Damaeth Siivys Blackhouse egy különleges család sarja az emberek világában. Félig embernek és félig tündérnek született meg, soha nem is tudva egy másik világ létezéséről, azonban az élete nagy változások előtt áll.
A nagymamája tündérmeséi igazna...
Arra keltem, hogy valaki, vagy inkább valami nyalogatja az arcomat. Egyből kipattantak a szemeim és ijedten ugrottam egyet, mire a kis narancssárga szőrgolyó, az ágyam végéig hátrált.
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
Nagyon aranyos kis izé volt. Óvatosan kinyújtottam a kezemet, mire nagy szemeivel megnézte azt, majd megszaglászta, kis kék csőrével aprót csípett bele, de nem fájt. Ezt látva a fejét a kezemnek dörgölte.
- Jól van! Megy ez- győzködtem magamat, majd két kézzel utánakaptam és hóna alatt megfogva az ölembe emeltem. Pironkodva ugyan de végül megnéztem, hogy fiú e és arra a meggyőződésre jutottam, hogy igen az.
- Név kéne neked mi kisöreg- vakargattam a hasát, mire hálásan apró morgásokra emlékeztető hangot hallatott. Nem igazán tudtam eldönteni, hogy milyen emberi világi fajhoz hasonlít.
- Legyen a nevet Hans, mint a régi kiskutyámé!- mosolyogtam de ő cska elfintorodott, nem tetszett neki a név- akkor...-gondolkodtam- Flame?- néztem rá, emlékeimben rémlett, hogy a képen a kifejlett példány hátán mintha tűz lobogna. Ez már jobban tetszett neki én pedig megdicsértem magam, roppant kreatívra sikeredett ez a név... Jó hogy nem egyből tűz... na mindegy. Újdonsült pajtásommal a lábam mellett felöltöztem és megágyaztam, majd próbáltam nem eltévedni lefele menet. Az udvaron sikerült eltévednem, hiába boldogultam az épületben jól.
- Segíthetek?- kérdezte egy hang, ahogy megfordultam kezemben Flammel, a tegnapi fiút láttam meg ott állni, aki Valkyonnal edzett.
- Seth, ugye?- kérdeztem kedvesen.
- Igen- mondta, és láttam, hogy felragyog az arca.
- Eltévedtem- vallottam be lehajtott fejjel.
- Gyere én is az edzőpályára megyek- lépett mellém. Útközben folyamatosan be nem állt a szája én pedig arra gondoltam, hogy mennyire nem akarok én itt senkihez se közel kerülni, vagy jóba lenni, hiszen nemsokára úgyis rájövök, hogy jussak haza, így nem bántam, hogy nem kérdezgetett és próbált megismerni.
Valkyon már ott tipródott és mikor meglátta a "kisállatot" a kezembe kicsit elképedt.
- Hogy lehetnek olyan felelőtlenek, hogy egy alcopafelt bíznak rád- csapott a homlokára- eszement egy banda- tette át tarkóira a kezeit. Nem volt rajta sok ruha, így a mozdulattól kidolgozott izmai tökéletesen kirajzolódtak felsőtestén én pedig elpirultam. Valkyon meglepetten nézett rám, de végül elsiklott a dolog felett. A famimat a hasamhoz fogtam, így nem voltam annyira zavarba a felső miatt. Azonban mikor Valkyon felszólított, hogy tegyem le a pálya szélére, vörös fejjel, de tejesítettem a kérését. Mikor kiegyenesedtem és visszaálltam Seth mellé, láttam, hogy a fehér engem néz, majd zavartan elkapja a fejét.
- Sethel fogok edzeni, addig felmérjük az állóképességed- motyogta- kezdetnek fuss a pálya körül, számold a köröket, amikor úgy érzed, hogy nem bírod állj meg, de remélem 10 alatt nem akarsz még csak lassítani se- mondta mire én elképedve néztem a hatalmas küzdőteret, ez teljesen megőrült állapítottam meg. De nem szóltam semmit, csal elkezdtem futni. Szerencsére mivel még reggel volt, nem volt olyan meleg.
