Háború árnyékában /Befejezett/

18.rész

Két hónap mi? Nem sok, de talán elmondhatnám neki…. de ha nemet mond akkor mi lesz? Hogy mi lesz semmi, így is úgyis két hónap múlva elpatkolok, vagy most vagy soha.- határoztam el magam és máris a háza felé rohantam. Amúgy a tegnapot illeti ne gondoljatok semmi rosszra. A háza a falu másik oldalán volt, így az egész falun átvágtam. Kb 20 perces örült futás után elértem a házát, azonban a háza előtt el bizonytalanodtam. Mégis mit művelek? Inkább hanyagolom… nem nem nem nem nem nem neeeeem. Most vagy soha. Mély levegő be és ki, bekopogtam. Még most is úgy érzem, hogy ki tudnék futni a világból. Kinyílik az ajtó, én meg kint állok teljesen elpirulva, és idegesen mint egy idióta.

-Szia Kakashi! Gyere be - mondta.

- Üdv Izumi - bakker, nem hoztam virágot. Hogy ki Izumi, ő az egyik legjobb gyermekkori barátnőm. Egy oviba jártunk és sokáig a szomszédos házban lakot, de sajnos el kellet költözniük a város másik felébe. Régóta tetszik nekem csak… csak hát nem mertem elmondani neki, meg volt barátja is, de most úgy tudom szingli. Meg mondjuk több esélyem nem is lenne. Nah szóval, ahogy beléptem a lakásába a nyakamba ugrót.

- Kakashi, úgy sajnálom hallottam, hogy.... hogy már csak pár hónapod van hátra…- elakadt a szava és könnycseppek gördültek ki kék szeméből. Magamhoz öleltem.

- Pont ezért jöttem… el kell, hogy valamit mondjak neked…- mégis mit csinálok, ha elmondom csak a szívét törném össze, de ha nem… úgy érzem akkor is.- szeretlek. - tessék ki mondtam. A lány a mellkasomon még jobban elkezdet sírni.

- Izumi, én nem azért mondtam, hogy még jobban sírj.-

- Én is szeretlek, Kakashi. Pont ezért… pont ezért sírok - szipogta.

- Van még időnk igaz nem sok, de van még. Használjuk ki. - hajoltam le hozzá. ( ő 160 cm magas én meg 182)

- Mi lenne ha elmennék arra a mezőre? Na, mit szólsz Izumi?- kérdeztem

-Rendben - felnézet rám - használjuk ki ezt az aprócska időt. - mosolyogta el magát, ami olyan cuki volt, hogy nekem is mosolyognom kellet.

Gyorsan felvette a cipőjét, bezárta az ajtót és mentünk is. Hirtelen felkaptam a hátamra és elkezdtem futni vele ( ha eddig nem derült volna ki Izumi nem ninja ).

- Ez olyan mint régen, emlékszel Kakashi.-

- Persze, hogy emlékszem. - soha nem tudnám elfelejteni azokat a napokat, akkor még minden teljes volt.Nem sokára megérkeztünk az úti célunkhoz.

- Ugyanolyan mint amikor itt hagytuk. - szólalt meg a hátamon lévő lány. Hmm… ugyan olyan idősek vagyunk mégis rá soha sem tudnám azt mondani nő, örökre kislány marad. Egész nap a réten voltunk, és a régi szép emlékeket (mintha annyira idősek lennénk ) elevenítettük fel.

Este fél tízre értünk vissza a városba. Amint haza értem számomra fantasztikus ötlet pattant ki a fejemből. Ebben a két hónapban naplót fogok vezetni.

Napló

November.01

Hogy is kezdem. Ma elmentem Izumihoz és elmondtam neki, hogy szeretem. Szegény szomorú lett, de megpróbáltam megvigasztalni kisebb nagyobb sikerrel. Ezután elmentünk a titkos mezőnkre és ott töltöttük az egész napot. Fantasztikus volt, de nagyon sajnálom őt hisz két hónap múlva - elszorult a torkom. December 31-én fogok meghalni, elvileg. Bakker ez így szívás. Karácsonyt még együtt tudjuk tölteni, de a szilvesztert…. Nem nem nem és nem. Nem adhatom neki szilveszteri ajándéknak a halálomat. Ez nem jó. Bakkker.

- Elég lesz mára ennyi. - mondtam, majd a konyha felé vettem az irányt. Megvacsoráztam, le zuhanyoztam, majd elmentem aludni.

November.02

Ma nem történ semmi küli. Reggel elmentem Izumihoz. Ez után elmentünk vásárolni. Izumi vett nekem egy kis kutyusos jelmezt, persze nem kell mondanom, hogy nem annyira örültem neki, de Mimi (Izumi beceneve) ragaszkodott hozzá. Ebédre főztünk Miso levest és Szusit készítettünk. Délután a parkban sétálgatunk, találkoztunk Narutoval és Sakurával is. Mindkettőjüket bemutattam Izuminak, nagyon jól kijöttek egymással. Ezek után Mimit hazakísértem, majd én is hazaindultam. Vacsorára sült halat készítettem, majd leültem írni a naplómat, és most itt vagyok. Lezuhanyzok és megyek aludni.

November.03

Este nem aludtam olyan jól. Reggel meglepetésemre Mimi jött felébreszteni. Megreggeliztünk. Nagyoon jól főz Mimi. Ez után megkérdeztem, hogy mit szólna ha átköltözne hozzám. Nagy is a házam és kertje is van ( Izumi imádja a virágokat ), ráadásul a munka helye is közelebb van. Nagy örömömre elfogadta. Már ma elkezdtük a cuccai átpakolását a házamba, és Sakura illetve Naruto is segített.Kifáradtam.

Ahogy ezeket leírtam kimentem az ajtóba ahol éppen Narutoék köszöntek el.

- Köszönök mindent Naruto, Sakura.- meghajoltam, ezt követék ők is. Elköszöntünk.

Becsuktam az ajtót, majd hátulról elkaptam Mimit és bevittem a szobámba, le tetem az ágyra.

-Te itt fogsz aludni, én meg… -

- Kérlek Kakashi aludj itt, én veled szeretnék lenni.-

- Biztos vagy te ebben? És mi van ha én valami pedofil állat vagyok aki az összes lánnyal összebúj aki lefekszik az ágyába? -

- Akkor így jártam, de tudom, hogy te nem vagy ilyen te… te az én plüss kutyusom vagy.- válaszolta majd a nyakamba csüngeszkedett ezzel leborított az ágyra.

- Hát jó, erre úgysem mondhatnék nemet. - lefeküdtem mellé az ágyba aki szinte azonnal hozzám bújt. Éreztem ahogy apró kezeit a mellkasomra rakja. Olyan aprók és törékenyek ezek a kezek.

- Olyan izmos vagy Kakashi. - súgta oda, majd hamar mély álomba zuhant. Annyira elvarázsolt a cukisága, hogy én azt el nem tudom mondani. Teljesen más mint Keiko volt, pont az elentetje. Hirtelen nagyon mérges lettem az exemre, de nem mertem megmozdulni nehogy felkeljen. Mérges voltam, mert csak két hónapot engedett vele, de boldog is voltam hiszen életem utolsó két hónapja tökéletes lesz.

Itt is az ujabb rész. Tudom tegnap hoztam az előzött, de most olyan íros hangolatomban vagyok, meg idő is volt😋😋😆😅 És most jönn a szokásos duma: ha tetszett adakoz nekem egy🌟 előlre is köszönöm😆😆 De tényleg köszi, hogy elolvastad, remélem tetszet.