Egy vércsepp már maga a Szerelem

12. Fejezet:

A vér csábítása

*Kinga szemszöge*

Raenon feláll a székről, megfogja a kezeimet, és szorosan átölel.
-Nem tudom, mennyien, és hogy játszottak veled... De én sosem hazudnék neked. Csak akkor, ha ez az egyetlen módja, hogy megvédjelek. Szeretlek.-mondja félhangosan, kikerekednek könnyes szemeim, mellkasába fúrom arcomat. A hangja... Olyan lágy, olyan figyelmes... Megértő, őszinte, érzelemtől kicsappanó...
-Köszönöm...-suttogom elcsukló hangon, simogatni kezdi a hátamat.
-Rengetegen jöhetnek érted. Nem akármilyen lány vagy... Megszelídítettél egy gyilkolásra kész vámpírt... Akárkinek nem sikerülhet...-enyhén elmosolyodom, de könnyeim szökőárként zúdulnak ki szemeimből, szorít karjain.
-Köszönöm, Raen... Sokat jelent, hogy itt vagy...-elhúzódom tőle, megtörlöm szemeimet.-Holnap korán kell kelnem... Menjünk aludni...-bólint, lefekszünk, vállára hajtom fejemet, hozzá bújok, simogatja homlokomat, lassan elalszom.

Édes álmaimból a hirtelen megszólaló telefonom ébreszt fel. Felülök, Raen meglepve pillant rám.
-El fogok késni!-mondom kapkodva, kimászok az ágyból, felkapom a székről a tegnap előkészített ruháimat, kirohanok a fürdőbe; sietősen átöltözöm, visszamegyek a pizsamámmal, elveszem a fésűt az asztalról, de vérszívóm megfogja a csuklóimat, pironkodva nézek rá.
-Majd én.-közli halál nyugodtan, megrázom fejemet.
-Most sietnem kell. Hét hatvanra, azaz nyolcra bent kell lennem és 50 van. Délután megfésülhetsz, ha gondolod..-búskomoran bólint, elenged, rohamtempóval úzom végig a fésűt tincseimen, felhúzom a cipőmet, hátamra kapom táskámat.-Zúzok, délután találkozunk!-nem várok válaszra, rohanok ki a lakásból, 2 perc késéssel nyitok be a terembe.-Elnézést, nem szólt a vekkerem!-mentegetőzök lihegve, a helyemre sietek Rach mellé, Réka néni szigorúan néz rám.
-Légy figyelmesebb a közeljövőben.-mondja komolyan, bólintok. Elmegy az irodalom, aztán biosz doga... Megszólal a kicsengő, ajkamat harapdálva viszem ki a dolgozatomat, visszaülök, Rachel megböki a vállamat, a fülembe súg.
-That bat... Watching you... (Az a denevér... Figyel Téged...)-súgja csendesen, kikerekednek szemeim.
-W-What a b-bat?... (M-Milyen d-denevér?...)-kérdem döbbenten, az ablak felé int, ahol egy nagyobb, aranyos, barna, ismerős denevér pihen, és mereven engem néz, elpirulok.-Shit... (Francba...)-kimennek a teremből, felállok, hátralépek, karba fonom kezeimet.-Gyere csak ide...!-mondom komolyan, berepül, átváltozik, morcosan nézek Raen-re, kicsit elfordulok tőle.-Ez nagyon veszélyes... Ha bárki megtudja, mi vagy; annak komoly következményei lesznek...
-Ne haragudj, Hercegnő; de csak akkor vigyázhatok rád, ha tudom, hol vagy.-állapítja meg kedvesen, elpirulok.
-A-Azt mondtad... H-Hercegnő...?-simogatja az arcomat, bólint.
-Azt, Egyetlenem.-meghatódva bújok hozzá, átölel.
-Nem hittem, hogy te ennyire figyelsz Rám...
-Sokkal jobban; mint gondolod...-elhúzódom tőle.
-Akkor azt is megérted, hogy nem lehetsz mindig a nyakamban. Ne röpködj a suli körül, mert idecsalhatod a többieket... És nem szívesen fogok tőrt...-sóhajt.
-Egy puszi, és megyek...-elmosolyodom,finoman megcsókolom, viszonozza, simogatja az arcomat. Elszakad ajkaival, zöld szemeibe mélyedek.-Vigyázz magadra.-elenged, denevérré változik, puszit nyom a homlokomra, megint elpirulok.
-M-Menj már el...!-dadogom zavartan, még egyszer megpuszil, elrepül, kisietek az udvarra, de Bence visszalök a folyosóra.
-Maradj bent! Kiszagolt!...-mondja komolyan; döbbenten meredek rá, alakot vált, eltűnik szemeim elől, a falnak dőlök, összefonom karjaimat mellkasom előtt, feszülten várok, Rachel befut.
-D-Do you know... A w-werewolf?!... (I-Ismersz... Egy v-vérfarkast?!...)-kérdezi lihegve, döbbenten nézek szemeibe.
-A what?! N-No, I don't! I don't know anybody, just humans. A-Are you sure, you saw a werewolf?... (Egy mit?! N-Nem, én nem! Nem ismerek senkit, csak embereket. B-Biztos vagy benne, hogy vérfarkast láttál?...)-érdeklődöm sokkoltan, bólint.
-Last minute... A wolf came here... He turned into s human and he said: I like this smell. This is sweet as honey... She's a girl. I want her. (Az előző percben... Idejött egy farkas... Emberré változott és azt mondta: Tetszik ez az illat. Édes, mint a méz. Ez egy lány. Akarom őt.)
-W-Wha-What?!?! The wolf is... A boy?... (M-Mi v-van?!?! A farkas... Egy fiú?...)
-A man. He can be 19 years old... (Egy férfi. 19 éves lehet...)
-Okay, thanks! I have to go right now! (Oké, köszi! Most mennem kell!)-elfutok a teremig, kiveszem a kést a táskámból, pulcsim ujjába rejtem. Csaholásra leszek figyelmes, megdermedek.
-Kinga! Watch out! (Kinga! Vigyázz!)-kiáltja Rachel, megfordulok, lefagyok a sokktól. Egy barna szőrű, véres szájú; nagy termetű farkas lépdel felém. Aranybarna szemei diadalittasan merednek rám; homloka közepén egy kék, ötágú csillag virít, egyet hátralépek, próbálom lenyelni a torkomba fagyott, fojtogató gombócot. Rach megjelenik az ajtóban, a farkas vicsorogni kezd, rá pillant.
-Ah...! Rachel, run away! Don't stay here! Call the police! Now! And hide! (Ah...! Rachel, fuss el! Ne maradj itt! Hívd a rendőrséget! Most! És bújj el!)-kiáltom remegő hangon.
-Wh-What about you?! (M-Mi lesz veled?!)
-Don't worry! J-Just go! (Ne aggódj! Cs-Csak menj!)
-No! (Nem!)
-I said... Go! Leave me here! I'll be okay! (Azt mondtam... Menj! Hagyj itt engem! Jól leszek!)
-A-Are you s-su- (B-Biztos vagy b-be-)
-Yes! Now go! GET OUT!!! (Igen! Most menj! KIFELÉ!!!)
-B-Be carefull... (L-Légy óvatos...)-kimegy, előcsúsztatom a kést, a farkasra nézek, hátrálok.
-Nem tudom, ki vagy, és mit akarsz. De jobb, ha eltűnsz, mielőtt a vámpírkém ideér.-közlöm dühösen, gonoszan kuncog.
-Az a béna, tizenéves Brad?-kérdezi morgós, vérszomjas, férfi hangján, közeledik felém.-Nem gyógyul meg egy hamar. Érzem a véredet. És akarom. Le fogom tépni a fejed a csinos kis testedről!-megborzongok, elesek egy táskában, beverem a fejemet a tanári asztalba, kacagva sétál.-Nem leszek olyan kegyelmes... Szenvedj egy kicsit!-a lábamba harap, felordítok.
-A lábam!-csikorgatom fogaimat, lehúzom a hüvelyt a tőrről, felülök, a pofájába vágom, de szájzárat kapott. Elengedem a markolatot, kétségbeesetten nézek körbe valami fegyver után kutatva. Egy méterrúd van az asztalnak támasztva, megragadom azt, a farkas fejét kezdem püfölni vele, mire elengedi a lábszáramat.
-Utolsó kívánság?!
-Ah...!