Szerelem a szomszédban [Suga ff.] - BEFEJEZETT ❤

20. Hálával tartozom neki...

Az előző ébren töltött éjszaka miatt a nappalim padlóján ájultam be, de csak akkor tűnt fel, hogy az nem éppen a legkényelmesebb hely amikor felkeltem. A nyakam elfeküdtem, a végtagjaim elgémberedtek. Hiába aludtam egyhuzamban 10 órát nem volt pihentető, mivel még álmomban is csak agyaltam. Egyszóval olyan voltam, mint a mosott szar. Van egy elvem, miszerint dél előtt csak az alkoholisták isznak. Na aznap telibe szartam a saját elveimet és a napot egy jó erős rumos kávéval indítottam. Egy mocskos ribancnak éreztem magam amiatt amit tettem. Nem csak YoonGit bántottam vele, hanem saját magamat is. Olyan lelkiismeret furdalásom volt, mintha legalább a pasimat csaltam volna meg, pedig szó sem volt ilyesmiről, csupán összefeküdtem egy vadidegen sráccal, hogy megtudjam YoonGi mit reagál. Ja. Kivágta a pasast, közölte , hogy féltékeny és zavarja, hogy nem vele szexelek aztán lelépett. Mégis mi a francot szűrhettem volna le ebből? Max azt, hogy haragszik, hogy mással dugtam, dehát ezt lehetetlenségnek tartottam, hisz ugyan ezt tette ő is.
Miután ezeket végig mérlegeltem magamban az alkoholos - koffeines ital mellett, elindultam a fürdőbe, hogy rendbe szedjem magam, mivel a csekkeket is fel kellett adnom és az orvosomnál is esedékes volt a kontroll az altatók meg a vágások miatt. Csak akkor éreztem meg a laptop hiányát amikor zenét akartam kapcsolni, de hálát adtam az égnek, hogy már a telefonok is lehetővé teszik az internet használatát.
Viszonylag jó kedvűen készültem és próbáltam nem gondolni a nyomasztó dolgokra.

A nagy melegre való tekintettel egy kényelmes outfitet állítottam össze, méghozzá olyat ami megállja a helyét a discoban is, ha valami csoda folytán mégis szükség lenne rám, mint munkaerőre. Bár ehhez nem fűztem túl sok reményt, de úgy voltam vele, hogy ha minden más szar akkor legalább álljunk a dolgokhoz optimistán.
A postán hamar végeztem, csak az orvosnál volt egy kis csúszás, ami miatt egy órát kellett várnom, de nem igazán siettem sehova. A dokinak elmeséltem, hogy javult a helyzet, bár azt kihagytam, hogy az utóbbi időben keveset aludtam meg sok volt a stressz. Mindent rendben talált, de kérte, hogy azért egy hónap múlva még látogassam meg.
Mivel korán sikerült végezni a teendőimmel felhívtam JiSoot, hogy ráér-e és csodával határos módon az étel bárban szabad napot kapott. Úgy döntöttem, hogy mivel YoonGival feltehetően nem igazán fogok találkozni vagy dumálni az este történtek után, megpróbálok több időt áldozni a lányra és elmélyíteni a barátságunkat. Dan mellett nem volt barátnőm és nem is igazán éreztem szükségét, de szingliként már éreztem, hogy minden csajnak kell egy bizalmas. Egy szépség szalonhoz beszéltük meg találkozót, mert úgy éreztem megérdemlünk egy jó kis masszázst meg egy kis törődést mind a ketten. Igazi csajos délután volt. A melóból sikerült késnünk egy tíz percet, de a helyet még így is mi nyitottuk. Fél órával később HanSoo lépte át a küszöböt. Rettenetesen ideges lettem és már kezdtem elbúcsúzni magamban a munkahelyemtől.
- Jae! - kiáltott nekem oda vidáman - Gyere, hozz egy italt és beszélgessünk egy kicsit.
Elkészítettem a kedvenc koktéljainkat és kissé idegesen tipegtem asztalhoz, ahol helyet foglalt már, de a jókedvét még mindig nem tudtam hova tenni.
- Jobban vagy? - kérdezte egy gyengéd mosollyal.
- Igen, köszönöm. Miről szeretnél velem beszélni?
- Ilyen gyorsan vágjunk a közepébe? - nevetett fel.
- Figyelj Han. Ha ez az utolsó napom akkor inkább közöld gyorsan és hagyjuk a körítést. - forgattam ujjaimmal a poharat az asztallapon.
- Honnan vetted ezt a baromságot? - vonta fel szemöldökét.
- Tekintve, hogy végig nézted ahogy pofán verem az est sztárját és rögtön utána kaptam két szabadnapot nem volt nehéz kikövetkeztetni.
- Hát logikus. - bólogatott - Lenne! - emelte fel mutató ujját - Ha Agust D nem mesélte volna el az egész kicseszett sztorit. - kidülledtek a szemeim, de ő csak nyugodtan letámaszkodott - Régebb óta vagy itt, mint Cintia és jó munkaerő vagy, aki megbecsüli a helyét. Összebarátkoztál a dolgozókkal, alkalmazkodtál. Na neki ez nem ment. Viszont mivel a kajáldában is gebasz van nem tudom őt nélkülözni. Nem rúgtam ki, de elbeszélgettem vele és belement, hogy nem basztat. De amint megint betalál, te jelzel nekem és vagy kirakom, vagy mehet a kajáldába gürcölni kevesebb pénzért és többet.
- E-ez most komoly? - meredtem rá hitetlenkedve.
- Komoly. Köszönd meg annak a rap sztárnak, mert ha nem tudok róla, hogy mi volt azonnal kiraktalak volna.
- Agust D-vel most épp mosoly szünetet tartunk, mert volt egy kis nézet eltérésünk. De nagyon köszönöm HanSoo.
- Hát a raktárban pedig igencsak össze voltatok melegedve. - nézett rám egy félmosollyal.
- Kérlek hagyjuk ezt a témát. - horgasztottam le a fejem.
- Nem vájkálok a dolgozóim magánéletében, csak ha engem is érint. Igazán nincs mit amúgy. Gyűlölöm az ilyen beképzelt picsákat, mint ez a szőkeség,de jelenleg nincs más opció. Na sipirc vissza dolgozni. - nevetett fel.
Baromi boldog voltam és valahol mélyen hálás annak az idiótának, hogy megmentette az állásomat. Nem értettem miért nem mondta nekem, hogy beszélt a főnökömmel, de az már leesett, hogy miért volt olyan rohadt nyugodt.
JiSoo hallotta az egész beszélgetést és egy hatalmas öleléssel rohant felém sikítozva. Tudtam, hogy benne tényleg igaz barátra leltem és rá bármikor számíthatok. Bármiről is legyen szó.
Mivel szerda volt a forgalom nem volt nagy. Csak néhány rendezvény volt nálunk, olyan mint egyetemisták évzáró bulija meg egy szülinap. Maximum negyven fő tartózkodott a körülbelül ezer fős helyen. A telefonom néhányszor megrezzent az este folyamán én pedig mindig izgatottan kaptam ki a zsebemből, hátha Ő az. Egy idő után amikor már lemondtam arról, hogy általa kaptam valamit ismét rezegni kezdett a telefonom. Egy ismerősnek jelölés fogadott Min YoonGitól. Egy szomorkás mosollyal igazoltam vissza aztán farzsebembe süllyesztettem a készüléket, de újra rezegni kezdett. Egy esemény meghívást kaptam két héttel későbbre. Tőle jött és a hely a disco volt, ahol dolgoztam. Jelöltem, hogy ott leszek, mert biztos voltam benne, hogy ha nem dolgozok, akkor is el fogok menni. JiSoo végig nézte és ismerve az elmúlt napok eseményeit, nyugtatólag simogatta a hátamat. Egyszer csak felugrott a chatfej, YoonGi profilképével egy üzenetet jelezve. A szívem hatalmasat dobbant és már-már a sírás határán álltam. Csak néztem a kis képet és nem mertem rábökni. Barátnőm egy óvatlan pillanatban azonnal megnyitotta, hogy láthassuk a Tőle érkező sorokat, amiben ez állt:

"Remélem tényleg ott leszel és képes leszel addigra megbocsátani nekem..."