Hát... "Jóslatom" beigazolódott, mivel nyílt is a Nagyterem ajtaja és 8 ember lépett ki rajta. Helyesbítve, egy nő és hét srác.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Mindenki elcsendesedett és csak vigyorgott.
Én és Jiwoo értetlenül néztünk egymásra, majd mikor jobban megnéztem őket, akkor esett le.
-Ők azok...-súgtam oda barátnőmnek, aki elösszőr meglepődött, aztán egy csábos mosolyt eresztett a fiúkra, majd rám.
-Ohh... Helló...-vigyorgott csábosan, én pedig csak vállánál fogva meglöktem.
-Ne légy hülye!-néztem rá komolyan.
-Hát de basszus, látod, hogy néznek ki?? Hülye lennék nem a gyönyörű bőrüket, vagy magát az embereket nézni...-áradozott és... Igaza volt. Igen tudom, ezt dura tőlem hallani...bár... Szóval, igaz, ami igaz, királyul festettek...
A Nő megköszörülte a torkát, majd megszólalt.
-Üdvözlöm Önöket a Gyűlésen! Kérem lassan fáradjanak a Nagyterembe és foglaljanak helyet, hogy elkezdhessük a gyűlést. 10 perc mulva kezdünk, szóval időben foglalják el a helyüket!-kuncogott a hölgy, ahogy befejezte.
Igazán csinos, megnyrő külsejű, szimpatikus nő volt.
Házigazda révén mindenkire mosolygott, kivéve a srácokat, akik csak csendben, a falnak dölve, látványosan unatkoztak.
Mindenki elindult a Nagyterem felé.
-Baszod... Most nekünk is be kellene mennünk...?-néztem Jiwoora. Megforgatta a szemeit, majd megragarva karomat elindult a nehézajtós terem felé. Ezerrel próbáltam ezt megakadályozni, de mind hiába, Jiwoo erősebb volt, mint egy anya oroszlán, aki a kölykei védelmére kel.
-De nem akarok!! Nem mehetnénk haza? Teáznánk és Jhon-nak, csak annyit mondanánk, hogy ott voltunk...-győzködtem.
-Hara, Nem! Nem csináljuk azt, amit eddig te műveltél, az elmúlt 40 évben...-rivallt rám, teljes komolysággal.
-Látom, már a nemlétező tököd is tele van...-nevettem és megadtam magam.
-Jól látod.-morcoskodott tovább.
Sétáltunk az ajtó felé, jó hosszú volt az út, hisz a tere legvégében foglaltunk helyet, így elég hosszú ideig tartott, míg a Nagyterem elé nem értünk.
Most, vagy soha...
______________________
Sziasztok! Sokat kések...minden ficim részeivel...sorry. Nincs magyon időm mostamában írni, és ez nagyon szomorúvá tett mostanában. Kicsit depis is vagyok, de ah mellékes. (Nem vagdosom magam nyugi, nem vagyok őrült tömeg, és nem azért mert pl a paraszt pasim elhagyott. Nem. Csak kicsit magam alatt vagyok. Ennyi.) A lényeg, hogy próbálom hozni a részeket, minden ficimhez, de ehez kis időt is kell szükségeltetnem😂❤ Remélem megértitek és bocsi!❤❤
U.I.: Boldog Karácsony és Kellemes ünnepeket nektek!! Új nevetek: Procukrok🌌🌈 (Sorry, ha gáz mondjátok ám meg😂😅) Továbbj szép napot/ Estét!❤❤
