Legenda Vagyok //Befejezett// (Átírás Alatt)

4.Rész

Egy pár nap eltelt. Most van péntek. És Dav versenye.
-Hajrá Dav!-kiabáltuk a víz felé. Dav az első helyen végzett az első fordulóban.
-A második forduló holnap lesz!-mondták be a hangosbemondóba.
-Nagyon jó voltál!-ugrottam a nyakába.
-Tudom!-mosolygott rám. Anyáék a parttól nem messze a lelátón figyelték a versenyt, mivel onnan a vászonra kivetítve is láthatták. Intettem a testvéremnek, hogy jöjjön mert anyáékat még meg kell keresni.
-Lehet hogy jó vagy a fiúk versenyében, de hétfőn vegyes, aztán kedden vegyes döntő!-nézett apa szigorúan ránk, mivel az utóbbi 2-n én is indulok plussz még a holnapi női verseny, és ha azt megnyertem megyek tovább persze. Dav, apa, anya és én minden verseny után szörfözünk. Most viszont én Brittel hátra maradtam.
-Hé Brit...te nem jössz?-néztem be a szobába. Semmi válasz, csak annyit látok,hogy Brit az ágy alatt van.
-Mi a baj?-ültem le mellé, kezemmel pedig simogatni kezdtem. Megintcsak semmi választ nem kaptam. Egyszercsak Brit kijött a paplan alól.
-Mark...ő a baj...-szipogta.
-Az a bunkó paraszt?-néztem rá értetlenül.
-Igen..Szeretem-nézett rám szomorúan majd vissza bújt zokogva a paplan alá. Én feladtam és inkább kimentem. Mielőtt még elmentem volna, vittem be Britnek egy csokit és egy kis limonádét.
Kiértem a homokos partra. Egy matróz mintás bikini volt rajtam.
-Aú!-jött hátulról valaki nekem.
-Jajj bocs! Nem vettelek észre!-mondta Mark.
-Semmi, de hová futsz ilyen gyorsan?
-Lesz egy buli este a parton. Van kedved eljönni?
-Egyedűl?-néztem rá értettlenűl.
-Ahamm.
-Brit nem jöhet?-kérdeztem kicsit kínosnak érezve a szitut, mivel ha valahova meghívnak nem illik valakit még elvinni magunkkal, csak akkor ha az a pasink vagy családtagunk.
-Nem igazán csipem a csajt.-kacsintott majd tovább akart indulni.
-Na áljál csak meg!-ragadtam meg a karját, mire egy hirtelen mozdulattal megfogta a csípőm és megcsókolt.
-Teljesen elment az eszed?-kiabáltam rá, majd sírásra lettem figyelmes. Brit volt az.
-Brit!-kiáltottam.
-Utállak te áruló!-kiabálta vissza, majd oda jött hozzám, Mark meg addig elfutott.
-Hihetetlen hogy téged neveztelek legjobb barátnőmnek! Így bizzak én benned?! Mi a magyarázatod arra, hogy a barátommal csókolózól? Ha? Mi a mentséged? Mostantól egy életre haggy békén..Bár meghaltál volna, és Mark nem mentett volna meg!-kiabálta bosszúsan egyenesent az arcomba.
-Mi az hogy én vagyok a hibás? Amúgx meg nem vagytok eggyütt! Akkor meg azzal csókolózik akivel akar! És én is! Tudod mit? Az sem érdekel ha elköltözől! Sőt, bár megtennéd!-fröcsögtem az arcába kiméletlenül, mire nem válaszolt csak ellököt-amitől én a homokba estem-és elfutott sírva.