Szerelmi Háromszög

Este beadjuk?

-Jad?-köszörültem meg a torkom-Justin-fordultam Justin felé-Ő Jad. Justin-Jad. Jad-Justin.-mutogattam kettőjük között.
-Ő lenne a híres pincéred?-húzta fel a szemöldökét Jad.
-Jad...kérlek...-sziszegtem.
-Csak pincérkedésből tudsz megélni?
-Jad!
-Mi az Taylor? Mondtad már neki, hogy egyszer együtt aludtunk?
-Istenem...-sziszegtem a fogaim között. Justin lefagyott fejjel nézett rám.
-Taylor...-ragadta meg a kezem Justin.-Majd még beszélünk.-gyors puszit nyomott az arcomra és beszállt a kocsijába.
-Justin! Várj!-szaladtam az autó után.-Ne menj...-suttogtam magam elé. Visszafordultam és Jadhez mentem.
-Mi az?-úgy nézett rám mintha ez alapvető dolog lenne, hogy elüldözzük a másik barátját.
-Fogd be.-intettem le- 5ről volt szó, nem 1ről! A magánéletem meg nem rád tartozik, avval randizok akivel akarok.-becsaptam a kocsim ajtaját és hazaindultam. Jad hogy lehet akkora paraszt hogy szétcseszi a délelöttödet két mondattal?

Amikor hazaértem levettem magamról a kimenő ruháimat és felvettem egy melegítőnadrágot egy egyszerű felsővel és leültem tanulni. Már kész voltam a matekházival amikor sms-em érkezett Kimtől:
  'MIZU'
  'matek házi, veled?'-válaszoltam azonnal.
  'este beadjuk?'-jött a válasz. Végignéztem a tankönyveimen, már csak egy beadandót kell írnom hétfőre az angol és finn nyelv összehasonlításáról. Laza.
  'OK'
  'Akkor a Clubnál tala, 8kor :*'
Esti program letudva. Leemeltem a polcomról a legújabb szerzeményemet a kedvenc írónőmtől és elhasaltam az ágyamon. 10 oldalnál sem olvastam többet amikor csengettek. Ránéztem az órára. 16:59. Francba. Jad. Óvatosan leraktam a könyvet az íróasztalomra meghúztam a hajamba a copfot és lassan lesétáltam a földszintre. Jad valószínűleg ráfeküdt a csengőre mert még mindig csengett.

-Megyek már!-nagy lendüttel nyitottam ki az ajtót aminek a hatására Jad kis híján lezuhant a padlóra.
-Kössz-mormogta. Feltápászkodott és végigsimított a vadiúj bőrdzsekijén ami kiemelte a sötét szemeit. Becsuktam az ajtót és a konyhába indultam.
-Kávét? Vagy kóla van a hűtőben.-intettem a hűtő felé. Bedobtam egy kapszulát a kávéfőzőgépbe. Jad lazán kinyította hűtőajtót és megakadt a szeme egy 0,75 dles vodkán.-Az későbbre kell.-motyogtam.
-Azt hittem nem iszol.-vonta fel a szemöldökét és elővett magának egy kólát meg egy poharat a szekrényből.
-Én nem is.-védekeztem-Kimnek kell. Otthon nem tudja elrejteni a piát mert a szülei kutakodnak nála...Az enyémek meg nincsenek is itthon szóval, nálam szokta tartani az esti betevőit.
-Ahha.-Jad felült az egyik bárszékre és onnan nézett engem. Elfordultam és kiöntöttem a kávémat a kedvenc bögrémbe. Visszafordultam Jadhez és kezdetét vette a kínos csend.-Khm...-köszörülte meg Jad a torkát-Nem hoztam cuccot.-mutatott körbe Jad. A konyhapulton szanaszét voltak a kémia cuccaim. Tankönyv, munkafüzet, füzet és Justin száma. Jad szeme is ezen akadt meg.
-Nos. Hol kezdjük?-próbáltam kicsit elterelni a figyelmét Justinról. Leültem Jad mellé egy másik bárszékre és felcsaptam a kémia könyvemet a molekuláknál. Jad szúrós tekintetét éreztem magamon.-A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötéskapcsolja össze.-kezdtem felolvasni a tankönyvben szereplő első bekezdést. Jad csak ült mellettem és hallgatott.-Nem jegyzetelsz?-kérdeztem és elétoltam a füzetem és adtam neki egy tollat is. Jad még mindig csak nézett. Sötét szemeiben könnyen eltud veszni az ember. Sötétfekete haja kuszán a szemébe lógott, legszívessebben kisimitottam volna onnan őket. Az ajkai teltek voltak és duzzadtak. Tökéletesen gyönyörű volt, már ha lehet ilyet mondani egy fiúra is.
-De.-felvette a tollam és vadul írni kezdett. 2 órán keresztül csak csöndben tanultunk. Én olvastam és magyaráztam a molekulákról meg a kovalens kötésről. Jad jegyzetelt és bólogatott. 7 után 10 perccel Jad felállt és lassan az ajtóhoz lépkedett.-Kössz.-fordult velem szembe.-Akkor hétfőn tala kémián.-köszönt el és kisétált a kocsijához.

-Húzóra!-kiálltotta Kim és megragadta a Vodkás pohárat és húzóra megittuk. A tömény vodka íze csípte a torkomat ezért ittam rá egy kis rostos baracklevet.-Ne már Tay! Kajak baracklé?-Kim nem az első poharánál járt. Mielőtt idejöttünk volna átjött és jól meghúzta a vodkás üveget. Kim nem tudott mértéket tartani, nekem kellett rá folyton figyelnem, hogy ne csináljon olyat amit másnap megbánna.-Pincér!-Justin lassan odalépkedett hozzánk és a vállamra tette a kezét.
-Totál kész van.-állapította meg Justin és lehajolt hozzám és gyengéden megcsókolt.
-Még egy kört!-kiáltotta Kim és lazán beleült egy ismeretlen srác ölébe. Justin felvette a tálcát és már ment volna a következő körért amikor elkaptam a kezét.-Kimnek csak mértékkel! És legyszi ne töményt.-Justin rábólintott és megpuszilta a homlokomat és ment az italokért.
-Kim!-simitottam meg a kezét-Elmegyek mosdóba, oké? 2 perc.-Kim rábólintott aztán visszafordult a sráchoz. Átverekedtem magam a tömegen és nagy nehezen eljutottam a mosdókig. Benyitottam és egy félig egymásban lévő párost pillantottam meg.-Bocs!-tettem a kezemet a szemem elé és kimentem a mosdóból. Nagyon kellett pisilnem ezért benyitottam a fiúba.-Van itt valaki?-kérdeztem meg a biztonság kedvéért. Nem érkezett válasz ezért bementem és bezárkoztam az egyik fülkébe. Már leakartam húzni a vécét de az nem engedelmeskedett.-Francba!-erőteljesen rácsaptam a lehúzógombra de így se történt semmi.-Aaaaarghhh!-ordítottam fel kínómban mert azért mégsem hagyhatom így a vécét.
-Minden oké?-szűrődött be egy hang a folyósóról. Ezaz, most beéghetek egy ezeridegen előtt is.
-Aha.-teletömtem a vécét papírral aztán kimentem és kezetmostam. Már dugtam volna be a szárítóba a kezem amikor fura hangok szűrődtek be az ablakon keresztül.
-Ezt most megbánod!-ordította valaki. Hatászünet. Üvegcsörömpölés.
-Hagyd!-mondta egy másik hang-Már így is teljesen szétverted. Húzzunk innen!-vártam egy kicsit ameddig  elmennek aztán felálltam a vécére hogy kilássak az ablakon. Nem láttam senkit.
-Faszoom...-nyögdécselt valaki. Az úton elhaladó autó megvilágította az arcát, sötét fürtjei véresen az arcába hullottak. Jad volt az.
-Jesszus! Jad! Jól vagy?-nem igazán láttam ki az ablakon ezért erugaszkodtam az ablaktól és megpróbáltam megtartani magam az ablakban.
-Tay! Baszki....-Jad egyre gyorsabban kapkodta a levegőt.
-Tarts ki!-leereszkedtem majd nagyobb lendületet vettem, felugrottam, kilöktem az ablakot és kimásztam rajta. Jad a földön hevert, helybenhagyva. A mellkasa egyre lassabban emelkedett. Leguggoltam mellé és kisimitottam az arcából a haját ami már teljesen összeragadt a vértől. Megpróbáltam felállítani de sokkal nehezebb volt mint én. Körbenéztem. Egy tizenéves srác sétált a buszmegálló felé, pont a fülhallgatóját vette ki a füléből. Odafutottam hozzá.
-Hé!-ragadtam meg a kezét-A barátomat megverte két idióta. Nézd!-mutattam kocsim felé-Oda kéne eljuttatnom. Tudnál segíteni? Kérlek.-a srác egyből bólintott. Odasiettünk Jadhez. -Jad!-még mindig alig kapott levegőt-Odiviszünk a kocsimhoz...
-Chris!-nyújtott kezet Jadnek Chris de Jad egyáltalán nem mutatott semmilyen életjelet. Chris bedugta egyik kezét Jad hóna alá, én a másik oldalt fogtam. Elég lassan haladtunk, de eljutottunk a kocsimig. Elővettem a kocsikulcsot és kinyitottam a hátsó ajtót. Chris felemelte Jadet és befektette hátra. Kivettem a csomagtartóból egy pokrócot és Jad csupasz mellkasára terítettem.
-Köszönöm!-fordultam Chris felé aki csak egy biccentéssel nyugtázta. Beültem a kormány mögé és tárcsáztam Justint. Nem vette fel.
   'Justin! Sürgős dolgom akadt, kérlek vigyázz Kimre. Holnap beszélünk. Xxx Taylor'
Gyújtást adtam a motorra és kikanyarodtam a parkolóból. Valaki iszonyatosan hangosan dúdált ezért rátapostam a fékre. Olyan hirtelen történt minden hogy Jad lefordult a hátsó ülésről és a lábtörlőre esett.
-Basszus!-kaptam a fejemhez. Kiszálltam a kocsiból és visszafektettem Jadet az ülésre. Áthúztam rajta a biztonsági övet és visszaültem előre. A GPSbe beírtam a legközelebbi kórház címét és felkanyarodtam a főútra. Jad még mindig alig kapott levegőt, aggódtam érte. Mi van ha meghal? Jobban rátapostam a gázra és áthajtottam egy piroson.

Amikor beparkoltam a kórház elé már az egekben volt a pulzusom. Annyira siettem hogy majdnem elcsaptam egy részeg csávót aki az út közepén akart átmenni. Beszaladtam a kórházba és kerestem egy nővért.
-Elnézést!-ziháltam- A barátom a kocsiban van, totál káros állapotban.-hadartam a nővérnek.
-Hölgyem kérem nyugodjon meg!-tette rám óvatosan a kezét-Mi történt?
-Megverték.
-Rendben. Hozzatok egy hordágyat!-intett oda két nálam nem sokkal idősebb fiúnak.-Melyik az ön autója?-kimentünk a kocsimhoz és felrakták Jadet a hordágyra, aki még mindig eszméletlen állapotban volt.-Kérem üljön le a váróban!-utasítgatott a nővér. Harmincas évei végen járhatott, az arcán lehetett látni mennyire megöregedett már a munkája mellett.-Hogy hívják a fiatalembert?-kérdezte egy nála jóval idősebb nővér.
-Jad.-mondtam-Jad Risk.

Sziasztok! Bocsánat, hogy most hoztam részt! Tudom,hogy nagyon sok ideje nem írtam. De megpróbalók ezentúl naponta hozni részt. Ne haragudjatok! 💘