Szombat reggel!
Amikor felkeltem Dale-nek hűlt helye volt. Kimentem a konyhába de nem volt ott, majd megindultam a terasz felé és ott találtam egy szál cigivel. Megkérdeztem hogy ha ő cigizik akkor mi fog történni mert csak akkor cigizik ha rossz előérzete van vagy valami rossz történt,történik.
-Lizie, ígérd meg hogy nem fogsz szomorkodni! -mondta cigivel a szájában.
-De... de mért?
-Csak ígéret meg!
-Jó megígérem.
Ez után síri csend volt, majd amikor elszívta a cigit folytatta.
-Azért mert a szüleimmel elkell mennem.
-Nagyon messzire?
-Igen Liz, igen!
Amikor kimondta hogy igent én szorosan átt öleltem majd elkezdtem sírni. Látta rajtam hogy ez nekem nehéz lesz, de próbált erős lenni hogy megtudjon nyugtatni.
Amikor sikerült neki minden egyes utolsó másodpercet,percet,órát vele akartam tölteni.
-Holnap indulunk!
-De ugye felfogsz majd hívni?
-Persze.
Délután átt mentünk hozzám és ott voltunk egész estélig. Este 19:50 indult haza Dale. Ekkor is elkapott a sírás, de ezt már nem látta mert már elindult. Utánna rohantam megöleltem, halotta hogy zokogok erre ő meg fordult és egyből meg is csókolt. Majd mondta:
-Menj be a házba mielőtt jobban hiányoznák.Sírva rohantam be a házba, majd rá írtam Ingára.
Szia Inga!
Mi a baj Liz?
Sam mondta hogy sírs.
Igen
De mért?
Mert... mert Dale elmegy.
Jézusom annyira sajnálom, de ugye nem örökre?
Nem csak pár hétre vagy napra.
Figyelj ha bármi segítség kell nekem szólhatsz és Samnek is.
Rendben
Átt menjünk?
Jöhettek
Oké 10 perc és ott vagyunk!
Inga és Sam elég hamar ide értek. Sam hozott egy pohár vizet és egy plade-et, Inga pedig hozta a nyugtató szavait.
A plade nagyon puha és meleg volt.Megkérdeztem Ingát és Sam-et hogy nem maradnak-e velem ma éjjel. Persze mind a ketten igent mondtak rá mivel magam alatt voltam.
Inga lebeszélte Sam-el hogy holnap elvisz engem Shoppingolni hogy jobban érezzem magam.
Vasárnap reggel 10:00...-Lizie gyere indulunk.
-Nem akarok - mormogtam a Dale-től kapott párnába.
-De gyere!
Majd elindultam le a lépcsőn Dale egyik felsőjében.
Sam:
- Inga már a kocsiban vár!-Köszi - mondtam szomorúan.
Amikor beszáltam az autóba Inga mellé akkor már láttam a fején hogy Plázába megyünk. Amihez most semmi kedvem sem volt.
De azért vettünk néhány ruhát. Inga mondta hogy Dale lehet szervez egy házibulit ha haza ér, majd ezért kell egy csini ruha. Azon gondolkodtam Dale mért nem mondta ezt nekem, lehet hogy meglepi lesz majd ott?
A ruhákat nézegetve megtaláltam az igazit ami Dale-nek is nagyon tetszene.Nekem nagyon megtetszett és amikor felpróbáltam azt láttam magam előtt hogy Dale oda van érte.
Inga választása is nagyon szép ruhára esett nekem nagyon tetszik és remélem Sam-nek is fog tetszeni majd.Már úton vagyunk haza a ruhákkal, az enyémet megmutassuk majd Sam-nek de Ingáé majd meglepi lesz számára. Ma már nem maradnak velem mert úgy vélik kell egy kis magány és már nem fagyok annyira letört. Bár még mindig csak Dale-re tudok gondolni.
Crnnnnnnn...
-Lizie ez nem a te telefonod volt? -kérdi Inga.
-De az enyém.
Megnézem ki az majd vissza írok. Hát Dale az. Nagyon örültem neki hogy írt.
Szia Liz, szeretlek ne feledd.
Én is téged.
-Na ki volt az? - kérdi Inga.
-Dale.
Mivel láttam rajta hogy kíváncsi hogy mit írt ezért megmutattam neki, majd ki kísértem őket az ajtóhoz.
Amikor már elmentek néztem egy kicsit a Tv-t utánna mentem aludni.
ESTÁS LEYENDO
A kosárlabda az életem
Novela JuvenilEgy átlagos lány vagyok szőkés színű hajjal,és kékes szemmel. Olvasd el az én történetem.