Chapter 7

813 74 0
                                    

Louis

-Nekünk nincs miröl beszélnünk.-mondtam és ezt a mondatot olyan nehéz volt kimondani, egyszerüen olyan érzés volt mintha tőrt döftek volna a szívedbe és még jól meg is forgatták volna benne.
-Lou ne csináld ezt. Kérlek ne haragudj rám azok miatt a dolgok miatt amit a fejedhez vágtam. Hülye voltam.
-Első dolog. Igen, hülye voltál. Második, miért bocsássak meg neked, ha pár hét vagy nap mulva úgyis mondasz valami olyan dolgot amivel megint eltaszítasz magadtól? Meddig fogjuk még ezt csinálni Harry? Hiba volt elkezdeni ezt az egész dolgot. Hogy lefekszünk egymással, hogy belédszeretek, hogy összeveszünk és tönkremegy a barátságunk majd bocsánatot kérsz tőlem, én naív módon bedőlök neked, annak hogy többet nem lesz ilyen, és hogy sajnálod, majd megdugsz, de már másnap közlöd velem hogy mindez csak azért van mert feszültség levezetés, meg amugyis rég dugtál már egy jót. Plusz, mèg egy kurvának is nevezel, hogy én első dugás után már szerelmes vagyok beléd. Hát nagyon köszönöm de ebböl én nem kérek.-fejeztem be. Harry csak csendben állt, meg sem tudott szólalni. Aztán olyat mondott, ami teljesen lesokkolt.
-Louis én szeretlek. Ez már elég magyarázat arra hogy higyj nekem? Szeretlek Louis, mindennél jobban, csak olyan vak voltam hogy én sem jöttem rá eddig. Én tényleg Lou. Sajnálok mindent, amit mondtam, nem gondoltam komolyan.
Nem tudtam megszólalni.
-Szólalj meg Lou. Kérlek.
-Nem tudok mit mondani Harry. Ha szeretnél, nem mondtál volna nekem olyan dolgokat, amik sértőek. Sajnálom Harry...-nem tudtam befejezni, mert előtörtek a könnyeim és már fordultam is meg hogy kimenjek a konyhába, de Harry visszahúzott magához nagyon közel és ajkaink kb 1 milliméterre voltak egymástól.
-Mit tegyek ahhoz hogy megértsd, szeretlek?-suttogta nagyon halkan.
-Nem hihetek neked... nem dőlhetek be mégegyszer.
-Nem csinálom azt amit eddig. Szeretlek Lou. Rájöttem.-Feladom. Nem tudok neki ellenállni. Megbolondít úgy ahogy van. Érezte hogy már nem ellenállok, szóval ráhajolt ajkaimra. Gyengéd volt most és lágy.
Nyelve bejutást kért a számba amit természetesen megadtam neki. Éreztem hogy ez most egy szerelmes csók, amit ő ad nekem. Ugyanis amióta rájöttem hogy szeretem, azóta minden egyes csókomba belesűrítettem az összes szeretetet amit át szerettem volna adni neki.
-Szeretlek Harry. Pedig utálni, gyűlölni akarlak, de nem megy. Egyszerűen kikészítesz.-ezt mind az ajkára suttogtam. Válaszként újra rátapadt ajkaimra, de most megfogta a derekamat, míg én a nyakát karoltam át és tovább faltuk egymást.
Mikor elhajolt tőlem, így szólt.
-Lou. Az kép amit fogtam... annak a hátulját mikor irtad?-nem értettem mire céloz.
Gyorsan odalépkedtem ahol leejtette a képet, felvettem a földről, majd megfordítottam és megnéztem a hátulját. Ez állt a hátulján:

"One step closer to being
Two steps far from you.
But eveybody wants you
Everybody wants you"

A képről annyit kell tudni, hogy 2013 elején készült, amikor még nem éreztem iránta én sem semmit csak poén volt az egész. Akkor feküdtünk le egymással először. Egy fotósorozat rólunk, ahogy először csókolózunk.
A felirat pedig... 2016 elején irtam rá, amikor megláttam a yachtos képeket róla és a Jenner csajról. Elég rossz időszak volt az nekem...
-Amikor a Jenner lánnyal voltál a yachton.-adtam választ a kérdésére.
-Az... nem jelentett nekem semmit. Vagyis akkor azt éreztem, de akkor még nem tudtam milyen is az igaz szerelem. Vagyis mélyen belül megvolt, de csak most jöttem rá igazán. Szeretlek.-mondta, én pedig hittem neki. Nem tehetek róla. Elvakít a szerelem.
-Én is szeretlek Harry.-mondtam ki én is most úgy hogy nem féltem. Bátor voltam, nem féltem vele megosztani az érzéseimet és végre nem kaptam ezekért cserébe bántást. Azt hiszem... boldog vagyok. Vele.
-Még egy kérdés. A back to you kiröl...-bele vágtam a szavába.
-Rólad szól.
-Jól tudtam. De látod? Mindig visszatalálsz hozzám-eresztett el egy félmosolyt majd megint közel húzott magához és megcsókolt.
-De több ilyen nem lesz. Mostmár nem is engedlek.-tette hozzá vigyorogva majd megint megcsókolt. Boldog voltam.

A következő pillanatban megszólalt a csengő...

Sziasztook.
Igen. Itt a kövi rész, amire vártatok. Igen, úgy alakult ahogy akartuk. És igen, sajnos hamarosan ez a történet is a végéhez ér.
Viszont aggodalomra semmi ok. Remélem mostmár lesz annyi energiám (és IHLETEM) hogy a többi blogba is hozzam a részeket, mert ciki, hogy ti ennyire hozzátok fel a toppra a sztorijaimat a likeokkal, kommenteitekkel, erre én meg nem hozom a kövi részeket. Csúnya dolog. :(
Nagyon nagyon imádlak titeket és legyen szép napotok.
Lots of Love
XxBogixX

Back to you |l.s.|Donde viven las historias. Descúbrelo ahora