Szerelmi Háromszög

10

"Visszaindultam Helenék háza felé amikor az erdő felől kiáltást hallottam. Felismertem ezt a hangot. Taylor volt az."

Taylor

Felültem a legközelebbi buszra ami felénk ment. Alig voltak a buszon ezért egy üres 4esbe leültem. Nekidöntöttem a fejem az ablaknak és elkezdtem csípkedni a kezem nehogy itt a buszon sírjam el magam. Amúgyis csak megakartalak dugni, fogadásból. Jad szavai még mindig előttem lebegtek. Nem az bántott, hogy ezt mondta...mert mást nem is néztem ki belőle. Tudtam, hogy ő az a fajta fiú aki csak megdugdossa a lányokat aztán felírja egy listára a nevüket és a haverjaival ezen vihognak, hogy még a legstréberebb lányt is felcsinálta. Kitudja, lehet tényleg listát vezet róluk. Aztán eszembejutott amikor megcsókolt. Olyan puhák voltak az ajkai. Hülye voltam. Elkellett volna azonnal tolnom magamtól...A busz megállt én meg felálltam és leszálltam róla. Kiléptem a sötétbe és megvártam ameddig a busz elhajt mellettem. Átmentem az úton és elindultam fel a dombon, még mindig egyszer-egyszer eldöltem mert Kimmel ittunk egy vodka-red bullt, és mivel én nem vagyok ez a tapasztalt iszákos nekem ennyi is elég volt, hogy picit is részeg legyek. Megvan! Azért csókoltam vissza, mert részeg voltam. Hirtelen meginogtam alattam a lábaim ezért egy kerítésnek támaszkodtam.

-Jól vagy?-kérdezte egy érdes hang mögüllem.
-Aha.-hánynom kellett. Mielőtt ezt kimondhattam volna már okádtam is egyenes egy fekete magasszárú Conversre. Baszki!-Jaj, ne haragudj!-emeltem fel a tekintetem, hogy szembenézzek a cipő gazdájával. Amikor már teljesen felegyenesedtem megtöröltem a számat és szembenéztem egy sráccal. Magas volt, úgy 190 centi biztos volt. Hosszú barna haja volt amit hátul egy konytban fogott össze és szúros szemekkel pásztázott engem végig.
-Biztos jól vagy?-kutakodni kezdett a fekete edzőtáskájában és elővett nekem belőle egy üveg vizet és felém nyújtotta.-Nyugi, nem kevertem bele semmit!-amikor mosolygott kis gödröcskéi is előbújtak. Összességében nem nézett ki rosszul, de nem az én zsánerem az ilyen hosszú hajú, rockos csávó. Elvettem a vizet és ittam egy kortyot aztán kiöblítettem vele a számat és visszaadtam a rockos gyereknek.
-Kösz!
-Amúgy Nick.-nyújtotta felém az óriási kezét én meg megráztam.
-Amúgy Nick én Taylor vagyok!-erős poént sütöttem el így részegen amit Nick csak egy apró mosollyal nyugtázott. Józanon sose mondtam volna ilyet.
-Hazakísérjelek?
-Nem-de még mielőtt bármi mást is mondhattam volna megint okádtam. De most nem Nick cipőjét vettem célba hanem egy kukát. Nick mögém állt és a hajamat a hátam mögé tette és hangosan nevetni kezdett.-Mi van?-kérdeztem két hányás között.
-Te.Nagyon.Nem.Bírod.A.Piát.-mondta szaggatottan. Egyet kellett értenem vele, tényleg nem bírom.-Gyere!-húzott el a kukától-Hazakísérlek.-egy aprót bólintottam és Nick után eredtem. A hátán volt még egy gitártok is. Tudtam, hogy gitározik! És fogadok, hogy elektromos gitáron játszik és fülsüketítően ordibál valami hülye szöveget egy mikrofonba. Művészlélek.
-Te gitározol?-kérdeztem úgy mintha nem tudtam volna már előre is a válaszát.
-Aha-felelte hanyagul-Van egy bandám.
-Kajak?-húztam fel a szemöldököm.
-Aha. Recska.
-Mi van?-húztam fel még magasabbra a szemöldököm.-Most szivatsz?-eléggé elmebeteg lehet az a valaki aki így nevezi el a bandáját, hogy Recska. De reménykedtem, hogy Nick csak káromkodás helyett a 'recska' szót használja.
-Spontán ötlet volt ez a név. De nagyon ütős.-hát tényleg az. Ha nem lennék félig részeg, biztos, hogy már a földön fetrengnék a röhögéstől de még ahhoz sincs erőm, hogy megmosolyogjam ezt a bandanevet. Elhaladt melletünk egy autó ami jobban megvilágította Nick vonásait. Orrpiercing és nyelvpiercing. Aú.
-Itt jobra.-mutattam az utcánkra ahol bekanyarodtunk. Nick csöndben lépkedett mellettem én meg próbáltam nem beleesni a bokorba az út szélén. Mikor a nyomába értem észrevettem, hogy a sulink kitűzője van feltűzve a sporttáskájára.
-Te is ide jársz?-mutogattam idétlenül a kitűzőjére.
-Ja, új vagyok.-kivett a zsebéből egy zacskó rágot és felém nyújtotta. Megráztam a fejem.-Nemrég költöztünk ide anyám új családjával.
-Honnan?
-Fort McMurray-ből-bekapott egy rágot-Nem hiszem, hogy ismered. Kis város.-rémlett valami. Mintha Mrs.Pots említett volna valamit Fort-ról. Lassan egyre közelebb értünk a házunkhoz, én meg alig vártam, hogy lefürödjek és a puha ágyamba bújjak.
-Amúgy...-kezdtem de alig bírtam összefüggő mondatokat alkotni-Segítek eligazodni a suliban ha kell...
-Kösz.-megint meginogtam alattam a lábaim de Nick időben talpraállított-Az őseid nem lesznek kiakadva, hogy ennyire szét vagy csúszva?
-Üzleti úton vannak.
-Akkor miért áll 2 terepjáró a feljárotokon?-nem értettem miről beszél ezért a házunk irányába fordultam és tényleg ott állt egy másik kocsi. Próbáltam kivenni a sötétben, hogy ki áll ott de az orromig is alig láttam.
-Te ellátsz odáig?-Nick hangosan nevetni kezdett és közölte, hogy nem kell annyira jó látás, ahhoz hogy ellássak odáig. Vészesen közeledni kezdtünk és akkor kivettem ki is áll ott. Justin arca gondterhelt látszott és a szőkés tincsei az arcába hullottak. Amikor közelebb értünk ellépett a kocsitól és elém állt.
-Hol a francba voltál?! Miért nem vetted fel a telefont?! Taylor! Gecire aggódtam!-Justin ritkán káromkodott ezért is éreztem, hogy feszült. Közelebb lépett hozzám és szorosan magához ölelt. De én nem öleltem vissza, sőt kicsit eltoltam magamtól.
-Szerintem neked semmi okod nincs arra, hogy rám haragudj! Velem ellentétben!
-Ne haragudj, túlságosan elengedtem magam, de tudod, hogy szeretlek. Nem?-megint kiült az arcára a gyönyörű mosolya én meg nem tudtam ellenállni és hozzábújtam.
-Najó, skacok-vakarta meg a fejét Nick. Látszott rajta, hogy kínos neki ez a helyzet.-Én asszem lépek.-már indult volna amikor Justin megragadta a kezét.
-Kösz, hogy hazahoztad épségben.-Nick biccentett.
-Jössz nekem egy új Converse-el, picilány!-kuncogtam egyet és lenéztem a cipőjére. Hát tényleg nem festett valami jól.
-Akkor a suliban!-kurjantottam utána. Válaszul csak intett egyet.
-Akarjam tudni, hogy mi lett azzal a szegény cipővel?-Justin átkarolt és úgy indultunk befelé.
-Háát...-húztam el de mire befejezhettem volna Justin szorosan magához vont és megcsókolt.
-Lassan mennem kéne...-mondta amikor elhúzódott az ajkamtól de én nem endgedtem.
-Maradj, kérlek.