Rossz fiú bevetésen

♡Tizedik♡

D E Á K  Á D Á M
-------------------------------------

-Most? - kérdeztem.  -Nem suliban vagy? - jutott eszembe hírtelen.

-Igen, most! Nem, viszont találkozzunk!

-Oké, öhm hol?

-Gyere a pizzázóhoz! - mondta és lerakta.

Akkor most Lilivel mégis mi legyen? Vissza viszem a suliba.

-Öhm, Lili. Vissza viszlek az iskolába. Közbejött valami fontos ügy.

-Megyek egyedül, nem kell ellísérned. - nézett rám unottan.

-De az én kocsimmal vinnélek. - mosolyogtam rá.

-Menjünk! - pattant fel.

Öt perc múlva Lili már a suliba volt, én meg indultam a pizzázóhoz. Szét néztem, hogy vajon látom-e, de nem láttam. Úgy döntöttem leülök és kérek magamnak inni.

-Más valamit? - nézett rám furán a pincér.

-Még mindig csak egy hideg cola.

-Maga bejött egy pizzázóba csak cola-ért? -  döbbent le.

-Nem. Én hideg cola-ért jöttem. - vigyorogtam rá.

-Helló, bocs, hogy késtem. - dünnyögte Kamilla.

-Semmi. - vontam meg a válam.

-És maga, kér valamit? Amit fogyaszt is? - szólt Kamillának a pincér.

-Köszönöm, csak egy őszi levet kérek. - nézett fel rá.

-Fiatalok! - forgatta meg a szemét és elment.

Kérdőn néztem bele a szemébe.

-Szóval, sajnálom a múltkorit! Csak ahj, nehéz ez nekem. Tudod, én már egy ideje együtt voltam a csávóval. Titokban. - kezdte el.  Megint eszembe jutott, ahogy megütötte az a rohadék. -A lényeg, hogy nem néztem, hogy csak engem védtél. Köszönöm.

-Ne légy már buta! Ezt nem kell megköszönni. Helyes vagyok, ellenállhatatlan, kedves, szerény, és még védő is. - vigyorogtam.

-Gyönyörűen tudod kinyírni a pillanatokat. - nézett rám unottan.

-Sajnálom, elfogyott az őszilé. A cola meg nincs lehűtve. - magyarázta a nő.

-Milyen hely ez? - kérdeztem. - Áh hagyjuk. Megyünk sétálni? - kérdeztem Kamillától. Viszont valakinek nem esett le, hogy Kamillának szántam a kérdést.

-Még tart a munkám este hatig. De utána jöhetnél, csak a férjwm meg ne tudja! - mondta a pincér.

Döbenten néztem rá.

-Ja, hogy nem én. Öhm viszlát! -ment el zavartan.

-Ez kész! - nevette el magát Kamilla.

Kamillával megbeszéltük a dolgokat és hülyéskedtünk.  Már esteledett, mikor eszembe jutott, hogy nem tudok valami sokat róla.

-Mesélnél magadról? - kérdeztem.

Kamilla éppen a füvet típte, miközben saját maga elé nézett.

-Nem vagyok egy érdekes ember. - vont vállat.

-Engem érdekelsz! - mondtam ki hírtelen.

A lány rám emelte könnyes tekintetét. Hosszasan bámultuk egymást.

-Zoli, a srác, akit megütöttél. Nem egyszer bántalmazott. Testileg. Megfenyegetett. Nem beszélhettem róla. Eleinte kedves volt, azután egy pszichopata lett. Ahoz képest, hogy mennyiszer bántott, most miatta tisztán látom az életet. Viszont elkezdtem magam utálni. Undorodom magamtól, és elég sok embertől. Rosszúl leszek, ha meglátom magam a tükörbe. Egyszerűen utálom magam. Utálom, hogy mindig átvernek. Utálom az életem. Miért velem történtek meg ezek? Egyátalán miért vannak ilyen emberek? Normális szeretnék lenni. - mondta egyenesen nézve. -Egyszerűen csak, meg akarok halni. - suttogta maga elé.

-Hé! Nem! Nem akarsz meghalni! Nem lesz jobb! Figyelj, tudom nem olyan, de én itt leszek neked! Segítek! Komolyan! Csak hagyd, hogy segítsek! - könyörögtem.

Megint rám nézett, de nem szólt semmit. Egyszerűen csak megölelt és elsírta magát a mellkasomon. Szorosan magamhoz húztam.

-Hazakísérlek! - suttogtam a fülébe.

☆☆☆☆☆☆☆☆

-Köszönöm, hogy hazakísértél. - törölte le a könnyeit.

-Nincs mit. - mosolyogtam halványan.

Olyan gyönyörű!

Hírtelen a nyakamba borult és megölelt, amit viszonoztam.

-Jó, segíthetsz! - suttogta a fülembe és bement a házba.

Beültem a kocsimba és hazavezettem, miközben gondolkodtam, hogy segítsek rajta.

Mikor hazaértem, köszöntem anyunak, majd bementem Lili szobájába.

-Szia, Ádám. - motyogta egy ásítás kíséretében.

-Szia. - mosolyogtam rá. -Menj aludni! - kültem el.

-Oké. - bólintott majd bement az ágyába. Oda mentem hozzá, hogy betakarjam és puszit adjak neki. -Szereted igaz? - kérdezte hírtelen

-Jó éjszakát! - mosolyogtam rá, és becsuktam az ajtót.

Hali! Itt az új rész. Remélem tetszett, és nem okoztam csalódást. Jó éjszakát mindenkinek!
Puszi💕:
Viksu1