Strange girl [Suga ff.](BEFEJEZETT)

3. rész

Suga pov:

Elindultunk Sammel az öltözőkhöz. Egyikünk se mondott semmit. De ez nem a kínos csend volt, hanem az a kellemes. Mivel nem tudtam hogy hol vannak az öltözők, ezért csak követtem hogy merre megy. Amint megérkeztünk Sam megállt.

- A hármas öltöző a tiétek. - mondta. Én csak bólintottam, majd elindultam az öltözőnkhöz. Amint odaértem, kinyitottam az ajtót, bementem majd egy szabad helyre levágtam a cuccaimat és elkezdtem levetkőzni. Levettem a pólómat majd ledobtam a táskám mellé. Kivettem a testnevelés cuccaimat. Amint mindent átvettem, kimentem a másik ajtót, ami valószínűleg a csarnokba vezet. Kimentem az ajtón majd elkezdtem keresni a srácokat a szememmel. Amint megláttam őket elindultam feléjük. Út közben ahogy észrevettem a lányok, bár ezek inkább ribancok levetkőztettek a tekintetükkel. Gusztustalan.

- Na, sikerült lekezelni a száját? - kérdezte Jin aggódva.

- Nyugi, sikerült. Nem először csinálok ilyet. - mondtam. Mindig verekszek, ezért már bár mien ütési sérülést le tudok kezelni. - Tudjátok mit fogunk csinálni? - kérdeztem.

- Kosarazni fogunk. - mondta. Egyből felcsillantak a szemeim. Kicsit oldalra tekintettem és megláttam Samet. A már készülődő lánysorba beállt. Ő volt az utolsó. A tanár mindenkit oda hívott, hogy álljunk sorba. Nam állt a leg elején. Nem is értem miért....

- Sziasztok gyerekek. Ahogy már az ittlevőknek elmondtam, ma kosárlabdázni fogunk. De előtte három kör vonal futás és bemelegítés. - mondta. - Lehet előzni. - fejezte be a mondani valóját, majd mindenki elkezdett futni. A lányok inkább sétáltak mint futottak, kivéve Samet. Ő haladt leg elől. Néhány fiú felgyorsított hogy utol érje, de mire megközelíthették volna Sam gyorsabban kezdett el futni. Hogy nem fárad el. A harmadik körre Sam elfutott mellettem, és valamit dúdolt. Nem tudom hogy mit, de nagyon jól illik a futáshoz. Miután befejeztük a futást, a tanár mondta hogy szóródjunk szét. Gyorsan bemelegítettünk, majd mindenki elment egy kosárlabdáért. Amint mindenki kivett egy labdát a tanárhoz fordultunk.

- Mivel két palánk van, ezért két csapat lesz. Yoongi és Yun, ti választotok. - kimentem, majd egy szőke, agyonsminkelt ribanc áll mellém.

- Ki választ először? - kérdezte a ribi.

-Yoongi. - válaszolt a tanár. Mind ketten bólintottunk, majd elkezdtem körbe nézni.

- Sam. - mondtam. Sam felállt, majd odasétált mellém. Mindenki furán nézett rám. Gyorsan befejeztük a választást. Nálam van Nam, Jin, Sam és még néhány "lány" és "srác". Mi ott maradtunk azon az oldalon ahol voltunk és a ribanc és a csapata pedig mentek a másik oldalra.

- Mind két csapat álljon magassági sorrendbe. - kiabálta, hogy a másik csapat is hallja. Sam volt a leg alacsonyabb a csapatban ezért ő kezdett. Megfogta a labdáját, be rogyasztotta a térdeit, felugrott és eldobta a labdát. Az állunk a padlót súrolta, mert ahhoz képest hogy ő a leg alacsonyabb, csont nélkül bedobta. Sam megfogta a labdáját, majd elindult a sor végére, de az egyik páva rácsapott a seggére. Amilyen lendülettel csapott a seggére, olyan lendülettel is csókolta meg Sam labdáját. A labda megpattant a srác arcáról. "Kicsit" bedagadt a szája. Csak egy "kicsit". Sam megfogta a labdáját és a sor végére állt.

- Mit képzelsz magadról fél vér?! - kérdezte idegesen. Fél vér? Hogy érti ezt?

- Pont azt. - mondta halál nyugodtan.

- Hülye kurva! - mondta idegesen a srác. A kurva kijelentésen fel basztam magamat. Sam nem úgy néz ki mint aki mindennap mással lenne.

- Mondja az aki úgy váltogatja a partnerjeit, mint más a fehérneműit. - mondta egy gúnyos vigyorral.

- Anyád se szeret! - kiáltotta ki. Sam erre már nem mondott semmit, csak lehajtotta a fejét. - Erre már nem mondasz semmit? - kérdezte.

- Lezártam a beszélgetésünket. Rád még a levegőt kár vesztegetni. - mondta, majd semmit mondó tekintetével felnézett a srácra. - Amúgy nagyon szép a szád. - mondta egy széles mosollyal, közben pedig próbálta visszatartani a nevetését. A srác hozzáért a szájához, amit teljesen fel volt dagadva. Láttam hogy a srác ökölbe szorítja a kezét és elindul Sam felé. Sam elé akartam állni. Már épp indultam volna de a srác szólt a haverjainak.

- Fogjátok le! - utasította a csicskáit, akik azonnal tették is amit mondott a bandavezér. Már ott állt Sam előtt. Próbáltam kiszabadulni a szorításuk alól de nem ment. Azt vettem észre hogy valaki fut felénk. Az egyik lány futott Samhez egy ütővel. Amint megláttam a kezében lévő tárgyat és hogy mindjárt Samnél van, minden erőmet összeszedve kirángattam magam a két idióta szorításából és Sam mögé ugrottam. Megéreztem az éles fájdalmat a vállamban. Éreztem hogy most kicsit le kellene ülnöm. Leültem volna a földre, de Sam gyorsan megfordult. Most érzelem mentes szemei, sajnálatot, félelmet és aggódást tükröztek.

- Gyere, ki segítelek. - mondta.

- Nyugi, ennyibe nem fogok belehalni. De azért le szeretnék ülni. - mondtam. - És örülök hogy nem te kaptad az ütést. - mondtam és közben a lány felé fordultam, majd szúrós szemekkel néztem rá. Láttam hogy Sam nem igazán nyugodott le. Kezemet rátettem a fejére és összeborzoltam a haját. - Ne aggódj. Gyere üljünk ki. - mondtam. Rám mosolygott és bólintott. Leültünk a lelátóra és néztük ahogy a srácok veszekednek azzal a két idiótával.

- Miért? - kérdezte. Ráemeltem a tekintetem.

- Mit miért? - kérdeztem vissza.

- Miért nem hagytad hogy leüssenek? - kérdezte. Le sokkolódtam a kérdésén. Most komolyan elvárná tőlem hogy végig nézem ahogy leütik?

- Mert nem akartam hogy bántsanak. - mondtam. Szólásra nyitotta a száját, de odajött egy tucat ribanc hozzánk.

- A te hibád hogy Oppa megsérült!

- Hogy képzelted hogy nem viseled az ütést?!

- Ezért csak még jobban meg fogod szívni! - visították az ehhez hasonlókat. Fájós vállammal nem törődve, átkaroltam vállát és közelebb húztam magamhoz.

- Hagyjátok békén! - kiabáltam a ribancokra, mire az összes elhallgatott.

- De Oppa - nem hagytam hogy befejezze.

- Soha ne merjen egyikőtök se így nevezni. - szűrtem ki a fogaim között. - Ti még csak a "jobbik" énemet ismeritek.

- Ezt meg hogy érted? - kérdezte az egyik.

- Nektek csak Agust-D vagyok. - mondtam mérgesen. Kétlem hogy hallottak rólam. Elég "jó" hírem volt az előző iskolában.

- De hát senki nem hív téged így. - mondta az egyik szöszke.

- Hát pont ez az. - mondtam.

Sziasztok remélem tetszett ez a rész.😁 Ha tetszett akkor ha szeretnéd votold a részt.😊 A következő részben találkozunk.

👋🏻Sziasztok.👋🏻