[[Cselédlány × BTS Fanfiction]]

Act 27

Egyedül vagyok most és a hatalmas kertben sétálgatok! Mindent alaposan szemügyre veszek, amit csak lehet és az időm is engedi! ... Mosolyogva vettem kezembe a legfinomabb illatú rózsatövet és illatozgattam...

-Eun Ji??-hallottam meg nevemet egy irányból...

A hang felé fordítottam a fejemet és megpillantottam a messze álló alakot, aki nem más volt, mint...

-Jun? ...-kérdeztem suttogva...-Jun!!! -kiáltottam és felé rohantam...

Széttárta kezét és várta érkezésemet... Amint a karjaiba értem, összezárta mögöttem a kezét és úgy ölelt! ...

-De rég láttalak!!-majd hátráltunk...- Hol voltál??-kérdezte arcomat kezébe véve...

-... Egy másik helyen, ahol ismét a cselédlány szerepet töltöttem be! -lehajtottam fejem...

-Jó újra látni! -mosolyogva nézett a szemembe...

-Te is hiányoztál!! -öleltem meg újra, de már szorosan...

Még mindig mosolyogtam, végre újra láthatom a gyermekkori barátomat, akivel bármit megoszthattam! Gondom, bajom! De nem egészen mindent!

-Mesélj! -elengedtem és hátrább léptem egy lépést...

-Mire vagy kíváncsi?? Minden ugyanaz! -nevetett, amin én nem tudtam úgy nevetni...-Héé!! Minden rendben??-hirtelen a komoly és aggódó arccal nézett rám...

-Semmi sincs rendben! ... Az úrfi... Ahw...-sóhajtottam...

-Bántott??-kérdezte...

-Neeem!! ... Csak... Hogy mondjam??-kérdeztem...-Azt szeretné, ha az övé lennék, de a másik család, ahol dolgoztam.. Az is azt a szerepet akarja!!

-Mármint...-arcomat kezdte fürkészni....

-... Nehéz mellettük! -kezdtem kiborulni, de higgadt maradtam...

-Én sem bírnám, ha így rajtam kapaszkodnának a lányok! -kezét a kézfejemre rakta, mire felkaptam a fejem és szemébe néztem, amin egy mosolyt engedett...

Mosolyogtam... Próbáltam mérges lenni, de... Egyszerűen nem megy! Annyira aranyos! ...

-Figyelj! ...-sóhajtott...-Nem lenne kedved, egy kicsit sétálni?? Munka után! ... Nyílt egy vadiúj cukrászda és...

-Szívesen elmegyek! Addig is tudunk egy jót beszélgetni! ...-mosolyogtam...

  ××× 

 A szobámban üdülök, mivel már végeztem is a dolgommal és már csak jöhet egy kis kiruccanás! A szekrényemhez indultam, kinyitottam és megpillantottam a még akkori ruhát, amit a koncertnél viseltem! Egyből eszembe jutottak azok a pillanatok, amikor az úrfi otthagyott a... Khm... Nem! Felejtsd el! Így kikaptam a másik ruhámat, ami tiszta rózsaszín nyári hangulatú! ... Az ajtón kopogtatást hallottam...

-Szabad! -kikaptam a fiókból egy fésűt és a hajammal kezdtem valamit... 

Először alaposan átfésűltem a sok gubancoktól és már csak a fejem búbjánál fogtam össze kontyba... Az ajtó is kinyílt, miután beengedtem...

-Hűűű, de csinos itt valaki! Hova megyünk??-kérdezte egy hang, mire fejemmel felé fordultam...

-Sajnálom, de csak én megyek! -válaszoltam, amin igen meglepődött...

-Hm... Megtudhatom, mégis kivel??-kérdezte, majd felém hajolt...

Már a lehelletét a nyakamon éreztem! Csikizett, de nem tud meghatni!