Jópár napot átugrottam, pontosan négyet. Nem volt semmi izgalmas. Csak várakat, mindenfélét néztünk, Miszát meg szegénykét, állandóan cipeltük. Sajnos nem tudjuk haza vinni Siettle-be, mert ugye repülővel utazunk. Ezért Kelly is nagyon szomorú lett.
Vasárnap reggel hatkor keltünk, mert ma Vatikánba megyünk! Juhú! Scanburry benyitott hozzánk reggel hétkor.
-Készen vagytok lányok?
-Igen!-mondtuk egyszerre Kellyvel.
-Akkor jó, már megyek is..
-Várjon Mrs. Scanburry!-szóltam.
-Tessék?
-Találtunk egy cicát a menhelyről még a Colosseumnál, és a hotelbe hoztuk, meg minden, de mi legyen most vele?-mondta Kelly, és a két lába között kibújt Misza.
-Jaj, de édes! Ezt nem szabadna csinálnotok, de mivel ilyen édes, meg tudjuk tartani.-mondta Scanburry, én először nem hittem a fülemnek. Ilyet egy tanár nem szokott mondani.
-Mrs. Scanburry, ezt hogy is gondolja? A repülőgépen nincs esélye elbújtatni.-szóltam én, teljesen összezavarodva.
-Van egy barátom, akinek egy olasz barátjának barátja, tud neki szerezni igazolvályt, és akkor rá tud ülni a gépre.-mondta, és elkezdett csörögni a telefonja.
-Ó, ez Mr. Lancia! Most mennem kell, de elkérem a barátomtól a telefonszámot!-és már el is ment.
-Szupi, szupi, szupi, szupiii! Hallottad Misza? Jössz velünk Amerikába!-örvendezett Kelly és elkezdett táncikálni a macsekkal a kezében. Én is mosolyogtam.
Reggeli után azonnal indultunk. Vatikán csak ránk várt. A Szent Péter Bazilika. Ó de várom! Scanburry elment Miszával igazolványt szerezni a macseknak. Mi addig gyalogoltunk. Kellyvel beszélgetésbe keveredtünk amikor egy szőke hajú "népszerű" lány, jelent meg, a neve Esther.
-Sziasztok csajok! Ma egy záró bulit csinálunk a szobánkban a lányokkal. Eljöttök?-kérdezte Esther, közben szempilláit rebegtette, és márkás táskáját igazítgatta, és Darkra nézett.
-Igen, persze eljövünk! Csak mikor kezdődik?-kérdezte Kelly és próbált bátornak tűnni, de láttam, hogy a szeme sarkából Darkot mérgesen nézte. Úgy sajnálom Kellyt, hogy ekkora nyomás van rajta az ikertestvére miatt.
-Szupi! Akkor fél kilenckor a 358-as szobában!-mondta Esther, és rohant a többi "népszerű" lány felé.
10 órakor a Szent Péter Bazilika előtt szünetet tartottunk. Ettünk szendvicseket, beszélgettünk, és avval el is ment az idő.
Amikor beléptünk a Bazilikába, én belül elpityeredtem, annyira akartam fotót csinálni, de sajnos nem szabad. Annyira kár! Mindenhol csillogtak a gyertyák miatt a falak, boltívek, minden szépen ki volt faragva. Mr. Lancia is sokat beszélt róla.
Később, amikor ebédre készülődtünk, Mr.Lancia egy igen nagy meglepetésre tett szert, mert az utolsó nap alkalmából, egy igazi étterembe megyünk enni! De ne gondoljatok semmi luxusra, mert csak egy turista étterembe megyünk majd. De megérkezett Scanburry!
-Lányok, Kelly, Evelyn jöjjetek ide egy pillanatra! NEM TE ESTHER!!-ordított Scanburry Estherre, amíg mi odaballagtunk hozzá. Egy kicsit távolabb mentünk a kelleténél, mert már én sem tudtam hol vagyunk, pedig jól ismertem Róma egész területét. Scanburry egy padhoz sétált az utcán, és a táskájából elővette Miszát, és Kellynek adta.
-Itt a cicus.....
-MISZA!! -kezdte Scanburry, de Kelly a szavába vágott neki.
Jópár napot átugrottam, pontosan négyet. Nem volt semmi izgalmas. Csak várakat, mindenfélét néztünk, Miszát meg szegénykét, állandóan cipeltük. Sajnos nem tudjuk haza vinni Siettle-be, mert ugye repülővel utazunk. Ezért Kelly is nagyon szomorú lett.
Vasárnap reggel hatkor keltünk, mert ma Vatikánba megyünk! Juhú! Scanburry benyitott hozzánk reggel hétkor.
-Készen vagytok lányok?
-Igen!-mondtuk egyszerre Kellyvel.
-Akkor jó, már megyek is..
-Várjon Mrs. Scanburry!-szóltam.
-Tessék?
-Találtunk egy cicát a menhelyről még a Colosseumnál, és a hotelbe hoztuk, meg minden, de mi legyen most vele?-mondta Kelly, és a két lába között kibújt Misza.
-Jaj, de édes! Ezt nem szabadna csinálnotok, de mivel ilyen édes, meg tudjuk tartani.-mondta Scanburry, én először nem hittem a fülemnek. Ilyet egy tanár nem szokott mondani.
-Mrs. Scanburry, ezt hogy is gondolja? A repülőgépen nincs esélye elbújtatni.-szóltam én, teljesen összezavarodva.
-Van egy barátom, akinek egy olasz barátjának barátja, tud neki szerezni igazolvályt, és akkor rá tud ülni a gépre.-mondta, és elkezdett csörögni a telefonja.
-Ó, ez Mr. Lancia! Most mennem kell, de elkérem a barátomtól a telefonszámot!-és már el is ment.
-Szupi, szupi, szupi, szupiii! Hallottad Misza? Jössz velünk Amerikába!-örvendezett Kelly és elkezdett táncikálni a macsekkal a kezében. Én is mosolyogtam.
Reggeli után azonnal indultunk. Vatikán csak ránk várt. A Szent Péter Bazilika. Ó de várom! Scanburry elment Miszával igazolványt szerezni a macseknak. Mi addig gyalogoltunk. Kellyvel beszélgetésbe keveredtünk amikor egy szőke hajú "népszerű" lány, jelent meg, a neve Esther.
-Sziasztok csajok! Ma egy záró bulit csinálunk a szobánkban a lányokkal. Eljöttök?-kérdezte Esther, közben szempilláit rebegtette, és márkás táskáját igazítgatta, és Darkra nézett.
-Igen, persze eljövünk! Csak mikor kezdődik?-kérdezte Kelly és próbált bátornak tűnni, de láttam, hogy a szeme sarkából Darkot mérgesen nézte. Úgy sajnálom Kellyt, hogy ekkora nyomás van rajta az ikertestvére miatt.
-Szupi! Akkor fél kilenckor a 358-as szobában!-mondta Esther, és rohant a többi "népszerű" lány felé.
10 órakor a Szent Péter Bazilika előtt szünetet tartottunk. Ettünk szendvicseket, beszélgettünk, és avval el is ment az idő.
Amikor beléptünk a Bazilikába, én belül elpityeredtem, annyira akartam fotót csinálni, de sajnos nem szabad. Annyira kár! Mindenhol csillogtak a gyertyák miatt a falak, boltívek, minden szépen ki volt faragva. Mr. Lancia is sokat beszélt róla.
Később, amikor ebédre készülődtünk, Mr.Lancia egy igen nagy meglepetésre tett szert, mert az utolsó nap alkalmából, egy igazi étterembe megyünk enni! De ne gondoljatok semmi luxusra, mert csak egy turista étterembe megyünk majd. De megérkezett Scanburry!
-Lányok, Kelly, Evelyn jöjjetek ide egy pillanatra! NEM TE ESTHER!!-ordított Scanburry Estherre, amíg mi odaballagtunk hozzá. Egy kicsit távolabb mentünk a kelleténél, mert már én sem tudtam hol vagyunk, pedig jól ismertem Róma egész területét. Scanburry egy padhoz sétált az utcán, és a táskájából elővette Miszát, és Kellynek adta.
-Itt a cicus.....
-MISZA!! -kezdte Scanburry, de Kelly a szavába vágott neki.
-Az útlevele megvan, szóval indulhat velünk a repülőtérre.
-Az útlevele megvan, szóval indulhat velünk a repülőtérre.-folytatta Scanburry és lenéző pillantást tett Kelly felé, aki nem nagyon értette , hogy ezt most miért is kapta.
Egyébként én megkönnyebültem, mert biztos voltam benne hogy valahogy majd Kelly megpróbálja elbújtatni Miszát, ha nem szerzünk neki igazolványt. Vagy útlevelet. Na mindengy.Elérkezett az este, mi meg indultunk Esther bulijára. Kelly vagy fél óráig sminkelt. Még csak most tanult meg. Én is csak púderezni szoktam. De amikor végre elindultunk, én visszanéztem Kellyre, és észrevettem hogy cipeli Miszát.
-Ezt egyenlőre tartsuk titokban.-szóltam csendesen.
-Mit?-(Hát most mi can veled Kelly? Te valamikor amikor a macskáról beszélünk te mindig úgy teszel, hogy nem tudod miről van szó?!...)
-Hát Miszát!- erre kikaptam a kezéből (persze gyöngéden), és leültettem az ágyunkra. Kelly tiltakozott, mert ő igenis meg akarta mutatni a fiúknak, hogy ő is tud menő lenni, de utánna belátta, hogy igazam van, mert ez rosszul sülhet el.
Amikor bejöttünk az Estherék szobája előtti folyosóra, már lehetett is hallani a popzenét.
Ott bennt már az egész osztály csevegett, táncolt, és ismerkedett. Én megismertem
Lizzie-t, Steph-t és egy Skyler nevezetű fiút.
A Skylerrel való beszélgetés valahogy így történt:
-Helló, te vagy Evelyn, ugye?-kezdett bele a beszélgetésünkbe, közben megsimította, selymes, rövid, szőke haját. Azúrkék szemével mélyen az én zöld szemembe nézett.
-És én már megyek is...-kocogott el Kelly a bútorok között előállított tánctérre.
-Hehe..szia...majd még találkozunk-(kezded a furcsa beszélgetéseket Evelyn?-kérdeztem magamtól)
-Na és... hogy tetszik Amerika?-kezdett velem beszélgetni Skyler.-Úgy tudtam Magyarországból jöttél.
-Igen onnan jöttem. És Amerika.. szép. Nagyon szép.-(szedd össze magad Evelyn!!!)
-O-oké, úgy látom valaki szerénykedik itt! Na, később még dumálunk. Mentem Darkhoz!!
Megőrjít ez a "Dark", meg milyen hülye neve van!!
-Na, hogy ment?-jött hozzám Kelly.
-Semmi különös, menjünk aludni! Fáradt vagyok..-mondtam. Tényleg ki voltam merülve.
Lelkileg.Helló! Remélem tetszik a könyv. Van még egy rómás rész, majd jön a suli.
Voteoljatok, ha tetszik, kommenteljetek.
És egy jó könyv írója (AnnaBellaBokai)
Kitalált egy kihívást: három betűre kell ország-várost írni (kb.), és voteolni is kell:
Én N, A, U-t kaptam.
Nóra (lánynév), Alexandra, Ulika
Fiúnév: Norbert, Alex, Ubul
Állat: Narvál, afrikai csiga, ugrónyúl
Híres ember: Nostradamus, Amadeus,
Ulickaja
Növény: nagy útifű, akác, ujjas sás
AKI LÁTJA KMO BETŰKET HASZNÁLJÁTOK!
<3 Solingerer
YOU ARE READING
1000 mérföld barátság
Teen FictionEgy magyar lány egy új amerikai magániskolában, ami hetente elmegy valahova. Naplóját mindenhova magával vitte. Mi mehetne rosszul? Az első saját könyvem amit a kalandjaim insirálnak. Remélem tetszik!! :)