Louis
Most meg mihez kezdjek?-kérdeztem magamban.
A következő pillanatban már el is kellett döntenem, mert Harry nagyon kezdeményezni akarta a beszélgetést, én meg nem akartam vele beszélni. Szóba sem akarok vele állni. Ha megtenném, beleesnék megint a csapdájába mint mindig, aztán meg megalázna. Na kösz de ebböl nem kérek...
Már éppen szólalt volna meg Harry, mire én megfordultam és bementem a mosdóba, úgy ahogy akartam. Vajon utánam jön? Vagy hagyja a francba? De mégis mit? Mit akar tőlem ennyi idő után még? Rájött hogy szeret? Hagyjuk már. Nem hiszem hogy pont ÉN kellenék neki...
Harry
Itt hagyott. Csak úgy itt hagyott. Nem kiváncsi rám már, vagy mi baja? Nem hiszem hogy már túl tett rajtam, hisz mikor megfogtam a karját, megállt benne a levegő is.
A következö pillanatban nyitódott az ajtó és belépett rajta az én régi jóbarátom, Niall. Na ehhez Lou mit fog szólni.
Niall egyenesen az asztalomhoz lépkedett, én pedig felálltam és köszöntöttem őt.
-Szia haver, miújság?
-Aah szia Niall, semmi különös. Össze futottam Louisval...
-Micsoda? Hol?
-Itt. Most wc-n van.
-És? Beszéltetek?
-Hozzám se szólt. Szerintem még mindig haragszik rám a multkori miatt...
-Basszus Harry, rákiabáltál miután szerelmet vallott neked. Elhordtad mindennek! Szerinted ezek után szóba állna veled? Figyelj Harry. Én nem nagyon elleneztem hogy ilyen se veled-se nélküled kapcsolatban legyetek. De látom köztetek a vonzódást, amit Louis is észrevett, csak te vagy olyan vak, hogy nem veszed észre hogy odavagy a srácért, különben miért érdekelne hogy most szóba áll-e veled vagy sem?-felment bennem a pumpa. Méghogy én vagyok a vak. Pff...
-Nem tudsz te semmit! Nem szeretem őt. Már a bandában is utáltam, csak azért dugtam meg, mert tudtam hogy másnak nem fog kelleni.-Ekkor láttam meg a perifériás látásommal Louist, ahogy engem néz és hallgatja amit mondok. Ezt megcsináltad Harry!
Louis
Visszamentem az asztalunkhoz, ahol láttam hogy Bebe ott ül már és néz rám. Gondolom ő is hallotta az elöbb történteket. Nem szoltam semmit erröl, Bebe mégis látta hogy baj van viszont nem szólt semmit. Szó nélkül is megértettük egymást.
-Szerintem én most hazamegyek...
-Rendben menj csak. Pihend ki magad és ne is figyelj arra a rohadékra.
-Megpróbálom...-mondtam, majd cuccaimat felvéve mentem az ajtó felé, ahol még láttam hogy Harry engem néz én pedig a szemébe néztem majd azt suttogtam: rohadj meg.-és hazamentem.
Sziasztook.
Már most kiteszem a mai részt, nem bírok tovább várni:D
Legyen nagyon szép napotok és szoritsatoook, töri dogát írok és félek pedig tanultam :(
Lots of Love
XxBogixX
