Szerelmi Háromszög

13

Taylor

Másnap reggel Justin hétkor már a házunk előtt parkolt. Nem értem minek jött ilyen korán. Duzzogva másztam ki az ágyamból, még simán aludhattam volna. Éjjel egyáltalan nem tudtam aludni, egyfolytában forgolódtam és Jad forró lehelletét éreztem magamon. Többször is lezuhanyoztam, hogy lemossam magamról de még a zuhany után is mocskosnak éreztem magam. Ez volt a második eset, hogy félreléptem. Először a csók a bulin, most meg ez a majdnem-csók. Szörnyű barátnő vagyok.

Bementem a fürdőbe és gyorsan letusoltam, majd felvettem a farmernadrágomat. Kinéztem az ablakon. A fák lombját a szél erősen cibálta ezért egy garbó mellett döntöttem Összefogtam a hajam és felvettem a kabátomat majd lebaktattam a lépcsőn. Justin anyával beszélgetett, miközben kávét szürcsölgettek.
-Jó reggelt!-mosolygott rám anya. Válaszképpen csak intettem egyet. Leültem a komódra és felhúztam a cipőmet. Nem volt kedvem velük csacsogni. Justinhoz sem volt kedvem. Nem volt merszem a szemébe nézni.
-Szia!-fordult meg Justin is a bárszéken és rám mosolygott. Bekötöttem a cipőmet majd felkaptam a táskámat.
-A kocsiban megvárlak!-kerültem a tekintetét, mocskosnak éreztem magam amiatt ami tegnap történt. Kimentem az ajtón és legszívesebben felrúgtam volna valamit. Jad tehet mindenről. Ha nem lenne ilyen arrogáns és...A tekintetem megakadt egy sárga borítékon ami a lábtörlőn hevert, körbenéztem hátha meglátom azt ki ide tehette, de nem láttam senkit. Felvettem a borítékot, csak az én nevem állt rajta, szokásosan újságpapírból kivágott betűkkel. Remegő ujakkal felbontottam a borítékot, és kivettem belőle egy képet. A vérem azonnal megfagyott az ereimben. Hátrálni kezdtem és hirtelen az ajtónak ütköztem. A képen én voltam és Jad. Tegnap este. A keze az arocomon volt és egymás szemébe néztünk. A félhomályban pont kilehetett venni az alakunkat és az arcunkat is. Elhűlve fordítottam meg a képet.

Hazug ribanc vagy, Taylor

Éreztem, hogy a lábaim csődöt mondanak és összesem az ajtóban. Felkaptam a fejemet amikor egy motor viharzott el a házunk előtt. Lefékezett Justin autója mellett és lassan felém fordította a fejét. Az arcát nem láttam, mert sisak volt rajta. Benyúlt a kabátja zsebébe és kivett egy ugyanolyan borítékot mint amilyen a kezemben volt és egy öngyújtot. Meglóbálta előttem a borítékot majd az öngyújtót a boríték sarkához emelte és meggyújtotta. Az utca végében egy autó jelent meg, egyszerre kaptuk arra a fejünket. Eldobta a borítékot majd gyújtást adott a motornak és elviharzott. Leszaladtam az útra, egyenes a borítékhoz. Rátapostam ezzel eloltva a tüzet. Leguggoltam mellé és felvettem. Az autó hirtelen féket fogott és nagyot dudált. Ijedtemben a hátamra estem. A bejárati ajtó nyílt és Justin jelent meg ott, mögötte anya. Felkaptam mindkét borítékot és szaladni kezdtem. Nem láthatják meg ezeket.
-Taylor!-hallottam meg Justin hangját mögüllem. Gyorsítottam a lépteimen és épp jókor értem a buszmegállóba. Intettem a buszsofőrnek aki morcosan megállt. Felszálltam a buszra és onnan néztem ahogyan Justin zihálva megáll a busz mögött és a magasba emeli a kezeit. Elfordultam és a táskám mélyére dugtam a két borítékot. Elővettem a telefonomat és tárcsáztam Jadet. Csakis vele tudtam erről az egészről beszélni. Második csöngésre vette fel és álmosan beleszólt.
-Taylor?-kérdezte elképedve, mintha ő is csodálkozna azon hogy pont én hívom.
-Azonnal beszélnünk kell!-mondtam miközben a busz megállt a suli előtt.
-Miért?
-Fontos! Kérlek.
-Rendben. És hol?-egy fiú szállt fel a buszra motoros szerkóban. Ugyanolyan piros-fekete mintás ruhát viselt, mint az aki az utcánkban volt. Felém fordult. Pánikba estem. Még mielőtt becsukodhatott volna az ajtó, leugrottam a buszról.-Taylor?
-Itt vagyok a suli előtti buszmegállóban, kérlek siess!-ziháltam a telefonba majd bontottam a hívást. Úgy éreztem magam mintha a Scream Queens egyik részének a szereplője lennék. A szívem ide-oda ugrált. Leültem a padra és vártam, hogy Jad megérkezzen.

Nem telt bele 10 percbe amikor egy motor állt meg előttem. Jad gyorsan leugrott róla és levette a fejéről a bukósisakot. A haja nedves volt, valószínűleg nemrég zuhanyzott. Megkönnyebbülés kúszott végig a testemen amikor elém lépett. A nyakába borultam és megöleltem.
-Jól vagy?-kérdezte miközben a hátamra kulcsolta a kezeit.
-Most már igen.-éreztem ahogyan a testem megnyugszik és a pulzusom is lelassul. Elhúzódtam tőle és a szemébe néztem.
-Beszélnünk kell!-kérdőn nézett rám.-De nem itt! Valami nyugodt helyen!-bólintott majd a motorjához húzott. Felvettem a sisakját és felültem mögé. Végre biztonságban éreztem magam.

Jad

Sokszor hoztam már haza lányt, de Taylor más volt. Ő nem azért jött át, hogy az ágyamban hancúrozzunk, hanem mert valami fontosról akart velem beszélni. Az arca döbbent volt és tele volt félelemmel. Lehet, hogy az a kis buzi barátja bántotta? Mert ha igen én...
Leparkoltam a házunk elé. Emily már elment otthonról, úgy ahogyan apám is. Egyedül a hávezetőnőnk volt otthon. Taylor leszállt mögüllem majd odaadta a sisakot. Mellé léptem majd a ház mögé vezettem és kinyitottam a garázs ajtaját. Felmehettünk volna a szobámba is, de az a hely már gyerekkorom óta nem sugallt felém biztonságot. Figyeltem ahogyan Taylor megérinti a könyveket a polcon, majd a kanapéra ül. Ő az első lány akit beengedtem ide. Leültem mellé a kanapéra. Már kérdőre vontam volna, hogy mi olyan fontos amikor mély levegőt vett és a táskájába nyúlt. Egy borítékot vett ki belőle majd a kezembe nyomta.
-Ezt ma reggel találtam a lábtörlőmön.-a keze reszketett az ölében. Taylor neve újságból kivágott betűkkel volt ráragasztva a borítékra. Megfordítottam és kivettem belőle egy képet. Először nem igazán láttam sok mindent a képen, de jobban megfigyelve rájöttem, hogy ez tegnap este készült a lépcsőjükön amikor majdnem smároltunk. Elképedve Taylorra néztem de ő maga elé meredt és a falat bámulta.
-Fordítsd meg!-megfordítottam a képet. Nyomtatott betűkkel állt rajta egy mondat. Hazug ribanc vagy, Taylor. Először nem hittem a szememnek, de aztán összeállt a kép. Valaki látott minket együtt és ezért tartja Taylort hazug ribancnak. Taylor megint a táskájába nyúlt majd még egy ilyen borítékot vett ki.
-Ezt egy motoros fazon vette ki a zsebéből.-a keze még mindig remegett.-A házunk előtt állt és megpróbálta megsemmisíteni de jött egy autó és...-ekkor vettem észre hogy Taylor válla rászkodik. Közelebb csúsztam hozzá és a kezére tettem a kezemet. Megnyugtatásképp a hátára simítottam a kezem és körkörös mozdulatokat írtam le rajta. Amikor már csak szipogott, kihámoztam a kezéből a borítékot és kibontottam. Egy kis kártya csúszott ki belőle az ölembe.

Milyen volt végignézni, ahogyan az apád az egész családodat bántalmazza? Beleértve téged is, Jad.

A kezem ökölbe szorult. Felálltam a kanapéról és fújtatni kezdtem. Nem tudtam a dühömön csillapítani. Felkaptam egy kupát, amit még egy kosárbajnokságon nyertem és a falhoz vágtam. Ez a két sor szembesített önmagammal. Azzal, hogy láttam hogy mi történik a szemem előtt és nem tettem semmit, hogy megakadályozzam.