7. fejezet

1.8K 122 18
                                    

Éppen összeértek ajkaink mikor édesanyám felsikkantott s ezzer elérve hogy szétebbenjünk. - Megmagyarázom! - Fiam.. és ön?!! - Anya hagyd. - Uram, hölgyem kérem figyelljenek ide egy kicsit. A fiúkba én vagyok szerelmes. Lassan felült és megfogta a kezemet hogy ne remegjek annyira. Apám csak bambult a tanáromra anyám meg sirni kezdett. - Anya , apa én... Vagyis ne aggódjatok. Nem vagyok szerelmes ebbe a férfiba de jó ember. Nem lennék mellette ha nem érezném , hogy nem eshet bántódásom. - Uram, hölgyem. Kérem ne vegyék el őt tőlem. Anyám csak jobban zokogott. Apukám csak felém lépett majd lepofozott. Ekkorát soha nem kaptam. Könnyekkel telt a szemem majd mit sem érdekelltek az emberek megfordúltam majd megcsókóltam a tanár urat. Ezek után félrelöktem aki az utamba állt és kiszaladtam a kórházból. Sűrű házak, sűrű utcákon mentem keresztűl. A könnyek csak gyültek és gyültek. Azt sem tudtam merre megyek. A házakat felváltották a fák hosszú sora. Egy erdő... Nem is tudtam ,hogy van itt erdő. Hatalmasak a fák. A levelek ropogtak alattam. Fázom. fázom. Legalább egy kibaszott pulcsit hozhatam volna. Baszki mobil van nálam. 3 nem fogadott hivás. Kikapcsolás. Eltűnök örökre. Soha se lássam eggyiket sem. Ha nincs az a tanár ha nics a gólyatábor ha nincs ez az egész maradtam volna az az antiszoc diák akit néha napján jól megvernek és ennyi. Megálltam. Egy korhadt fatörzsre feküdtem. Lassan pislogtam fel a fénylően fehér égboltra. Olyan nyugodt. Lassan fujdogált a szél s ezzel jobban dideregtem. Fájnak a végtagjaim. A hideg fáj! Olyan kényelmes így feküdni. A fájdalom sem rossz. Érzéketlen lett a kezem. De az arcom égett apám keze nyomán. Erősebb széllökések. Süvít a fák között. Vagy sípol. - Hahó! Ki van ott?! - Hm? Ki akar zavarni? Bassza meg az ég! Ágak reccsenése. Nem akarok oda figylelni, de egyre közelebb jött. - Hahó? Élsz még? Nem baszdmeg nemmm.... Két szürke szempár meredt rám. Velem eggyidős fiú. Kék göndör beütéses hajtincsek. - Meg fogsz fagyni ha így kinnt maradsz! - Nem mondod... Rámterítette kabátját majd húzni kezdett. - Gyerrreeeee segítek! Nemtudom miért de nem vonakodtam. Lassan húzott magával , s újra a város , újra az utcak... Nagyon figyeltem nehogy ismerőssel találkozzam. Egy kanyar. Egy zsákutca. És egy ajtó melyen betuszkolt s majdnem orra buktam. Egy... Öhh... Bárban találtam magam. Jó meleg van itt. Olyan modern itt minden. Az illatok alapján bor, sör, szaké és minden szeszes ital megtalálható itt. Egy hatalmas téglamintázatú púlt és mögötte egy idősebb fazon. - Kaouro fönök baj van! Beviszem az egyik szabad szobába! - Ahogy akarod. Csodáltam volna még ezt a helyet de tolt tovább. Fel egy lépcsőn és sok ajtó.közül az elsőbe invitált be. Egyszerű szoba. Ebből is ajtók nyilnak. Gondolom fürdő szoba meg stb. - Bocsáss meg de kérlek fürödj meg! Néhány ruhát nyomott a kezembe és a fürdőbe irányított majd rámzárta az ajtót. ... Jó forró fürdőnél nincs jobb! - Öhm késszen vagy? - Ahha... Kiléptem az új öltözékemmel. Fehér ing fekete nadrág. Pincér ruha. Odavezetett két fotelhez. Az egyikbe ő, a másikba én ültem le egymással szembe. - A nevem Reika Masamune. A tied? - Iori.. Iori Konoshi.. Ez most ilyesztő! Nagyon.. - Akkor Iori.. hogy kerültél az erdőbe? - Hát... Én.. vagyis... Kellemetlen téma és.. ~ kissé összehúztam magam~ és.. fájdalmas... - Kérlek mond el. A lelkedned is könnyebb lesz! - Hkm... Sírva , és szipogva elhadartam a történetet. - És el akarok tünni egy időre. Összecsapta a tenyetét és vidáman nézett fel rám. - Hát ez csodálatos! Vagyis nem az, hogy ilyen szar életed volt, hanem, hogy ha tényleg el akarsz tünni dolhozz itt! Felszolgáló lehetnél! A Magypapám, amúgy is pincért keres! És lakhatnál itt! Olyan volt mint egy kiskutya.. szinte láttam a láthatatlan füleket és kiskutya szemeket. - Rendben. De tudod nincs pincér végzetségem. - Ahogy nekem sem. Nembaj belejössz! - Köszönöm! ~ Na jóóó tudom sokáig nem írtam. Egyszerűen nem volt ichleteeem. De itten egy ujjabb rész és remélem jó falat lesz nektek. Jóéjtvágyat! Köszönöm, azoknak akik olvasnak. Hamarosan új sztorym is lesz. Nos ha teccccccet akkor remélem kapok egy 🌟-ot és kommizatok ha valamit megosztanátok velem! 😘😘😘

Tanár Úr!!Où les histoires vivent. Découvrez maintenant