A Véletlen Végítélet című könyv negyedik része. A történet önmagában is olvasható és élvezhető.
A főszereplőnk ezúttal Azazel, akit a bűnök beneveznek a Britt Sütimester nevű versenybe, de természetesen egy olyan verseny, ahol a bűnök és a két bukot...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Azazel POV
Az elmúlt hetek igazán izgalmasan teltek. Mármint az a részük, amikor Luciferrel felfedeztük az emberek világát. A hétvégék, nekem egyszerű kikapcsolódásnak voltak csak jók. Bár néha meg kellett magam erőltetnem, hogy elrontsak egy két dolgot. Azért az nagyon feltűnő lett volna, ha minden héten én lettem volna a sztár cukrász. Így viszont egy héten engedtem Ramielnek, hogy elvigye a rangomat, de csak mert pite hét volt és nem szeretek pitét sütni.
Mondjuk azon a héten volt egyedül, hogy Lucifer tartotta az asztalomtól a három lépés távolságot és inkább azzal foglalkozott, hogy Avaritiaval megkeserítse a többi versenyző életét. Igaz ez csak addig tartott, amíg az utolsó egy órában rá nem jött, hogy a bibliának kinéző könyv, amit kitettem az asztalra egy egyszerű detektív regény. Egy próbát megért a dolog, végül is használt.
Ezek a hetek biztos megmaradnak az emlékezetemben. Főleg a kenyér hét, annak is az utolsó napja. Felvétel után odajött hozzám az a Paul gyerek és legnagyobb meglepetésemre kezembe nyomott egy névjegykártyát, azzal a mondattal, hogy "Ha lenne rá időd, szeretnék tőled tanulni." Pár pillanatig meg se tudtam szólalni, végül közöltem vele, hogy "Ha a nagybátyám hagyja, talán meg tudom oldani!"
Ma reggel is mint minden szombaton nagyokat ásítva lépek be a sátorba. Ramiel valamit pakolgat az asztalán, Jim pedig egy könyvet olvas. Én pedig igyekszem elterelni a figyelmem a mellettem izgatottan csacsogó csapatról. Ma valahogy sokkal idegesebbek, mint eddig bármikor.
A mai első feladatunk olyan volt, hogy azzal szó szerint letöröltem a többieket a mezőnyről. Profiterol volt a menü. Könyörgöm ez egy egyszerű fánk valami flancos töltelékkel, meg csokoládéval és ha már flancos tölteléknél tartunk, akkor részemről a legfurcsább ízű pudingok a nyerők. Úgyhogy a bírák mind a tíz ujjukat megnyalták, mikor megkóstolták a sütijeimet.
A technikai kihívásunk se volt nehéz, sőt kifejezetten egyszerű volt és nem csak azért mert olasz, mint Inferno. A cantuccini-nél egyszerűbb olasz receptet nem tudtak volna adni. Bár nagyban nehezítette a feladatom, hogy folyamatosan arra kellett koncentrálnom, hogy Lucifer ne zabálja fel a hozzávalóimat. Az a bukott odáig van a pirított manduláért.
Minden úgy ment, ahogy vártam, az első napot teljes sikerrel zártam. A döntő napján pedig ugyanolyan nyugodtan mentem be a sátorba, mintha csak haza mentem volna. A műsorvezető lányok meg is lepődtek, hogy nem vagyok ideges, de most mit mondjak? Nincs miért izgatottnak lennem. Mikor megkapjuk a feladatot teljesen nyugodtan kezdek neki a munkámnak.
Formatorta, az amit egész héten gyakoroltam. Percre pontosan tudom mit kell csinálnom. Tökéletes lesz, a legnagyobb munkám, amit valaha csináltam, de megéri. Látni akarom, ahogy leesik az álluk. Miután beteszem a piskóta lapokat a sütőbe, mosolyogva lépek oda Ramiel mellé. Kezem az angyal vállára rakom, és mikor felém néz megszólalok.
