~More Than Friends~ (Miraculous FF.) [LASSAN HALAD]

{ 10 } Megtudták..

~Marinette/Katica~

- Várom a beszámolót, kislány! - Alya már az ezredik ember, aki ilyen kérdésekkel bombáz.

- Alyaaa, amikor felhívtál, elmondtam, nem  volt elég annyi? - sóhajtottam - Az arcom mimikáját is látni akarod, meg ahogy elpirulok?

- Pontosan! - mosolygott önelégülten a barátnőm.

- Csodálatos... -  forgattam a szemem - De arra még várhatsz, mert most nem fo..

Hirtelen valaki hátulról megölelt.

- Sziasztok, lányok! - az állát a vállamra tette és a fülem mellől hallottam a hangját. Méghozzá Adrien hangját.

Gyorsan megfordultam és csókot leheltem az ajkára, amin Alya biztos meglepődött, de hát én azzal nem tudtam mit csinálni.  Gyorsan el is váltunk egymástól, mert hát nem az iskolában kéne turbékolnunk, mindenki előtt.  Szerintem Chloé már így is frászt kapott tőlem.

- Ezigen, kislány! Mikor lettél ilyen merész? - kérdezte a a legjobb barátnőm majdnem tátott szájjal - Szerintem, ma nagyon vigyázz, mert Chloé meg akar tépni, ha látta a jelenetet.

- Rettegek.. - játszottam az ijedtet, majd egyszerre elkezdtünk röhögni.

- Na, ideje lenne bemenni órára, hamarosan becsengetnek. Marinette, mindjárt találkozhatsz a végzeteddel, ne izgulj! - csítította el Alya a kacagásunkat, de a következő mondatán újra elkezdtünk nevetni.

- Adrien, nem jössz? - fordultam hátra, a fiú felé.

- Megvárom Nino-t, majd vele megyek. - mosolyodott el, amitől pillangók ezrei kezdtek el repkedni a hasamban.

-El ne olvadj, kislány! - suttogta a fülembe a barátnőm és elkezdett befelelé húzni az iskolába.

Beléptünk a terembe, és ki fogadott? Hát a drága Chloé. Hárpia változatban.

- Na, ide figyelj te kis fruska! Adrien az enyém, és nem kívánok osztozkodni rajta senkivel! Úgyhogy koptasd le magad róla nagyon gyorsan, vagy én téplek meg a saját kezemmel! - hápogta.

Valahogy nem hatott meg..  Mi az isten? Mióta vagyok ilyen bátor? Inkább flegma. Átragadt rám Adrien magabiztossága? Inkább Katicáé.. Hogy?

- Hát, drágaságom, el kell, hogy szomorítsalak, nem te vagy a világ közepe. - szólalt meg mellettem Alya, közben bátorítóan rámnézett. - Képzeld, nem téged csókolt meg, hanem Marinette-t.

Chloé már éppen mondatra nyitotta volna a száját, de belépett a terembe Adrien és Nino.

- Oh, Adrien! Igaz ez, amit ezek a cafkák mesélnek? - sóhajtozott, mintha valami szappanoperában lenne.

- Hát, attól tartok, hogy igaz.. - tolta el magától Adrien és engem húzott maga mellé.

- Tudom, hogy nem suliban kéne..  De kérlek, ez az utolsó.. - suttogta Adrien kérlelő szemekkel.

- De ez az utolsó. - forgatom meg a szemem viccesen.

Adrien meg sem várva a válaszomat, rácuppant ajkaival az ajkaimra és olyan máshogy..olyan Macskásan csókolt. Én inkább nem tettem semmit, csak kiélveztem, hogy Adrien nem csak lágyan tud csókolózni.

Mikor végeztünk, Chloé remegő szájjal bámult minket, majd kezében egy kis ajándékdobozzal kirohant a teremből. Sabrina meg egy csomag százas zsepivel szaladt utána.

- Szerintem akumatizálódni fog. - suttogtam a barátom fülébe. Igen. Adrien a barátom. Vagyis már a társam. Lényegtelen.

- Még egyszer? - kerekedett el a szeme.

- Elvileg lehetséges..

Aztán becsöngettek. Bejött a tanár, szokásosan zajlott az óra.. Majdnem szokásosan.
Hirtelen megszólalt a hangos bemondó/rádió (amikor Tina nem tudja, hogy fogalmazza meg az ismeretlen tárgy nevét) :

- Én vagyok a Jótündér és mindenkinek elhozom azt a szerelmet, amit megérdemel! - hallottam meg Chloé rikácsoló hangját.

- Áu.. - fogtam be a fülemet. - Idegesítőbb a hangja, mint volt.

- Marinette, szerintem mennünk kéne. - tátogja hátrafordulva Adrien.

- De hogy? - tátogok vissza.

- Tanárnő, Marinette rosszul van! Kikísérhetem az udvarra? - célozza tanár nőnek a kérdést.

- Persze, de legyetek óvatosak! - bólint.

El is indultunk. Jó kérdés, hogy merre.

- Ömh, szerintem a tanár kicsit túlgondolta a dolgokat.. - szólalt meg kínos mosollyal az arcán Adrien.

- Gondoljon csak amit akar! - legyintettem, mert már alig vártam, higy Katicává változhassak és hősködhessek. - Siessünk!

Az Agreste fiú megragadja a kezem és behúz magával a fiú wc-be. Hát, oké..

- Szerintem már a városban pusztít, menjünk at Eiffel toronyhoz és nézzük meg! - ötletel Adrien a férfi mosdóban. - Plugg, karmokat ki.

- Jó ötlet! Jobb, mint az, hogy behoztál a férfi wécébe.. - helyeseltem. - Tikki, pöttyöket fel!

***

Már nagyban a várost szeltük, amikor Macska megszólalt.

- Apám miért ennyire aktív? - sóhajtott.

- Mi? Aktív? Ezt hogy érted? - kérdeztem, mert én nem értettem.

- Hát, kiderítettem, hogy.. - látszott, hogy nehezére esik kiejteni a nevet. - Apám Halálfej.

➖➖➖➖➖

Ahoy! Meghoztam ezt a részt is! Tudom, hosszú idő telt el, de időközben más projektbe is belekezdtem, így ezt elhanyagoltam, bocsi! Minimum egy részt még tervezek, aztán sajnos vagy nem sajnos, lezárom a történetet. Tudom, nem valami nagy, hosszú regény, de én ebben a pár részben mindent le tudtam írni, amit szerettem volna. Ha folytatnám  az sztem mar túl erőltetettnek hatna..
Úgyhogy elkezdhetünk búcsúzkodni ettől a fanfictől..
Na, a következő részben találkozunk, sziasztok! 😘