Hazudj nekem ezerszer, és én mindannyiszor megbocsátom Neked...
Gyöngyházasan csillogó loncvirág futotta be testem minden egyes zegzugát egészen talpamtól ízlelgetve lila foltos porcikáimat bevert arcom barázdáig, a véres sebekig. Lábujjaimat aprócska, hófehér szirmok leple takarta, a mosdatlanságtól megsárgásodott körmeim színét kiemelve. Karjaimra csipkéket varázsolt a halványzöld ág, megtépázott csipkekendőket; csupasz, az ing alól előbukkanó mellkasomra pedig védő, illatos láncpáncélzatot csókolt a gyöngyvirág halovány sziluettje, amely éppen csak körvonalazódni kezdett a derengő homály világában.
Minden szürke volt körülöttem, csak a fehéres, illúziókeltő látszatmesterek fénylettek ragyogóan, mint pislákoló, kihunyni készülő csillagok. Idővel ők is kivesztek a fény világából.
Íme, Isten hozott egy olyan világban, ahol a számomra létező fényt kitaszította helyéről az igazi, közölvén, hogy a látszat néha csal, nem beszélve arról, hogy az emberek előszeretettel mondanak mást, mint ami a valós.
A csillagok idővel tényleg lehullottak az égről és a tüzes gömbök engem találtak el. Már közel sem voltak olyan szelídek, mint messziről tűntek. Egyik ért el a másik után. Karjaikkal belém kapaszkodtak, lerántva magukkal a buzgón forrongó pokolba. Láttam felcsuklyázott alakjukat, s sarlókat kezeikben, a láthatatlan valóságot, amit mindenki úgy el akart rejteni előlem.
Vagy csak azt hihették, hogy ostobán nem látom meg az előttem folyó cselszövést, amit még meglehet takargatni sem akartak...
Hiába akartam ordítani, hogy szembesítsenek csak bátran, én mindent kibírok, támadóim arcai továbbra is eltakarva száguldottak felém, elmém hullámvasútjain.
A loncvirágok, saját érzéseim, bilincsre vertek, mikor menekülnöm kellett volna a lesújtó csillagoktól, a fényes hazugságoktól.
S tudod mi volt a legrosszabb? Én átláttam álcájukon, mégsem tudtam ellene semmit sem tenni, hogy testemet hamuvá ne emésszék.
_________________________________________
Nagyon szépen köszönöm, hogy elolvastad *-* Remélem tetszett Nektek és a lényeg átjött ><
S ezt ez alkalommal Neked írtam, Lucy Fliver ><
YOU ARE READING
Too shy - Avagy a félénkség átka
Mystery / ThrillerNovelláskötet. Ha nem vetsz meg egy kezdőt, aki szereti a filozófiát, akkor talán még neked való is lehet ez a valami. Elvégre milyen sok mindent takarhat: valami. Valami forrong a levegőben, valami készülődik, valami történik. Bármire használhatod...