-Cselédlányka!! -szólított, mire felé fordultam...-Egész kis csinos vagy! -mosolyra húzta a száját, majd bement szobájába...
Szemforgatva indultam meg le a lépcsőn sietősen... Cselédlányka?? Adok én egyet!!
×××
Amint visszatértem forró teájával és a szoba ajtajánál álltam, kopogtattam és máris nyílt az ajtó..
-Meghoztam a teáját úrfi! -átnyújtottam a csésze teáját, amit el is vett..
-Köszönöm!! -szájához emelte a csészéjét, majd felvont szemöldökkel nézett rám...
-Minden jót! -meghajoltam és már fordultam is a szobánk felé...
Tettem egy fél lépést se, és már a karjaiban eszméltem fel... Arca közel volt az enyémhez, amitől meglepődve és értetlenül néztem szemem sarkából rá...
-Ú-úrfii!!-szólítottam és mocorogtam...
-Mi lenne, ha nem úrfinak szólítanál??-kérdezte suttogva..
-Nem teszek kivételt, eresszen el!!-könyörögtem..
-Jó, legyen! ... De csak is te szólíthatsz úrfinak, senki más! -jelentette ki, miközben megfordított magával szembe...
Nagy szemekkel néztem rá és azon agyalva, mégis mit akar?? ... Kezdhetek félni, vagy az már késő lenne?? ...
-Tudom, hogy most mire gondolsz és nem! ... Nem kell félned!!-bal kezét arcomra helyezte és a zavaró tincseimet elsimította...
-Nee...-tiltakoztam...
Egy hangra lettünk figyelmesek, mire rögtön a szobájának ajtaja mögé rejtve állt meg, miközben magához ölelt...
-Jin úrfii!! ...-szólították...
-A fene is...-suttogta a fülem mellett...
-... Lehetséges, hogy dolga akadt! ...-a hang kezdett halkulni...
A mögöttem álló úrfi nagy levegőt vett és kifújta azt! Elengedett, de amint ki léptem volna, bezárt előttem az ajtaját...
-Huh??-néztem kérdőn a bezárt ajtó felé, majd a személyre...
-Egy alapos.. beszélgetést... fogunk most csinálni! ...-hirtelen komolyságot mutatva lépett közelebb..
Persze, most sem volt más, mint akkor... Hátráltam, de tuftqm mi fog akadályba ütni, így kikerültem azt... Vagyis csak kerültem volna, de ismételten elkapta a kezem és a másikkal pedig a falon támaszkodott..
-Auh! ...-felszisszentem...
Felvont szemöldökkel nézett rám, miközben mosolyra húzta a száját... Majd közelebb hajolt és ajkai lehelletét éreztem meg az enyémen...
-Ne félj tőlem! -suttogta ajkaimra...
-Nem öntől félek! -tiltakoztam...
-...Hanem??-kérdezte suttogva...
-Csak...-nyeltem egy nagyot...-...attól, hogy...
-Csst... Most ne beszélj! -egyre közelebb hajolt és megcsókolt...
{{SeungHyun szemszöge}}
A bárban üldögélve nézelődtem ki a fejemből, miközben a poharat az aszralra helyeztem üresen...
-Visszaszerezlek még Eun Ji!! -sóhajtozva vetettem egy pillantást a pohárra...-Neked viszont, barátocskám... Nem lesz jó vége! ...
Vagy most a túl sok alkoholtól beszélek ilyeneket, vagy tényleg dühösen ejtettem a szavakat, de egyszer végleg az enyém lesz Eun Ji!! Nem érdemli meg, hogy így bánjanak vele!!
-Méghogy túlóra?! ...-kuncogtam fel...-Csak egy kis egyedüllét veled és már az enyém vagy!! ...-nevettem fel e gondolattól...
{{Jin szemszöge}}
Lassan mozgatom édes ajkain az enyémeket és nem engedem el! ... Minden lépést viszonoz, amit kap tőlem! ... Elváltunk pár centire egymástól, hogy levegőhöz jussunk! ...
-Nem mész el innen!! Soha!!-jelentettem ki...
-...Khm...-megköszörültem...-A ... Nagypapámhoz... Ellátogathatok??-kérdezte nagyot nyelve...
-Nélkülem nem! ...-vágtam rá és arcára simítottam, miután homlokomat az övére helyeztem...
-...Úrfii!! ...-nyafogásba kezdett...
-Ha nem, akkor nem! ...-távolabb álltam tőle, de a kezem még mindig teste mellett pihent meg...
-Ezt... Nem teheti! ...-mérgesen nézett rám...
-Tényleg?? ...-felvontam a szemöldökömet..-Egy szavamba kerül és vége!!
-Úrfi...-szavába vágtam...
-Akkor??? ... -néztem rá kérdőn...
{{Eun Ji szemszöge}}
-Ezt... Nem teheti! ...-idegesebb lettem, szavai hallatán...
-Tényleg?? ...-felvont szemöldökkel meredt rám..-Egy szavamba kerül és vége!!
-Úrfi...-félbeszakított...
-Akkor??? ... -kérdő tekintete lyukat égetett szemembe...
Csak sóhajtottam és feladtam... Vele kell mennem Nagypapámhoz látogatóba...
-Khm... Ha jól tudom, úrfi... Nem kívánta a társaságom! ...-kezdtem bele beszédembe...
-Csak úgy tettem! Mint akkor mondtam és figyeltél volna... Mindvégig beléd estem! ... De ezt már tudod! ...-mosolyodott el a végére és közelebb lépett újra...
Kezével átkarolt és magához szorított... Fogalmam sincs, mit teszek, de... Ugyanazt teszem, mint ő az előbb! Mellkasába bújtatom fejem és mély lélegzetet veszek! ... Átölelem!
-Csak egy dolgot kérek, és azt teljesíted!-suttogta a fejem mellett...
Nyomban ellöktem magam tőle és mérgemben indulok meg vissza...
ESTÁS LEYENDO
[[Cselédlány × BTS Fanfiction]]
FanficMindenki képes nyugalmasan végezni a dolgát vagy csak én vagyok ennyire nyugtalan?? A nevem Min Eun Ji, 16 éves! Egészen gyermekkorom óta végzem teendőimet, cselédként.. Szüleimet nem igazán ismertem, de... Ez kiderül!