyomó többségben vannak a Rejtőzködők, de van egy kisebb csoport Átlagos és tőlük valamivel kisebb létszámban Szirének, illetve egy pár ember lemondott a kereskedő és karavános életről, és hozzánk vágódott. Vagyis sokszínűek vagyunk. -közölte egyenesen a válaszát. Nyilvánvaló, a mi fajtánkból van a legkevesebb, mivel mi vagyunk azok, akik a legaktívabb kapcsolatban vannak a Kiváltságosakkal, mondhatni a "leghűségesebbek" hozzájuk. Meg tőlünk hurcolják el a legtöbb fiatalt is, így mi vagyunk a legkevesebben egy helyen.
-És mit esznek? Hogyan szerzik az ételeiket? -kérdezett most David.
-Teljesen önellátó ez a menedékhely. Mivel a földfelszín alá is kiterjed a létesítmény, így helyet kaphat egy kémiailag szabályzott, lámpás rendszerrel üzemelő növénytermesztő részleg is, ahol az élelmiszereink növényi részét állítják elő. A húst szintetikusan állítják elő az erre szakosodott szakembereink, melyek így roppant mód hasonlítanak -ízre legalábbis- a természetes, állati húsra. Az ivóvizet pedig, -értelemszerűen- tisztítjuk, felfrissítjük és visszaforgatjuk a rendszerbe.
-Vagyis semmiféle kapcsolatuk nincs a külvilággal? -érdeklődött tovább David.
-Nincs. Ami azt illeti, ti vagytok az első újoncok már hosszú ideje. -adta a választ Victor.