Chapter 6

740 78 6
                                    

Harry

Louis háza elött leparkolva kiszálltam a kocsimból és elindultam a kapu felé. A kapu általában nyitva van, márha Louist otthon találom. A kocsija itt van, szóval szerintem ő is itthon lesz.
A kapuajtó viszont most nem volt nyitva, szóval nincs itthon. A francba!
Hova mehetett? Ekkor jutott eszembe hogy nekem van kulcsim a házához, hacsak nem cserélte le a zárat.
Imádkoztam hogy nyíljon ki az ajtó, mikor beletettem a kulcsot a zárba, és szerencsémre kinyílt. Szóval nem cserélte le a zárat.
Szerencsére a bejárati ajtó zárát sem cserélte le, szóval mikor kinyílt a zár, bementem. Azt nem tudom hogy mit fogok itt csinálni, de majd eldöntöm.

Louis

-Egy cappuchinot és egy jeges kávét kérünk szépen.-mondtam be a pincérnek a rendelést, majd mivel megkért rá, aláirtam neki egy lapot a jegyzettömbjéböl mivel felismert. Mikor a pincér letette elénk a kikért italokat, Bebe rátért a lényegre. Egészen addig csak kis semmiségekről beszéltünk, de most rákérdezett amire szeretett volna.
-És mi van veled Lou?-kérdezett rá Bebe, mert az eset óta nem is beszéltünk.
-Nem sok. Állandóan gondolok, Bebe. Hogy a francba tudnám elfeledni őt? Te hogy felejtesz egy olyan embert akit teljes szívedből szeretsz, de annyira megbántott, hogy ha térden állva könyörögne, akkor sem bocsájtanál meg neki?
-Lou... Nem tudom sajnos. Mi lenne ha elmennénk valahova? Mondjuk... bulizni. Vagy valami.
-Oké, de nem ebben a ruhában. Hazamegyek és átöltözöm rendesen jó?
-Okés. Majd akkor beszéljünk hogy hol talizunk meg ilyenek. Majd felhívlak, vagy hívj te.
-Okés akkor mit szolnál ha 6-kor taliznánk? Mondjuk itt...?
-Rendben nekem jó. Akkor szerintem induljunk. Már fél 3.
-Te jo isten nem fogok elkészülni időben...-mondtam mire Bebe kikerekedett szemekkel nézett rám.
-Louis. Mondták már hogy olyan vagy mint egy lány?-nevetett fel én meg követtem.
-Igen mondták már-kuncogtam.-De nekem igenis sok idő kell hogy elkészüljek. Főleg hogy ma bulizni megyünk és pasizni!
-Na de Louis! Csak nem el akarod felejteni Harryt?-kérdezte.
-De. El akarom felejteni. Van ellene valami kifogásod?
-Hát nem is tudom... mi van ha akar még tőled valamit? Vagy csak bocsánatot szeretne kérni?
-Ő? Tőlem? Nem érek én annyit neki. Köze sincs hozzám.
-Ugye ezt te sem gondoltad komolyan? Lou. Ki volt ott veled mindig, akármi is volt veled? Harry! Ki segített édesanyád halálakor? Harry! És ki az akibe még mindig fülig szerelmes vagy? Na ki? Hát Harry. Szóval szedd össze magad és hogyha bocsánatot akarna kérni, békülj ki vele és legalább egy barátság-szerű dolgot alakíts ki vele.-mondta miközben én szedtem a dolgaimat hogy akkor menjünk is, mert tényleg nem leszek kész.
-Rendben. De úgy sem fog eljönni ez.-Hagytam rá, mert nem akartam vitát.
-Ilyeneket ne is mondj! Hallani sem akarok róla.
-Jó, jó. Na menjünk!-tuszkoltam ki az ajtón.
Mindketten éreztük hogy esni fog az eső, ugyhogy Bebe felajánlotta hogy hazavisz, amibe örömmel beleegyeztem.
Kb tíz perc mulva kitett a házam elött, még megbeszéltük hogy hívjuk egymást, majd kiszálltam a kocsibol és mivel szakadt az eső, siettem befelé. Útközben feltünt egy ismerős kocsi a túloldalon, de nem jutott most eszembe hogy vajon ki lehet a tulajdonosa vagy honnan olyan ismerős.
Belépve a házba gyorsan levettem a cipőmet, de valami mozgást éreztem, szóval a nappali felé vettem az irányt.
A következő pillanatot három rövid szócskával tudnám jellemezni: Mi. A. Fasz? Mi a halált keres itt Harry??
-Te meg mit keresel itt?-kérdeztem, mire megrezzent, és kiejtette a képet a kezéböl, amit addig fogott és lesokkolva nézett.
Megfordult szép lassan, majd tekintetünk találkozott.
-Beszélnünk kéne.-mondta és hangja alapján egy kicsit fél a reakciómtol.
-Nekünk nincs miröl beszélnünk.

Sziasztoook.
Amint ígértem, itt is van a következő rész, ahogy igértem.
Mit gondoltok? Hogyan fog ez az egész elsülni? Kibékülnek majd? Vagy Louis az agyára hallgat és nem nézi el Harrynek azokat a dolgokat amit kapott?
Kíváncsi vagyok a véleményetekre.
Lots of Love
XxBogixX

Back to you |l.s.|Where stories live. Discover now