Egy korházban keltem fel. Anyu és apu mellettem ültek, Dav és Brit pedig az orvossal beszélgettek.
-Annyira fázom.-Próbáltam mondani, de senkise hallott.
-Ó kicsim..-sírt anya.
-Fázok!-próbáltam ismét de nem tudtam megszólalni. Egyszercsak kinyitottam a szemem.
-Evi!-hajolt felém anya. Én csak bambúltam felfelé és nem szólaltam meg.
-Szólalj meg, kérlek.-kérlelt az orvos higgadtan.
-Hol van Sean?-pillantottam anyámra.
-Ő?-nézett rám mereven.-nem tudom.-amint ez kimondta, Britre majd a testvéremre pillantottam.
-Mi sem tudjuk. Örülünk, hogy téged kimentett valaki.-jött oda az ágyamhoz Brit.
-De.-néztem körbe.-mi történt?
Anya sírva ment ki a szobából, utána pedig apa.
-Mikor mehetek innen ki?-néztem ki ablakomon az óceánra.
-Holnapra ha nem fáj az oldalad, akkor mehetsz haza. De a vízbe még nem mehetsz be.-mondta az orvos, majd összeszedte a papírjait és kiment a szobából. Rezzenéstelen arcal bámultam a vizet. Nem lehet, hogy ne menjek el az szvb-re.
-Hé!-néztem Brit-re amikor láttam, hogy sírni kezd.-Ne sírj.
Brit nem válaszolt. Csak bólintott és kiment.
-Dav.-nyújtottam a kezemet a testvérem felé.
-Tessék?-jött oda mellém.
-Milyen nap van?
-Vasárnap.-némult el.
-Akkor már lekéstem az szvb nőit, nem?
-De.-nézett rám mosolyogva.
Egy-két óra telhetett el. A családom elment. Egyedűl vagyok a szobába. Rengetek ajándékot kaptam. Ahová csak nézek "jobbulást" vagy "erős vagy" feliratokat látok. Elnémúltan néztem a vizet. Vissza gondoltam a péntek estére. Ki mentett meg? Miért nem haltam meg? Az a cápa meg is ehetett volna. De valaki vagy valami miatt nem halltam meg.
-Hogy van a kedvenc betegem?-jött be mosolyogva a doki.
-Köszönöm, jól.-mosolyogtam.
-Rendben. Na figyelj. Most bekeni a doktornő a harapást, aztán ha jól vagy megpróbálhatsz menni egy kört a folyosón.-lapozgatta át a papírjait és átadott a nővérnek.
-Szia, Dr.Denna vagyok.-nyújtotta a kezét.
-Jó napot!
-Szóval...mi is van itt...-emelte fel a papírokat.-cápa harapás, erős fajdalom, erős lány.-mosolygott rám.
-Ez nem igaz.-nevette el magát valaki az ajtóban.
-Sean!-csodálkoztam.
-Szia.-lépett oda az ágyamhoz.-Sean vagyok.-nyújtotta a kezét.
-Dr.Denna. De nektek csak simán Denna. De ó! Valamit kint hagytam.-kacsintott ránk és kiment.
-Mi volt a versenyen?-neztem Sean-re.
-Komolyan erről akarsz beszélni velem?-nézett a szemembe.
-Miről kéne?-fordúltam a víz felé.
-Mondjuk ami 3 évvel ezelőtt történt.-ment arrébb.
CZYTASZ
Legenda Vagyok //Befejezett// (Átírás Alatt)
Dla nastolatkówSziasztok! A nevem Evelin. 19 éves szörfös vagyok Hawaii-n. Van egy kis gond. Elvesztettem az életem. Ha érdekel kattincs tovább. Szivesen elmesélem.☺