Új élet egy vadásszal [Befejezett]

Család

Mikor reggel felkeltem,Castiel még mindig mellettem ült,és vigyázott rám.
-Jó reggelt!-Kezdte a napom.
-Jó reggelt! Hány óra van?
-Reggel nyolc. Dean-ék elmentek vadászni,és megkértek hogy tartsam rajtad a szemem.
-Miért nem keltettetek fel?
-Miért keltettünk volna? Úgy tűnt, hogy most alszol először nyugodtan.
-Cas... Kérdezhetek valamit?
-Persze,nyugodtan.
-Ha már egész napra el kell viselned engem, nincs kedved beavatni a vadászatba?
-Sam-ék nem igazán örülnének...
-Nem kell megtudniuk. Csak az önvédelem miatt.
-Most hazudsz.
-Honnan...? Mindegy. Szeretnék én is más embereken segíteni.
-Rendben. De ne keresd a bajt!
Megtanított mindenre,ami lényeges. Mármint... A vadászatban minden fontos. Nyílván a vadászat megtanulásához nem elég egy nap,de az elméletre körülbelül igen. Elmentünk kajálni,sétáltunk a parkban,és az egész napot együtt töltöttük. Mikor Dean telefonált Cas-nek,vissza vitt. Őszintén szólva,nagyon aranyosak lennének...
Elkezdtek beszélni,és mivel nem vagyok tagja ennek a családnak,meg igazából már egyiknek sem... Így én bementem Cas szobályába.
Mivel szomjas lettem,elindultam a konyha irányába. De megtorpantam. Nem akartam hallgatózni,de csak sikerült,hiszen rólam volt szó.
-Szóval ma vadásztatok is?-Hallom Dean kiakadt hangját.
-Nem,Dean. Csak érzem rajta,hogy jó lenne neki egy család,egy biztos pont. Vagy legalább hogy meg tudja védeni magát.-Védett Castiel.
-De nem ez a család. Itt folyamatosan veszélyben lenne. Ez nem élet.-Húzta fel magát jobban Dean.
-Mi is élünk,Dean! Jól vagyunk,vigyázunk egymásra és ő is vadászni szeretne. Azt szeretné,ami nekünk a "családi bizniszünk".
-Szólt közbe Sam.
-Élünk? Hányszor is haltunk meg? Anya? Apa? Bobby?-Tette fel a kérdéseket Dean.
-Te is tudod,hogy ez benne van. De mindenki meghal egyszer.-Érvelt Sam.
-És ő még így is most érezte először biztonságba magát. Velünk.-Vágott közbe Cas.
-Ha szeretne,engedd meg hogy velünk lakjon,hogy a család része legyen,Dean...-Állt ki mellettem Sam.
-Mégis ki akarna velünk lakni? A családunk része lenni?-Csattant fel Dean hangja,kis szomorúsággal.