𝐈 𝐟𝐞𝐥𝐥 𝐢𝐧 𝐋𝐎𝐕𝐄 𝐰𝐢𝐭𝐡 𝐚 𝐕𝐀𝐌𝐏𝐈𝐑𝐄!

6.rész. ~Igen, járunk.~

Hamarosan megszólalt a csengő. Bementünk a terembe. Egész órán Sasakit figyeltem ő meg engem. Óra végén megvártam mindkettőjüket. Elindultunk kifelé a kapunál egy kocsi várt Sasaki barátja szállt ki belőle.

- Hali. - köszönt mikor oda értünk.
- Szia. - mosolygot Sasaki. Többet kéne mosolyogjon jól ál neki. Intettem Matsukinak.
- Szia. - köszönt.
- Sasaki melyik barátod lesz az uzsi? - nyalta meg a száját.
- Egyik se. - szóltam közbe. Matsuki kapkodta a fejét köztem és Sasaki között.
- Tudja? - nézet Sasakira.
- Igen tudom. - szóltam közbe ismét.
- Egyébként te mit is keresel itt? - kérdezte Sasaki.
- Oh nem is mondtam? Beíratkoztam. - vigyorgott. Sasaki el nevette magát.
- Most csak szívhatsz? Te a suliba? - kuncogott.
- Valakinek rajtad kell tartania a szemét. - tette szét a kezét.
- Nem vagyok már 5 éves. - mondta felvont szemöldökkel.
- És a múltkori dolog? - kérdezte karbatett kézzel.
- Jó inkább menyünk. - mondta.
- Egyet értek. Én is jövök. - vigyorogtam
- És én? - nézet rám Yukio.
- Te nem jöhetsz sajnálom. - beszálltunk a kocsiba én és Sasaki hátra ültünk míg Matsuki vezetett. Összekulcsoltam az ujjainkat.
- Szóval ti most együtt vagytok? - kérdezte Matsuki fél szemel hátra nézve.
- Igen. - bólintottam.
- Grat. Aztán remélem nem az lesz a vége mint szokott. - Sasaki lehajtotta a fejét.
- Mi? Mért? Mi volt a vége álltalában? - ezt most nem értem.
- Hát jöttek az agyarak aztán vér és hullák. - szemeim tányér méretűek lettek.
- Akkor... - nem tudtam végig mondani el akadt a szavam.
- Igen megölte őket. - mondta Matsuki.
- De engem nem fog. - mosolyogtam Sasaki rám nézett felé fordultam. Közelebb hajoltam hozzá és ajkaira tapadtam. Végig simítottam a combján át a mellkasán fel a nyakáig és bele túrtam a hajába.
- Khöm...meg érkeztünk. - szétváltunk kiszálltunk be mentünk Matsuki házába. Beléptünk az ajtón Sasaki hirtelen össze görnyedt.
- Jól vagy? - szaladtam oda hozzá. Felemelte a fejét szemei izzottak az agyarai kitüremkedtek.
- Hozok vértasakot. - mondta Matsuki.
- Nem kell. - szóltam utána visszajött.
- Mért? - nézet rám kérdőn.
- Mert belőlem fog inni. - mosolyogtam.

-De meg is ölhet. - vágott közbe Matsuki.

-Tudom de nem fog. Én bízok benne. - mondtam és Sasakira pillantottam.
- Sasaki gyerünk csináld. - lassan a nyakamhoz hajolt és bele mélyesztette a fogát. Kezem a derekára csúsztattam. Hallottam minden egyes kortyot, amit kiszívott. Kicsit fájt, de inkább élveztem. Mielőtt elvált tőlem végig nyalta a sebet, ami begyógyult.
- Huh. Nem semmi. Általában, akit meg harapsz az darabokba végzi. - mondta Matsuki.
- Most már nem. - mosolyogtam.

A nap további részébe beszélgetünk. Rengeteg dolgot tudtam meg Sasakiról. Például meg tudtam, hogy Sasaki valójába 124 éves is elmúlt. Meg tudtam, hogy találkozott Matsukival. Sasaki épp egy ember torkát tépte ki mikor Matsuki oda ment hozzá. Elsőnek Sasaki dühös volt, hogy le alította öt aztán együtt mészároltak a városba. Sötétedéskor haza mentem lezuhanyoztam aztán be feküdtem az ágyba.